Beneš-dekrétumok alapján koboznak el ingatlanokat szlovákiai magyaroktól 2022-ben is

Bár Szlovákia azt állítja, nem alkalmazza a magyarok és németek kollektív bűnösségét kimondó Beneš-dekrétumokat, mégis van rá példa 2022-ben is, hogy az 1947-ig meghozott rendeletre hivatkozva koboz el ingatlanokat – mondta a Válasz Online-nak Fiala-Butora János. A Harvardon doktorált szlovákiai magyar jogász szerint a magyar kormány rossz taktikát választ a határon túli magyarok védelme érdekében, így sokkal kevesebbet segít, mint amennyit segíthetne.

Beneš-dekrétumok 2022-ben?

Csehország és Szlovákia a rendszerváltás után sem mondta ki a II. világháború után hozott, kollektív bűnösségre építő rendeletek eltörlését. Az EU-csatlakozásnak ez azonban nem volt akadálya, mert ezeket a rendeleteket nem alkalmazzák. Ennek megfelelően az EU Bizottsága sem vizsgálta, hogy ellentétesek-e az EU-s joggal – mondta Fiala-Butora.

A gyakorlatban azonban mégis előfordul, hogy a Beneš-dekrétumok nem egyszerűen a jogtörténet tetszhalott rendeletei, hanem bő 70 évvel később is lehetnek következményeik:

A jogász egy szlovákiai magyar, Bosits Miklós ügyét képviseli, akitől a Szlovák állam készül elvenni egy tulajdonában lévő erdőrészt. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2020-ban ugyan elmarasztalta a Bosits-ügyben Szlovákiát az igazságos eljáráshoz való jog megsértése miatt, de a vagyonelkobzást nem tudta vizsgálni, mondván, az még folyamatban van. Pedig a hivatkozási alap nem más, mint az, hogy a Beneš-dekrétum alapján a földet 1945-ben elvették, csak a rendelkezést nem hajtották végre – most tehát egyszerűen összhangba hozzák azt az akkor rendelkezésekkel. Csakhogy ma már létezik az Európai Emberi Jogi Egyezmény, amelyet Szlovákia is aláírt, „márpedig ennek alapján a tulajdonjogot védelem illeti meg. Például amennyiben az állam elveszi az egyik magyar panaszos, Bosits Miklós ingatlanát, a súlyos lépést jogszerű érveléssel kell megmagyaráznia. Márpedig a konkrét ügyben kiderül a Földalap jelentéseiből, hogy az indoklás alapja az 1945-ös dekrétumból következő konfiskációs végzés” – mondta a jogász.

A csaknem 80 évvel ezelőtt elrendelt, de akkor elmaradt elkobzások jelenlegi érvényesítése egy szlovákiai autópálya építése miatt kapott újabb lendületet a közelmúltban, erről itt olvashat bővebben.

A magyar kormány érvelés helyett duzzog

Az EU bíróságai a jogász szerint nagyon óvatosan bánnak ezeknek az ügyeknek az értékelésével, de a magyar kormány sem elég taktikusan közelíti meg a helyzetet:

„Gyakran felvetik az európai szervezetek kritikusai, hogy ezek a szervezetek kettős mércét alkalmaznak. Ez teljesen jogos kritika. Azonban a magyar kormány ezzel kapcsolatos reakcióját hibásnak tartom: »Ha ti nem szeretitek a nemzeti kisebbségeket, akkor mi sem szeretjük a szexuális kisebbségeket«.”

„A nemzetközi szervezetek számára a határon túli magyarság vagy más őshonos közösség ügye nehezebben érthető és kezelhető, politikai ellenállást is kivált. A szexuális kisebbségek, a menekültek problémája, ha nem is univerzális, érthetőbb, de legalábbis minden államban jelen van. Ráadásul a nemzeti kisebbségek kérdését sok európai állam biztonságpolitikai ügyként kezeli, ez megint csak óvatossá teszi a nemzetközi szervezeteket” – mondta a Válasz Online-nak a szlovákiai magyar ügyvéd.