Magyar Péternek hasznos volt az a külpolitikai konfrontáció, amit Orbánék próbálnak elkerülni

Váratlan helyről, az Orbán Viktor szövetségesének számító szlovák vezetéstől kapta meg Magyar Péter az első egyértelmű jelét annak, hogy nemzetközi téren nagyon is reális lehetőségként számolnak azzal, hogy a Tisza Párt vezetője lehet Magyarország következő miniszterelnöke. Az apropót ehhez a Beneš-dekrétumok ügyében börtönnel fenyegető új szlovák törvény adta, amely nehéz helyzetbe hozta a szlovák kormányfővel baráti kapcsolatot és a határon túli magyarok képviseletét szándékai szerint egyszerre képviselő kormányt.

A más nemzetközi ügyekben rögtön hangosan tiltakozó kormány visszafogottabb reakciói arra is lehetőséget adtak Magyarnak, hogy egy újabb ponton hatoljon be az elmúlt 15–20 évben szinte kizárólag a Fidesz által uralt politikai területre, a határon túli magyarok képviseletének terepére.

A korábbi szűkszavúbb nyilatkozatok után viszont a csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már azt mondta, a Beneš-dekrétumok esetében helytelen és rossz politikát folytat Szlovákia, és határátlépésről beszélt, „ahol még az európai emberjogi fórumokra is számíthatunk”. A kormány jogi segítséget ígért azoknak, akiket hátrány ér a dekrétumok miatt.

Szili Katalin, a Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadó pedig jelezte, nyílt levélben fordult az Európai Bizottság elnökéhez az ügyben. Az Európai Bizottságtól megkérdeztük, kaptak-e levelet Szilitől vagy bármilyen szinten felvetette-e náluk az ügyet a magyar kormány.

„Megerősíthetem, hogy valóban kaptunk egy levelet, és most vizsgáljuk a benne felvetett ügyeket”

– válaszolta a Telexnek Markus Lammert bizottsági szóvivő péntek délben tartott sajtótájékoztatóján.

Ficóék törvényt hoztak, Pellegrini aláírta

Szlovákiában tavaly év végén egyre felfokozottabb, a magyar közösséget különösen érzékenyen érintő politikai vita zajlott a Beneš-dekrétumok kibeszélhetőségéről és az azok által teremtett jogalap alapján végrehajtott földelkobzásokról. Az elkobzásos szabályok a Beneš-dekrétumokhoz nyúlnak vissza, de a dekrétumok alapján az emigráns Szlovák Nemzeti Tanács adott ki erre vonatkozó rendeleteket a háború végén. Több esetben nem vitték végig az elkobzásokat, ezeket pótolná most, évtizedekkel később a szlovák állam. Erről itt írtunk részletesen.

A vita odáig jutott, hogy decemberben Fico kormánya olyan törvényt hozott, ami egyebek mellett börtönnel büntetné a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését. A dekrétumok alapján a németek és a magyarok kollektíven felelősek a második világháborúért. December 23-án Peter Pellegrini szlovák államfő aláírta a büntető törvénykönyv kapcsolódó módosítását.

Orbán Viktor miniszterelnök határozottan elutasította a Beneš-dekrétumokat, a várható lépésekben viszont visszafogott volt. Annyit mondott, hogy szóba hozta már Ficónál, de még „tájékozódnia” kell a kérdésben. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig december végén arról beszélt, hogy a kormány elítéli a kollektív bűnösség elvét. Az új szlovák törvényről az volt az álláspont, hogy még nem alkalmazták senki ellen, így nincs mi ellen tiltakozni. A kormány reagálásának háttere, hogy Fico Orbán egyik, ha nem a legfontosabb európai szövetségese lett az elmúlt két évben. Andrej Babiš cseh kormányfő visszatérése után a V4-ek beindításában bíznak.

Magyar Péter sokkal keményebben fogalmazott. Azt ígérte, ha a Tisza Párt kormányra kerül, akkor a lehető legerősebb diplomáciai választ fogja adni a felvidéki magyarokat börtönnel fenyegető szlovák jogszabályra. Felrótta Orbánnak, hogy „hallgat, és az erdélyi honfitársaink után a felvidékieket is magára hagyja”. Ezzel arra utalt, hogy Orbán a magyarellenes, végül vesztes George Simiont dicsérte a román elnökválasztás második fordulója előtt. Magyar azt is mondta, hogy ilyen helyzetben kiutasítaná a szlovák nagykövetet. Végül pedig január első hetén nyílt levelet írt Ficónak, aminek az alján Orbán Viktor aláírásának is hagyott helyet a magáé mellett. A levélben arra kérte a szlovák kormányfőt, hogy vonja vissza a módosítást, és „nyisson teret a párbeszédnek, amely a békés együttélés alapja lehet”.

Pellegrini lehetséges kormányfőnek nevezte Magyart

Magyar jól számított a levéllel. Fico ugyan nem válaszolt, de megtette ezt helyette a szlovák elnök, aki érdemben nem reagált, azt viszont kifogásolta, hogy Magyar szerinte Felvidéknek nevezte Szlovákiát. Pellegrini nem volt pontos, a Tisza elnöke „felvidéki magyarságról” írt, ami nagy különbség, hiszen nem merült fel, hogy nemzetközi érintkezésben a Szlovák Köztársaság szinonimája legyen Felvidék. Olyannyira, hogy a magyar kormány is rendszeresen, bevett módon, „felvidéki magyarságról” beszél. Szijjártó Péter nyilatkozatát vagy épp Orbán hasonló szóhasználatát – mint a legutóbbi nemzetközi sajtótájékoztatón –, nem kifogásolta sem Szlovákia kormányfője, sem elnöke.

De Pellegrini – aki megtehette volna, hogy nem is reagál a Ficónak címzett levélre – sértődött reakciójával tett egy szívességet is Magyarnak. „Szlovákia köztársasági elnökeként megmondom nyíltan: sértés számomra, hogy a leendő, lehetséges magyar miniszterelnök levelet ír – nem nekem, hanem a kormányfőnek –, Szlovákiát pedig Felvidéknek nevezi.” „Leendő, lehetséges magyar miniszterelnök” – ez a visszajelzés nemzetközi szinten először fordult elő, még ha a második jelzőt Pellegrini már ujjaival idézőjelet mutatva ejtette is ki videós nyilatkozatában.

Nemcsak ezt az akaratlanul tett gesztust kapta meg Magyar, hanem azt is, hogy végül közvetve Fico is reagált.

Azt mondta, hogy a szlovák kormány nem vesz részt a magyarországi választási csatározásban, így Magyar alkalmat kapott arra, hogy a szlovák kormányfőnek is reagáljon és Orbánnak is odaszúrjon. Szerinte a jószomszédi viszony Magyarországnak és Szlovákiának is az érdeke, ezért azt javasolta Ficónak, hogy a választásokig hátralévő időszakot használják ki arra, hogy mind a Beneš-dekrétumokat, mind a törvényt hatályon kívül helyezik. „Minden felvidéki magyar honfitársunktól elnézést kérek Orbán Viktor gyávasága és sunnyogása miatt” – írta a Tisza elnöke. Pellegrininek azt üzente, hogy „a földrajzi tájegységek nevét úgy hívom, ahogy a szüleimtől tanultam és ahogy ezer éve hívjuk”, a szlovák köztársasági elnöknek pedig kötelessége képviselni a felvidéki magyarokat.

Magyar azonban nyert azzal is, hogy a gyerekvédelem területe után egy másik érzékeny ponton mutatott fel ellentmondást a kormány retorikája és cselekedetei között: a kormány határon túli magyarsággal kapcsolatos nyilatkozatai általánosságban markánsak, ám a konkrét ügyben ehhez képest jóval passzívabbak. Január elején a szlovák nagykövetség előtt tüntettek a törvény ellen, amin nemcsak Magyar Péter és a Tisza Párt volt ott, de a Mi Hazánk is. Arról itt írtunk, hogy a Tisza Párt elnöke a kezdetektől céloz a jobboldali szavazókra, ennek viszont most új színezetet adott a vendégmunkásokkal és a Beneš-dekrétumokkal.

A nagyköveteket bekérető kormány Ficóval elnézőbb

Szijjártó a december eleji külügyi bizottsági meghallgatásakor megelégedett annyival, hogy a Beneš-dekrétumok ugyan érzékeny pontját adják a magyar–szlovák kapcsolatoknak, de a kérdést csak akkor érdemes megnyitni, ha reális esélyét látják annak, hogy le is tudják zárni. „Úgy semmiképpen se nyissuk meg, hogy ha az azzal a veszéllyel jár, hogy a korábban megoldott konfliktuspontok is újranyílnak vele.” Ez pár nappal volt azután, hogy a szlovák parlament határozatot fogadott el a Beneš-dekrétumok érinthetetlenségéről, de a büntetéssel fenyegető törvényt még nem fogadta el.

Szijjártó december 18-án azt mondta, hogy beszélt, a szlovák külügyminiszterrel és a házelnökkel is, akik arról biztosították, hogy „a szabályozás nem a magyar nemzeti közösség ellen irányul, azonban ez a szabályozás ott van, ezért a helyzet jogi és politikai elemzését a lehető legszorosabban folytatjuk a következő napokban is”. Ezután öt nappal írta alá Pellegrini a szlovák büntető törvénykönyv módosítását, amely december 27-én életbe lépve kimondja, hogy fél év börtönnel sújtható az, aki megkérdőjelezi a Beneš-dekrétumokat.

„Számíthatnak arra a felvidéki vagy szlovákiai magyarok, hogy a magyar kormány teljes egészében támogatja őket. […] a kollektív bűnösséget mi sem saját magunk, sem semmilyen más ország esetében nem fogadjuk el. Tehát, a kollektív bűnösség az rossz dolog. És a kollektív bűnösséget megtestesítő szabályok, azok is rossz dolgok” – mondta január 5-én Orbán a nemzetközi sajtótájékoztatóján.

Ugyanakkor azt mondta, hogy a szlovák büntető törvénykönyv módosításának tartalma magyarázatra szorul. „Nem világos, hogy ha azt mondom, vagy ha azt mondja Szlovákiában valaki, hogy a Beneš-dekrétumok rosszak, hiányzik az erkölcsi alapjuk, vagy, ha valami olyasmit mond, hogy a kollektív bűnösségre vonatkozó passzusok azok elfogadhatatlanok, akkor ez most büntetés jár ezért vagy nem.” Szerinte nem mindegy, hogy a létezését kell-e kétségbe vonni vagy nem szabad róla rosszat mondani a büntethetőséghez, és azt várja, hogy tiszta legyen a jogi helyzet.

Orbán azzal folytatta, hogy nem látja a jogi következményeit a kritikának, pedig volt már, aki kifogásolta a Beneš-dekrétumokat: „Én azt láttam, hogy az elmúlt hetekben nagyon sokan mondták Szlovákiában, hogy a Beneš-dekrétumok rosszak, hát tüntetések is voltak. És ott elmondták, hogy azok rosszak” – ám ennek nem volt következménye.

Orbán azonban látszólag elfeledkezett arról, hogy a tüntetések a szlovák btk. módosítása előtt, nem pedig a törvény életbe léptetése után voltak Szlovákiában – mellesleg a liberális ellenzék szervezésében, lényegében épp a szlovákiai magyar kisebbség védelmében, pont azt vallva, amit Orbán a fenti idézetben is megfogalmazott. Szijjártó ezt egyébként nagyjából azzal ütötte el, amivel a szlovák elnök, nevezetesen, hogy ezek a szlovákiai ellenzék részéről csak politikai haszonszerző akciók: „Én a szlovák belpolitikába nem akarok beavatkozni természetesen, de azért úgy látszik, hogy ott is van olyan párt, amelyik csak ellenzékben fedezi fel, hogy élnek magyarok a Felvidéken” – mondta Szijjártó, egyébként Pellegrini legutóbbi nyilatkozata alapján ezek szerint Szlovákiát sértő módon.

Egy dolog a megkérdőjelezés, egy másik az elkobzás

Orbán elismerte, hogy a Beneš-dekrétumok körüli problémának csak egy része a btk. módosítása, amely fél év börtönt helyez kilátásba az 1945-ben törvényerőre emelkedett, a Szudéta-németek és a felvidéki magyarok kollektív bűnösségét kimondó és ezek alapján vagyonelkobzást, állampolgári jogok elvonását is lehetővé tevő rendelkezések megkérdőjelezéséért.

„Az magából a törvényből valóban nem világos, hogy mit is jelent megkérdőjelezni a dekrétumokat” – mondta a Telexnek Czímer Gábor. A Parameter.sk újságírója megjegyezte, hogy a törvényben a Benes-dekrétum kifejezés nem is jelenik meg, de az azért egyértelmű, hogy erre vonatkozik. „Aki nyilvánosan tagadja vagy megkérdőjelezi a II. világháború utáni berendezkedést, amely a Csehszlovák Köztársaság vagy a Szlovák Nemzeti Tanács képviseleti szerveinek jogi aktusai alapján jött létre, hat hónapig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő” – de, hogy mit jelent a megkérdőjelezés, az homályos. Olyannyira, hogy amikor Fiala-Butora János szlovákiai ügyvéd, jogvédő harmadmagával feljelentette magát a rendőrségen, neki kellett megmagyaráznia, hogy a módosítás alapján bizony törvénysértést követett el – magyarázta Czímer.

Ám ez csak a probléma egyik része, Orbán erről beszélt hosszabban a januári sajtótájékoztatón. Sokkal rövidebben tett említést a másik részéről, amely azonban már legalább 2009 óta aktuális, az elmúlt 17 évben többször is előfordult, mégsem vezetett nyílt vitához a magyar és a szlovák kormány között.

Ez pedig az 1945 után valami okból mégsem elkobzott földek bő 70-80 évvel későbbi elvétele a Beneš-dekrétumokra hivatkozva. „A legkorábbi ügy, amelyről tudok, Bosits Mihályé” – mondta Czímer. A 2009-ben indult ügyben az állami erdővállalat akart egy 1946-os vagyonelkobzási határozatot érvényesíteni, azaz kárpótlás nélkül elvenni Bosits földjeit. Az ügy máig nem zárult le: a legfelsőbb bíróság a szlovák államnak adott igazat, de Bosits a szlovák alkotmánybírósághoz fordult. Panaszát tavaly decemberben be is fogadták, így a végső döntést ott hozzák meg. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2020-ban ugyan elmarasztalta a Bosits-ügyben Szlovákiát az igazságos eljáráshoz való jog megsértése miatt, de a vagyonelkobzást nem tudta vizsgálni, mondván, az még folyamatban van.

Az elmúlt másfél évtizedben több példa is volt a földek kárpótlás nélküli elvételére az autópálya-építéseket megelőző kisajátításokkor. A pozsonyi körgyűrű újabb, déli és keleti szektorainak építése előtt az autópálya-társaság elkezdte felvásárolni az érintett telkeket, rendezni igyekezve a tulajdonjogi viszonyokat. Ekkor állt elő a Szlovák Földalap azzal a kezdeményezéssel, hogy az államnak nem is kell fizetnie, mert ott vannak az elkobzó határozatok a negyvenes évekből. Sok esetben még az eredeti tulajdonosok örökösei használták ezeket a telkeket, amiket a rendszerváltás után aztán visszaigényeltek.

Újnak látszik, pedig régi vita

Ennek ellenére Orbán nyilvánosan csak a januári sajtótájékoztatón közölte, hogy „ha jól látom, legalábbis amit képes voltam ebben eddig összegyűjteni, olyan ezer hektár termőföldterület feletti jogvitában használják eszközként a Beneš-dekrétumokat. Ezt látom. Ezek konkrét jogsérelmek, ezekkel majd foglalkozni kell”. Ezt toldotta meg Gulyás Gergely a csütörtöki a kormányinfón azzal, hogy a kormány minden segítséget megad azoknak, akiket hátrány ér a Beneš-dekrétumok miatt. Pedig ezek a nyilatkozatok az elmúlt másfél évtizedben is elhangozhattak volna.

„Diplomáciailag a háttérben azért tett lépéseket a magyar kormány” – jegyezte meg Czímer, emlékeztetve, hogy 2022-ben a vita nyilvánosan is láthatóbb volt, amikor Szijjártó és az akkori – jobbközép, kereszténydemokrata vezetésű – szlovák kormány külügyminiszterének találkozója előtt nem írták alá a két ország vegyes bizottságának ülése utáni jegyzőkönyvet, mert a magyar fél kifogásolta a Beneš-dekrétumok használatát. Később megtörtént az aláírás, de ez nem jelentette, hogy egyetértés lett volna a dekrétumok ügyében.

Ugyanakkor Czímer szerint 2020 után, tehát azután, hogy a Fico vezette, hivatalosan balközép, szociáldemokrata Smer egy időre ellenzékbe szorult, kevesebbszer kezdeményezte a Szlovák Földalap a tulajdonjog átírását a Beneš-dekrétumokra hivatkozva.

Fico 2023 őszén került ismét kormányra, az átírások kezdeményezése 2024-től, de különösen 2025-től pörgött fel:

tavaly háromszor annyi alkalommal történt ilyen, mint 2023-ban és 2024-ben együtt – írta a Napunk.sk.

Sosem állt igazán le, de nagyobb lendületet tehát épp akkor vett, amikor az Orbán által szövetségesének tekintett Fico visszatért a kormányfői székbe. Kézenfekvő, épp ez nehezíti meg a kormánynak a nyílt fellépést a Beneš-dekrétumok alkalmazásával szemben, mert Orbánnak szüksége van a „Brüsszellel” szembeni konfliktusaiban arra, hogy megőrizze Fico jóindulatát.

A jó magyar–szlovák viszonyra rendszeresen hivatkozik a kormány, erre utalt Szijjártó is, amikor a Beneš-dekrétumok kérdésének kinyitásától óvott. Mostanra viszont érezhető nyomás van rajta, már csak azért is, mert Magyar levele és az arra adott szlovák reakció jelezte, hogy ezen a politikai területen is megjelent versenytársként a Tisza Párt.

Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón ezért kellett, hogy kijelentse: „Nem szavakra, hanem tettekre van szükség” – a miniszter szerint a kollektív bűnösség elfogadhatatlan korunk Európájában, pedig a szlovák hatóságok a mai napig alkalmazzák a Beneš-dekrétumokat. De tovább kellett mennie Gulyásnak, akaratlanul is Magyar Pétert védve és a szlovák reakciót kritizálva. „Nem az a kérdés, hogy Szlovákia Felvidék-e, hanem az, hogy Szlovákia Európa része-e” – mondta a miniszter. Szerinte a jószomszédi viszony önmagában nem jelent semmit, ha az nem társul a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségek megbecsülésével. Ez a helyzet nyilván árt mindenkinek, Szlovákiának is, mert ez „helytelen és rossz politika”, és a Beneš-dekrétumok kérdésként sem merülhetnének fel, mondta.

Az Európai Bizottságnak címzett levél

Ami a Gulyás által említett tetteket illeti, köztük lehetne az is, hogy a magyar kormány az Európai Bizottsághoz fordul, Szlovákiával szembeni kötelezettségszegési eljárás kezdeményezésének igényével. Az eljárás megindításáról az EB dönt, de nyilván nagyobb ennek az esélye, ha egy tagország kormánya kezdeményezi, mint ha nem teszi. Gulyás a csütörtöki kormányinfón annyit mondott, hogy amit a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezésének tilalmáról szóló törvény jelent, az „olyan határátlépés, ahol még az európai emberjogi fórumokra is számíthatunk”.

Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy Szili Katalin nyílt levélben fordult az EB elnökéhez. Orbán Viktor főtanácsadója – aki 2010-ben az MSZP-vel szakítva közeledett a kormányhoz, három éve pedig hivatalosan is csatlakozott a formálisan külön is létező KDNP-hez – arra kérte Ursula von der Leyent, hogy „hatáskörében eljárva vizsgálja meg a Szlovák Büntető törvénykönyv módosításának összhangját az uniós joggal és az Alapjogi Chartával, és tegye meg a szükséges lépéseket az alapvető jogok védelme érdekében.”

Szili arra a kérdésre, hogy beszélt-e a levél előtt Orbánnal, annyit mondott, hogy a „szükséges egyeztetéseket” megtette, de szerinte elég autonóm egy ilyen lépéshez – írta a Gemist.hu. A lap megjegyezte, hogy Szili levele csak a btk. módosításáról szól, márpedig annak hatálya nem nyúlik át országhatáron, és EU-jogot sem érint, így a kérdés vizsgálata „nem az uniós szervekre, hanem a szlovák alkotmánybíróságra tartozik, és nem az EU Alapjogi Chartája, hanem a szlovák alkotmány alapján kell elbírálni”. Szerintük az EU-s hivatkozások akkor állják meg a helyüket, ha magukról a Beneš-dekrétumokra hivatkozó vagyonelkobzásokról van szó, ennek azonban Szili levelében nincsen nyoma. A politikus szerint a levél angol verziójában ez is benne van – ám ezt a verziót Szili nem publikálta úgy, ahogyan a magyar nyelvű levelet.

„Abszolút tiszteletben tartom, hogy Orbán Viktor kormánya az Európai Bizottsághoz fordult”

– mondta Fico feltehetően Szili levelére utalva. Arról nem tudni, hogy ennél hivatalosabb csatornákon a kormány az EB-hez fordult volna. A péntek délben tartott szokásos bizottsági sajtótájékoztatón Markus Lammert bizottsági szóvivő a Telex kérdésére, hogy kaptak-e levelet Szili Katalintól vagy bármilyen szinten felvetette-e az ügyet a magyar kormány, megerősítette, hogy kaptak egy levelet, és vizsgálják a felvetett kérdéseket.

Kérdéseinkkel a Kormányzati Tájékoztatási Központhoz és a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz fordultunk. Arról érdeklődtünk, hogy tett-e hivatalosan jelzést a magyar kormány az Európai Bizottság felé, és ha igen, milyen formában és milyen tartalommal. Ha kapunk választ, arról beszámolunk.