Orbán Viktor szerint aki nem fideszes, az a brüsszeli irányba megy

A Direkt36 még korábban kérdezett, ezt most pótoljuk.

Az újságíró szerint adatok támasztják alá, hogy a kormány az elmúlt 16 évben nem tartotta prioritásnak a közszolgáltatásokat, fel is soroltak ezzel kapcsolatos statisztikai adatokat az oktatásból a tömegközlekedésig. Azt kérdezték Orbántól, hogy milyen személyes felelősséget érez amiatt, hogy az ígéretei és a lehetőségek ellenére ilyen helyzetben vannak a közszolgáltatások.

„Büszke vagyok arra, amit elértünk”- mondta Orbán, és elkezdte sorolni az eredményeket, a felújított kórházaktól kezdve az egészségügyre fordított források növeléséig. A közlekedésben gyorsforgalmi utakat építettek. „Ez is fantasztikus” – mondta. Szerinte a vasút rendbetétele gőzerővel zajlik, az oktatásban pedig emelték a tanárok fizetését és a szektor költségvetését is. „Azt hiszem, hogy a kormány nemcsak figyelmet, hanem pénzeszközöket is fordít a közszolgáltatásokra. És én meg szeretném védeni az ott dolgozókat” – mondta, szerinte a tanárok és az orvosok se teszik rosszul a dolgokat, becsületesen dolgoznak.

Szerinte olyat állítani, hogy nem tudják működtetni a közszolgáltatásokat, nem járja. A Direkt36 újságírója szerint ő nem mondott ilyet. „De, ön ezt állítja!” – válaszolta Orbán. Mert szerinte ha több pénzt raktak ezekbe a szektorokba, és azok mégsem működnek, az azt jelenti, hogy vezetői vagy dolgozói hiba van ott, magyarázza. „Azt állítani, hogy az ország nem működik, az lebecsülése azoknak, akik minden nap becsülettel elvégzik a munkájukat” – mondta. Hozzátette, hogy ő kiáll mellettük.

A 63 újságírónak fele sem jutott szóhoz, de Kovács Zoltán utolsóként Breuer Péternek, a Heti TV egyszemélyes motorjának adott szót, aki konkrét kérdést nem tett fel, ha csak azt nem számítjuk, hogy felvetette, elismerhetnék Jeruzsálemet fővárosként.

Orbán ennek ellenére válaszolt neki: Izrael és Magyarország diplomáciai kapcsolatairól beszél, és arról, hogy Magyarországon zéró tolerancia van az antiszemitizmussal szemben. Ezt a kérdést nem nyitnám most ki – mondta a Jeruzsálemmel kapcsolatos felvetésre Orbán.

A sajtótájékoztató ezzel véget ért, Orbán zárásként megköszönte, hogy ilyen türelmesek voltak.

„Mi a véleménye arról, hogy Amerika felszabadította Venezuelát” – kérdezte Orbántól egy bemutatkozása szerint „független újságíró”. A miniszterelnök azt mondta, hogy sok embert fogadtak be Venezuelából az elmúlt években. Az ide menekültek – köztük magyar családok –, szerinte örülnek a mostani folyamatnak, ő pedig hallgat az ide menekült családok véleményére. „Sok sikert kívánok Venezuelának!”

A Parameter.sk a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatos szlovák döntésről kérdezi Orbánt. Milyen módon veti latba befolyását és személyes kapcsolatait annak érdekében, hogy ebben az ügyben valami történjen, és mire számíthatnak tőle a felvidéki magyarok?

Orbán azt mondja, mindenben támogatja a felvidéki magyarokat. Próbálja megérteni a jogszabályt, ami szerinte nem egyszerű, és azt várja, hogy legyen egyértelmű jogi helyzet, és kiderüljön, hogy mi az újdonság a törvényben. Amikor majd átlátja a helyzetet, akkor kellő mélységben fog majd beszélni a szlovák elnökkel is erről. Addig két dolgot tud írásba adni: a felvidéki magyarokat továbbra is támogatják, és a kollektív bűnösség minden megnyilvánulását elítélik.

„Nem értünk még oda” – mondta Orbán Viktor a családpolitikájukról, a csökkenő termékenységi rátáról, illetve az egyre kevesebb születésről. Szerinte a kormánya mindent megtesz, hogy azokat támogassa, akik gyereket vállalnak, példának hozta az szja-mentességet.

„A másik célja a gazdaságpolitikánknak, hogy minél több gyerek szülessen, itt beleütközünk egy biológiai akadályba.” Szerinte egyre kevesebb az olyan nő, aki képes szülni, ezért „egyre kevesebb nőnek kellene, minél több gyereket megszülnie”. A miniszterelnök azt mondta, hogy sokat segítene a helyzeten, ha a „keresztény értékeinkhez vissza tudnánk találni”, de ebbe nem akar beleszólni. „Hogy nem sikerült javítanunk a demográfiai helyzeten azt is jelenti, hogy az nem romlott.”

A miniszterelnök szerint az amerikaiak képesek lesznek arra, hogy a venezuelai olajvagyont bevonják a világkereskedelembe, ami olcsóbb olajat fog eredményezni, ez pedig végül Magyarországnak is jó lehet.

Orbán azt mondta, hogy „a nemzetek koráról”, az új világrendről még korai lenne véleményt alkotni, de az USA venezuelai akciója már ennek a része. Ő egyelőre azt nézi, hogy ebből Magyarországnak mi a jó. „Reménykedem most.”

A 444 arról kérdezi Orbán Viktort, mikor beszélt utoljára Matolcsy Györggyel, megkérdezte-e arról, hogy hova lett a vagyon, ami odalett. Arra is kíváncsiak, találkozott-e valaha Matolcsy Ádámmal, és ismeri-e a személyes meggazdagodásának történetét.

Orbán azt mondta, hogy Matolcsy Ádámmal régen, 8 éve találkozott utoljára. Matolcsy Györggyel utoljára a távozása előtt beszélt. A magyar kormány nem foglalkozott soha az MNB pénzügyeivel. Nem lenne ellenére, hogy kormányzati ellenőrzés alá vonják a nemzeti bankot, de most nem tartozik a kormányzati felelősség körébe. Csak arra tud garanciát vállalni, hogy a vizsgálatokat le fogják folytatni, és mindenki megkapja, ami neki jár, nem híresztelések, hanem tények alapján.

„A helyzet egyértelmű: 2022 februárjában az Oroszország megtámadta Ukrajnát, nem értem, mi ez a bizonytalanság” – mondta Orbán az ukrajnai háborúról, miután kérdést kapott azzal kapcsolatban, hogy korábban azt mondta: „nem is világos, hogy ki támadott meg kit”.

1956-ban szerinte a magyarok az amerikaiakra vártak, akik „most megjöttek”. Orbán azt mondta, magyarok akkoriban nagyon boldogok lettek volna, ha jön egy Amerika, amelyik békét akar.

Bohár Dániel a Patrióta nevében arról kérdezi Orbánt, mi a véleménye arról, hogy baloldali emberek tűnnek fel a Tisza Párt körül. Példaként azt hozta fel, hogy Kéri Lászlót a Tisza Párt központjánál fényképezték le. Orbán szerint nem tud ez másként lenni. Kétféle gondolkodás van szerinte: az egyik szerint Brüsszel jó pályán halad. Szerinte a Tisza Pártban már megszavazták, hogy Ukrajnát fel kell venni az EU-ba. Szerinte nincs más választása azoknak, akik nem támogatják a Fidesz gazdaságpolitikáját, mint hogy a brüsszelit támogatják, és ott gyűlnek össze a Tisza Párt körül.

Szerinte mindegy, ha letagadják egymást vagy nem. Az, hogy ők ott gyülekeznek össze, abban se újszerűt, se titkolni valót nem látok – mondta. Minden ott van, ahol lennie kell – tette hozzá.

Orbán Viktor válaszolva egy Tajvan és Kína kapcsolatáról szóló kérdésére azt mondta, hogy szerinte az amerikai venezuelai katonai hadműveletnek következményei lesznek a világ többi részén is, az nem egy elszigetelt eset. Magyarország az „egy Kína elvet képviseli”.

A miniszterelnök azt mondta, hogy a magyar Kína-barát politika ma nem többségi álláspont az EU-ban. „Azt az ártatlannak tűnő mondatot, amit a magyar sajtó is átvesz, hogy »Kína rendszerszintű rivális«, hibásnak tartom, Kína nem rendszerszintű rivális.” Szerinte a magyarok nem akarnak úgy élni, mint a kínaiak, „mindenki tegye a dolgát, ahogy a kulturális adottságai biztosítják”. Orbán a magyar-kínai gazdasági kapcsolatok fontosságáról és fejlesztéséről is beszélt.

Van-e a nemzetek új korszakában idő a nemzetközi jogra – kérdezte a venezuelai események kapcsán Winston Marshall podcaster. Orbán magyarul válaszol, mert bonyolultnak ítéli meg a kérdést. Orbán szerint megváltozott, hogy mit jelent a nemzetközi jog. Már nem irányadó, ez jó néhány nagyhatalom döntése szerint nyilvánvaló.

A magyar álláspont az, hogy nem akarnak álláspontot kialakítani az akcióról. Megtörtént, és azt nézzük, hogy ez Magyarországnak jó vagy rossz. „És Magyarországnak ez jó” – mondta Orbán, aki szerint mindenhol növelni kell a kábítószer elleni küzdelmet. Minden narkóállam bukása az örömhír, én egyetlen könnycseppet se fogok egyetlen bukása miatt se ejteni. Takarítsa le az, akinek kézre esik – mondta Orbán, szerinte Magyarországnak ehhez nincs ereje.

Magyarország megvétózta a venezuelai akcióról szóló álláspontot – mondta Orbán, majd helyesbített, hogy nem vétóztak, csak nem akarnak közös külpolitikát, és nincs közös álláspontjuk. Nem értenek egyet se ebben az ügyben, se például az ukrán háború kérdésében, ezért nem értik, miért kellene közös külpolitikát csinálni. A kormány tudomásul vette a tényeket az amerikai támadásról, és pozitív fejleményekre számít.

„Hallgassanak a józan eszükre, ha valami úgy néz ki, mint egy kacsa, hápog, mint egy kacsa, hártya van az ujjai között, mint egy kacsának, akkor az kacsa” – mondta Orbán Viktor a Tisza állítólagos gazdasági és adóemelési terveiről, amit a párt többször is tagadott.

A miniszterelnök azt mondta, hogy ismeri a Tisza vezető gazdasági szakemberét, dolgozott az ő kormányában 2010-ben és 2011-ben. Szerinte a Tisza környéki közgazdászok az emeléseket támogatják és a „Brüsszelből követelt intézkedéseket” akarják bevezetni az országban. „Minden olyan, mint 2022-ben, ugyanazok az emberek, déjà vu érzésem van” – mondta.

A liberális világrend végét jelzi az is, hogy Európa a partvonalra kényszerül az újabb világeseményekben, lesz-e Patrióta visszatérés? – kérdezte a GB News újságírója. Orbán szerint Magyarországnak nagy szerencséje, hogy ki tudott maradni például a migráció ügyéből, miközben máshol már elkezdődött a lakosságcsere. Nekünk volt mit megőrizni – mondta. Szerinte Nyugat-Európában nem volt olyan sokkhatás, ami Magyarországot érte, amikor megjelentek a Keleti Pályaudvarnál a bevándorlók. Nyugat-Európában pedig beletörődtek már ebbe. Ezért ő hálás azért a Jóistennek, hogy távol tartotta ettől Magyarországot. Erő kellett ahhoz, hogy kitartsunk a döntés mellett az mellett a nyomás mellett, ami Brüsszelből érkezett ez ügyben. Volt ára is szerinte, mert megbüntették és vádolták miatta Magyarországot, de szerinte mára kiderült, hogy „nekünk volt igazunk”. Szerinte Németországban vagy Franciaországban is többséget kapnak egy olyan népszavazás, hogy szeretnének-e migránsmentes országot. De nekik már késő.

Magyarországnak még egy bátor döntést meg kell hoznia. Szerinte abszurd, hogy napi 1 millió eurót kell fizetnünk azért, amiért nem engedünk be migránsokat. „Ez 365 millió euró egy évben. Sok pénz” – mondta Orbán, de azt is kikalkulálta, hogy ez még mindig olcsóbb, mint ha beengednék őket.

Orbán arra számít, hogy a következő 10-15 évben egyre nagyobb igény lesz arra, hogy bennszülött európaiak Magyarországon dolgozzanak. „Nekünk nem migránsaink lesznek, hanem németeink meg franciáink. Az egyetlen kérésünk, hogy fegyver nélkül jöjjenek” – mondta Orbán, aki szerint ez Magyarország demográfiai problémáit is meg fogja oldani.

A Szőlő utcai ügyekben sok éve történt az első feljelentés, a rendőrség az első alkalommal nem volt képes rábizonyítani semmit az ott dolgozókra, második alkalommal a feljelentés sikeres volt, a vizsgálandó kérdés, hogy az első alkalommal miért volt sikertelen a nyomozás – mondta Orbán, miután az RTL arról érdeklődött, hogy ki a politikai felelőse annak, hogy a Szőlő utcai esethez hasonlóak megtörténhettek az állami fenntartású gyermekvédelmi intézményekben.

A gyermekvédelemről általánosságban azt mondta, hogy az államnak 25-26 ezer gyermeket kell ellátnia, mert a szüleik képtelenek. Az állam ehhez nevelőszülőket von be, kétharmaduk náluk van. A maradék egyharmadot intézetekben helyezik el.

„A Szőlő utca nem tartozik a gyermekellátáshoz tartozó rendszerbe, mert ez egy börtön, egy javítóintézet” – mondta. Hozzátette: az országban öt ilyen intézet van, ezek működésénél merültek fel problémák. „Meg kellett vizsgálnunk, hogy ez az egész rendszer jól van-e megszervezve, és arra jutottunk, hogy nem” – mondta, ezért tették át ezeket az intézeteket a büntetésvégrehajtáshoz.

A miniszterelnök arra a kérdésre nem válaszolt, ha egy érintett, bántalmazott gyerek állna előtte, akkor bocsánatot kérne-e tőle.

„Ami a magyar vállalkozásokat illeti ismeri az álláspontomat, független attól, hogy ki fia borjai három elvárásom van: tartsák be a törvényeket, fizessék be az adót és adjanak munkát a magyar embereknek” – mondta Orbán a Telex kérdésére, normális-e, hogy a miniszterelnök családtagjai ilyen gyorsan gazdagodnak.

AZ MNB vagyonkezelő alapítványából eltűnt pénzekről is kérdeztük a miniszterelnököt. „A Nemzeti Bank ügyében könnyebb helyzetben lennék, ha az a kormány alá tartozna, de az teljesen független a kormánytól. Annyit tudunk tenni, ha baj történik, akkor a hatóságok erejével beavatkozunk” – mondta a miniszterelnök. Orbán szerint bár a jegybank nem tartozik a kormány alá, de ha valóban tűnt el pénz, ha csak egyetlen forint is eltűnt, akkor mindent meg fognak torolni, annak jogi következménye lesz.

A BBC arra kérte Orbán Viktort, hogy mondjon három olyan dolgot, amit nagyra becsül Magyar Péterben. Kilépett a Fideszből, és ez jó nekünk – hangzott Orbán rövid válasza.

A Bloomberg arról kérdezi Orbán Viktort, hogy ő lesz-e a Fidesz miniszterelnök-jelöltje a 2026-os választáson, és tervezik-e, hogy átállnak az elnöki rendszerre. Ha behúzzák a választásokat, akkor 2030-ig tervez-e miniszterelnökként.

Orbán szerint a Fideszben az a közbölcsesség, hogy „nincs jobb nálam”. Nem készül arra, hogy átadja a hatalmat Sulyok Tamásnak, úgyhogy marad a mostani berendezkedés.

A brit Spectator című lap újságírója arról kérdezi Orbánt, elképzelhetőnek tartja-e, hogy a Brexithez hasonlóan Magyarország is elhagyja az Európai Uniót. Orbán szerint ez egy nagyon bátor döntés volt „UK-től”, de a döntésnek Magyarország issza meg a levét. Szerinte ha ott van „a UK”, akkor fel se merült volna, hogy a kondicionalitás meg jogállamisági viták elkezdődtek volna. Azzal, hogy a UK kilépett, és Közép-Európa magára maradt, elvesztették az ellentartási erejüket, ezért halad szerinte föderalista irányba az EU.

Szerinte nem volna észszerű döntés Magyarországtól, hogy elhagyja az EU-t. Ha mi is akkorák lennénk, nekünk is lenne atomfegyverünk, akkora erőforrásaink, akkor el lehetne gondolkodni rajta, de ezek nélkül ez nem járható út nekünk.

De szerinte nem is kell kilépni, „szétesik az magától”. Szerinte vezetési káoszban van az EU, dezintegráció zajlik, erre példaként a zöld átállás ügyét hozza. Az EU vége nem drámai összeomlás lesz, hanem ha nem szervezik át, akkor egyre több ilyen sztori lesz, és lassacskán szétcsúszik az egész. Ha átszerveznék, akkor megállítható lenne ez a folyamat, de az átszervezésben érdekelt országokat lekötik a saját problémáik.

„Idegességre semmi ok, inkább higgadtságra van szükség és célirányosan meghozott döntésre a választáson. A magyaroknak nincs miért aggódnia, mert itt van békepárti alternatíva” – mondta Orbán Viktor, miután a TV2 a „Nyugat-Európában zajló besorolásokról”, azaz a sorkötelezettségről és a háborúról érdeklődött.

Orbán szerint a sorkötelezettség ma egy háborús intézkedés, ami (Magyarországon) nem illeszkedik a sorba, Európa viszont háborúra készül, mert „Brüsszelben döntöttek arról, hogy háborúba fognak menni”. „Haditanácsokat tartunk. Háborúba fognak menni” – mondta. Szerinte háború már van, a kérdés az, hogy milyen gyorsan sodródik bele Európa. „Nincs túlzás abban a mondatban, hogy a 2026-os választás lesz a háború előtti utolsó választás” – fogalmazott. A háború elkerülésének szerinte egyetlen módja, hogy Oroszország és az Egyesült Államok megállapodjon.

Vár-e még támogatást és milyen formában a választások előtt azok után, hogy már Trump és Putyin is kiállt mellette – kérdezi a Reuters. Ide jön-e J. D. Vance vagy Vlagyimir Putyin a választások előtt?

Orbán szerint a budapesti béketárgyalások továbbra is napirenden vannak, Budapest készen áll rá. Putyin látogatása nem időszerű, Moszkvában minden kérdést megtárgyaltak, amit el lehetett intézni, elintézték. Az valószínűsíthető, hogy magas rangú amerikai vezetők érkezni fognak, mert tavasszal lesznek olyan rendezvények, amikre jönni szoktak. Orbán szerint ez Magyarországnak jó, mert az az érdekük, hogy barátokat gyűjtsenek.

Szerinte ez csak akkor lenne beavatkozás a választásokba, ha pénzt fogadnának el külföldi szereplőktől. Brüsszel szerinte nem csinál abból titkot, hogy változást szeretne, szerinte meg is mondták neki, hogy álljon félre. Ezt szeretnék, nem kell ezt titkolni – mondta Orbán, aki ezért erős brüsszeli beavatkozásra számít. „Guruló eurókat sem zárok ki” – mondta, de szerinte ezt majd a választások után tisztázzák.

„Nincs újévi fogadalmam, eddig egyet se tudtam betartani ”- mondta Orbán Viktor. A Blikk arról is érdeklődött, hogy mit szól a Csányi Sándor MLSZ-elnök és Kubatov Gábor FTC-elnök közti csatához.

Ezt a vitát a miniszterelnök érdeklődve figyeli. „Egy nagyon komoly vitát fedezhetünk fel. 2026-ban lezárult egy nagy szakasz, ami a sportot illeti. A klubok szerepe és viszonya kulcskérdés, és nagyon helyes, ha ezeket az erős emberek megvitatják. Néhány ilyen oldalági kinövést leszámítva ez egy jó vita. Én ebben nem tudok részt venni, tekintve, hogy választásokra készülök és kormányozni is kell” – mondta Orbán.

Egy külföldi újságíró egy EU-által szankcionált svájci ezredessel kapcsolatban arról kérdezi Orbánt, hogy ismeri-e az ügyet, és mit tud tenni az ügyben.

Orbán azt mondja, hogy nem ismeri a konkrét ügyet, de szerinte ennél furcsább dolgok is történnek. Például szerinte ilyen volt, hogy van olyan európai ország, ahol meg kellett ismételni egy választást, mert nem ragadtak a borítékok. Máshol azért ismételtek, mert nem volt megfelelő az eredmény. Más országban pedig a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjét nemzetbiztonsági megfigyelés alatt tartják. Máshol meg rálőttek a miniszterelnökre. Orbán ezekkel azt akarja mondani, hogy nem egyedi a svájci eset. Az új világ ilyen kísérőjelenséggel kopogtat be. A magyar kormány nem támogat szankciókat, mert szerinte ezek a demokráciát számolják fel. Orbán ezt nem ajánlja senkinek, ő mindenkinek azt ajánlja, amit ő csinál.

A miniszterelnök az idei választásról azt mondta, hogy izgalmasnak tartja az előrejelzéseket. „Egyetlen dolog van: tiszteletben kell tartani, hogy nem tudjuk. A magyar választópolgár dönti el” – mondta. Felidézte, hogy volt olyan, mikor mindenki a győzelmét jósolta, de kikapott, de olyan is, mikor senki nem hitte, hogy nyerni fog és mégis győzött.

„Egy dolgot tudok, világosan kell beszélni, el kell mondani mire kértél mandátumot, mit teljesítettél, mire vállalkozol” – fogalmazott. Szerinte az esélyességről lehet beszélni, mert „a sikeres kormányzás megalapozza a bizalmat” Hozzátette: Nyugat-Európában sehol nem biztosítanak hasonló gazdasági lehetőségeket, mint Magyarországon. Orbán úgy érzi, hogy az országnak biztonságot tudtak adni eddig, és biztonságot tudnak adni ezután is.

„Minden összehasonlítás veszélyes, ezért nem szeretnék összehasonlításokba bocsátkozni” – mondta a miniszterelnök, miután az orosz–ukrán háborúról, illetve a venezuelai helyzetről kérdezték.

Az ATV arról kérdezte a miniszterelnököt, hogy mikor szembesült azzal, hogy a magyar gazdaság törékeny, és védőpajzsra van szüksége, és miért az Egyesült Államok elnökétől kért ilyet? Azt is kérdezik, szükség lesz-e erre 2026-ban, és kinek szólt az ígéret: neki vagy Magyarországnak? Az új kormánynak is elérhető lesz?

Orbán szerint az Egyesült Államok elnöki rendszer, minden döntés személyes. „Ameddig az elnök akarja, addig van” – mondja. Abban bízik, hogy Trump után is életben tudják majd tartani ezt a jó kapcsolatot.

Szerinte az I. világháború elvesztése óta mindig szükség van védőpajzsra. Brüsszelből szerinte csak ellenséges lépésekre lehet számítani, ezért van szükség a védőpajzsra. Én kértem ilyen védőpajzsot, olyan, ami Magyarországnak és az Egyesült Államoknak is jó lett volna, nem állt rendelkezésre, ezért abban maradtak Trumppal, hogy a munkatársaik kidolgozzák a mindenki számára megfelelő megoldást.

Magyarországnak a konnektivitás filozófiája jegyében minden gazdasággal a lehető legjobb kapcsolatot kell ápolnia – mondta Orbán, miután a Financial Times arról kérdezte, hogy Magyarország megmarad-e a nyugati szövetségben. Szerinte Brüsszelben az EU tagjaként csak akkor érdemes politikát folytatni, ha szuverén vagy.

„A jövőnket az Unióban képzeljük el, a NATO biztonsági pajzsában, szuverén politikát folytatva.”

A miniszterelnök visszautasította, hogy a magyar gazdaság a bóvli kategóriába tartozna, szerinte az elmúlt négy év a fejlesztések szempontjából az egyik legsikeresebb volt, rengeteg külföldi beruházás érkezett az országba.

Az amerikaiak venezuelai akciójáról azt mondta, hogy az már az új világ egyik „erőteljes megnyilvánulása”. Szerinte Venezuelával együtt az Egyesült Államok képes a világ olajkészletének 40-50 százalékát ellenőrizni, ez pedig olyan erő, amivel befolyásolni tudják az olaj világpiaci árát. A miniszterelnök komoly esélyeket lát arra, hogy a venezuelai helyzet miatt Magyarország kedvezőbb gazdasági helyzetbe kerülhet energia téren.

A tervezett két órából 20 perc el is telt Orbán Viktor bevezetőjével, így a 63 újságíróra 100 perc maradt.

Elsőként az MTVA kapott szót. Mit mutatnak a Fidesz belső mérései? Fölényes győzelmet várnak, és végleges-e, hogy nem lesz miniszterelnök-jelölti vita a választások előtt? – kérdezte Csuhaj Ildikó.

Orbán szerint az emberek döntenek majd arról, hány mandátumuk lesz, nekik az a céljuk, hogy megismételjék az előző választás eredményét. A vitának továbbra sem látja értelmét, mert ő csak szuverén emberekkel vitatkozik.

„Az ország előtt álló választás egyszerű: vagy a brüsszeli úton haladunk, ami háborút és megszorításokat hoz Magyarországra, vagy a magyar utat választjuk, ami a békét és fejlődést hoz” – mondta Orbán Viktor a 2026-os választásról.

A miniszterelnök felsorolta, hogy a kormány milyen gazdasági intézkedéseket, kedvezményeket vezetett, illetve vezet be idén.

A 2026-os év harmadik nagy kérdése a migráció Orbán szerint. A migrációs paktumot június 22-től kellene alkalmazni brüsszeli döntés szerint, Orbán szerint ennek lebonyolításához létre kellene hozni egy tízezer fős migránstábort. A magyar kormány álláspontja változatlan: nem lesz menekülttábor, nem veszünk át migránsokat, nem leszünk bevándorlóország.

A negyedik nagy kérdése az évnek az lesz, hogy lesz-e lehetőség a fejlődésre. Orbán szerint reális célkitűzés, hogy legyen fejlődés és a magyarok jobban éljenek. Igaz, ehhez pénz kell. Szerinte akkor van valakinek pénze, ha nem adjuk oda másnak, tehát nem adjuk oda Ukrajnának. Katonákat és fegyvereket se küldünk. Nem fogadjuk el azokat a brüsszeli döntéseket sem, ami hadigazdálkodásra állítaná át az országok működését. Magyarország ebből kimarad, és inkább békegazdaságot építünk. Ezt magyar útnak nevezzük – mondta Orbán.

A miniszterelnök egy bevezetővel kezdte, összefoglalta a 2025-ös évet, és elmondta, hogy szerinte mi vár az országra. Kiderült, hogy 82 állam- és kormányfői találkozón vett részt tavaly.

„2025 év olyan év volt, amikor talán mindenki számára egyértelművé vált, egy korszak lezárult a nemzetközi politikában”

– mondta. Szerinte a korábbi korszaknak Donald Trump adta meg a „kegyelemdöfést”. „A 2025-ben lezárult korszakot liberális világrendnek nevezzük, ezt a korszakot, amibe most beléptünk pedig a nemzetek korszakának nevezzük” – fogalmazott. Orbán szerint ők ezt képviselik már 2010 óta.

Annak ellenére, hogy kétórás időkeret áll rendelkezésére 63 sajtótermék kérdéseire a miniszterelnök pontokba szedte és részletesen kifejtette, hogy szerinte miről szól majd az új korszak: a legfontosabb szerinte az energia kérdése lesz.

Pörgősen indult 2026 is. Az Egyesült Államok egy szombati katonai akcióban vette őrizetbe Nicolás Maduro elnököt és feleségét, majd elszállította őket az országból. Madurót jelenleg New Yorkban tartják fogva. A kormány, illetve Orbán Viktor eddig csak annyit reagált, hogy a Venezuelában végrehajtott katonai akciónak magyar érintettje, vagy sérültje nincs, a kormány pedig egyeztet az energiaszektor képviselőivel az esetleges hatásokról. Több mint egymilliárd eurót (kb. 415 milliárd forintot) veszített el az új év kezdetével Magyarország három uniós támogatású programból. A kormányból próbálták nem ennyire véglegesnek leírni a helyzetet, szerintük visszaszerezhetik a pénzt. Szombaton a felvidéki magyarok mellett, a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését börtönnel büntető szlovák törvénymódosítás ellen kiálló tüntetést tartottak a szlovák nagykövetség előtt.