Új témát vett elő az idén Magyar Péter: a vendégmunkásokat. A Tisza Párt elnöke szilveszteri beszédében a legfrissebb ígéreteként váratlanul bedobta, hogy ha kormányra kerülnek, 2026. június 1-jétől az unión kívüli vendégmunkások nem jöhetnek be az országba.
Magyar eddig is támadta migránsfronton a magyar kormányt az embercsempészek kiengedése miatt, de a vendégmunkások kérdéskörével ennek most új árnyalatot adott. Ezzel pedig két legyet is akarhat ütni egy csapásra: nemcsak Orbán Viktor ellen fordítja a témát, de rámozdul a Mi Hazánk egyik kedvenc témájára is. A radikális párt szavazói között pedig bőven lehetnek még tartalékok.
Nulla, azaz nulla ázsiai gazdasági migráns
„A Tisza-kormány a magyar emberek és a magyar cégek oldalán fog állni. És igen, 2026. június 1-től további intézkedésig nulla, azaz nulla Európai Unión kívüli nem magyar vendégmunkás behozatalát fogjuk engedélyezni. És hogy miért? Mert a magyarok nem egy olyan országot szeretnének, ahol ázsiai cégek, kijátszva a környezetvédelmi szabályokat, óriási támogatások mellett gyártanak jellemzően nem magyar munkaerővel akkumulátorokat” – mondta Magyar a szilveszteri beszédében.
Szerinte a vidéki Magyarország valódi munkahelyeket akar, nem pedig „a lakóhelytől 100 kilométerre egy multi összeszerelő üzemcsarnokában a szalag mellett gürizni éhbérért, attól rettegve, hogy mikor veszik el az ember munkahelyét a NER-es bűnözők által Ázsiából behozott gazdasági migránsok”. Ezt aztán pár nappal később elismételte, amikor Orbán Viktor után ő is tartott egy nemzetközi sajtótájékoztatót.
A Fidesz 2015 óta – hol kisebb, hol nagyobb elánnal – megállás nélkül migránsozik. Nemcsak határkerítést emelt, de teljes kampányokat épített arra, hogy a bevándorlók csak bajt és erőszakot hoznak Magyarországra. Közben pedig épp azzal próbálja támadni a Tisza Pártot, hogy az elbontaná a határkerítést, és ezerszámra engedné be a migránsokat az országba. Magyar Péter eddig ebben a kérdésben folyamatosan védekezésre szorult: következetesen állítja, hogy a Tisza megtartaná a határkerítést, és hogy nem támogatja az illegális migrációt.
Közben azért ő maga is kereste a fogást a témán: folyamatosan felemlegeti, hogy a Fidesz spórolásra hivatkozva kiengedett 2290 embercsempészt a börtönökből, az idén pedig a vendégmunkások témáját vette elő.
Orbán Viktor 2017-ben azt állította: „mi nem hívtunk ide soha senkit se vendégmunkásnak, se semmilyen más okból, hogy itt éljenek velünk”. Pár évvel később, 2023-ban pedig már azt mondta: „a magyar gazdaságnak egy-két éven belül szüksége lesz félmillió új munkavállalóra”. Ehhez azért hozzátette, hogy szükség van ugyan erre a sok-sok új munkásra, „de ez nagyon sok kérdést vet fel”. Szerinte a gazdasági észszerűség csak az egyik szempont, „mert láttuk már pár nyugat-európai ország vendégmunkásokkal megterhelt helyzetét”, és a vendégmunkásokkal kapcsolatban nagyon nagy óvatosságra van szükség.
A valóságban aztán azt láttuk, hogy termelővállalatok és toborzóirodák egyre nagyobb számban hoztak Magyarországra külföldi vendégmunkásokat: filippínókat, indonézeket, kazahokat, indiaiakat, kirgizeket, mongolokat. Később az Országgyűlés elfogadta a vendégmunkástörvényt, ami Orbán szerint „Európa legszigorúbb szabálya”. E szerint annyi vendégmunkás jöhet be Magyarországra, amennyi betöltetlen álláshely van. Többször megígérte azt is, hogy a vendégmunkások csak átmeneti ideig lehetnek itt, és hogy számos országból nem is jöhetnek ide.
Magyar szerint viszont ezzel a miniszterelnök hazudott: „Két év alatt majdnem a duplájára nőtt a vietnami, Fülöp-szigetekről, Ázsiából, Kínából behozott gazdasági migránsok, munkavállalók száma. Ezzel próbálja kezelni Orbán Viktor azt a demográfiai válsághelyzetet, amit ő okozott – hogy soha ilyen kevés gyerek Magyarországon nem született” – mondta. A Tisza Párt elnöke szerint a kormánynak nem vendégmunkásokat kéne behoznia, hanem a külföldön élő magyarokat kéne hazacsábítania.
Az évek alatt több ellenzéki párt is ellenezte, hogy a kormány külföldi munkásokat hozzon be a magyar munkaerő helyére. A ma már nullaszázalékos Jobbik „migránsgettózott”, és „migránsmunkásnak” nevezte ezeket az embereket. A DK korábban törvényjavaslattal szabályozta volna a külföldi vendégmunkások számát az országban, és azt is előírták volna, hogy állami és uniós támogatást csak olyan beruházások kapjanak, ahol legalább 90 százalékban magyarok vagy uniós munkavállalók dolgoznak.
Gőzerővel viszont a Mi Hazánk ment rá a vendégmunkásokra: ők nem csak elutasítják a vendégmunkásokat, meg is találták köztük a bűnözőket, akiket a „cigány bűnözők” után szabadon csak úgy hívnak: vendégmunkás-bűnözők. A párt magyarázata szerint a vendégmunkások által elkövetett bűncselekményeket nevezik ők vendégmunkás-bűnözésnek.
„Mivel ezek a migráns munkavállalók döntően olyan térségekből érkeznek (India, Pakisztán stb.), ahol egészen más kulturális szokások honosak, így törvényszerűek a súrlódások, gyakorlatilag az összes olyan érvet fel lehetne sorolni itt is, amit a kormány médiájában az illegális migráció kapcsán fel szoktak. Csakhogy mi ellenezzük a legális migrációt is. És ha valakit megtámadnak, azt nem fogja vigasztalni, hogy »illedelmesen kopogtató« legális migráns, vagy a kerítésen átmászó illegális migráns volt az elkövető” – válaszolta korábban a Telex kérdésére a párt. A Mi Hazánk 2023-ban egymillió forintos nyomravezetői díjat is felajánlott, hogy elkapjanak egy szexuális erőszak miatt körözött vietnámi állampolgárt.
Megkérdeztük a Mi Hazánkat, mit szólnak ahhoz, hogy Magyar Péter felkarolni látszik a vendégmunkás témájukat. A párt szerint „Magyar Péter újévi beszédében is hazudott, hiszen pártja annak a globalista EP-frakciónak tagja, amelynek tagjai megszavazták a migránskvótákat, az egyik alelnöke, Forsthoffer Ágnes pedig egy nyilatkozatában azt mondta, be kell látni, hogy szükség van vendégmunkásokra. Magyar Péter brüsszeli főnökei a migrációt legalizálni szeretnék, vendégmunkásokkal árasztanák el Európát és benne hazánkat is.” A Mi Hazánk szerint ők ma Magyarországon az egyetlen párt, amelyik meg akarja állítani a migráció valamennyi formáját, az illegális migrációt és a vendégmunkások behozatalát is. Meg is osztottak gyorsan egy posztot a Facebookon arról, hogy szavazzanak rájuk azok, akik „véget akarnak vetni a vendégmunkások beáramlásának”.
Érzékeny nemzetpolitikai kérdések
A Tisza a vendégmunkások mellett a külhoni magyarok témakörével is egyszerre tud szólni a mindig Trianont átkozó Mi Hazánk szavazóihoz, és a Fidesz szavazóihoz is, hiszen a kormánypártnál az utóbbi időben a nemzetpolitika erősen érzékeny témává vált.
A Fidesz tavaly két súlyos, ki nem kényszerített nemzetpolitikai hibát is elkövetett: májusban Orbán Viktor a magyarellenes, szélsőjobboldali George Simion romániai elnökjelölt mellett állt ki a tihanyi beszédében, decemberben pedig Lázár János szlovákozta le a Tisza Párt Sárváron induló felvidéki magyar képviselőjelöltjét, Strompová Viktóriát. Magyar Péter mindkét esetben igyekezett lecsapni a magas labdát: Orbán tihanyi beszéde után elsétált Nagyváradig, a szlovákozás után pedig követelte Lázár János miniszter lemondását és Orbán Viktor megszólalását a felvidéki magyarok elárulása miatt.
Decemberben Szlovákiában olyan törvényt hoztak, ami egyebek mellett börtönnel büntetné a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését. A dekrétumok alapján a németek és a magyarok kollektíven felelősek a második világháborúért. A miniszterelnök erről annyit mondott, még „tájékozódnia” kell a kérdésben, Gulyás Gergely pedig azt, hogy a kormány elítéli a kollektív bűnösség elvét. Az új szlovák törvényről viszont nem mondta ugyanezt, csak annyit: a törvényt még nem alkalmazták senki ellen, így nincs mi ellen tiltakozni, Orbán Viktor pedig már beszélt Robert Fico szlovák kormányfővel, de többet szerinte senki nem tud tenni.
A témára Magyar Péter is rárepült, és azt ígérte, ha a Tisza Párt kormányra kerül, akkor a lehető legerősebb diplomáciai választ fogja adni a felvidéki magyarokat börtönnel fenyegető szlovák jogszabályra. Felrótta Orbánnak, hogy „hallgat, és az erdélyi honfitársaink után a felvidékieket is magára hagyja”. Azt is mondta, hogy kiutasítaná a szlovák nagykövetet. Nyílt levelet is írt Robert Ficónak, aminek az aljára Orbán Viktor aláírásának is hagyott helyet a magáé mellett. A levélben arra kérte a szlovák államfőt, hogy vonja vissza a módosítást, és „nyisson teret a párbeszédnek, amely a békés együttélés alapja lehet”.
Orbán Viktor aláírása nagy valószínűséggel nem kerül rá a levélre, mert Gulyás Gergely szerint „jó érzésű ember Magyar Péterrel nem ír alá közös levelet”. Ráadásul a korábban magyarellenes intézkedéseiről ismertté vált szlovák politikus a magyar miniszterelnök egyik, ha nem a legfontosabb európai szövetségese lett az elmúlt két évben.
Január elején a szlovák nagykövetség előtt tüntettek a törvény ellen, amin nemcsak Magyar Péter és a Tisza Párt volt ott, de Novák Előd és a Mi Hazánk is. Utóbbiak egyébként korábban a dunaszerdahelyi tüntetésen is ott voltak. Novák a budapesti tüntetésen a Telexnek azt mondta, kötelezettségszegési eljárást akarnak kezdeményezni Szlovákia ellen a törvény miatt.
A Fidesz mindenesetre az utóbbi két évtizedben lényegében kisajátította a határon túliak képviseletét, és nem engedi át a terepet másnak. Fontos része a Fidesz politikájának, hogy állam helyett a magyar nemzet egészéről beszélnek, és látványos gesztusokat, jelentős pénzügyi támogatásokat juttatnak a határon túli magyaroknak.
Már a legelején bejelentkezett a jobboldali szavazókra
Magyar Péter a kezdetektől céloz a jobboldali szavazókra, a vendégmunkások és a Beneš-dekrétumok csak újabb apropót adnak neki ehhez. Igaz, a rendpártiság ebben valóban új vonulatot jelent, mondta Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója erről a Telexnek.
Egyébként épp a 21 Kutatóközpont mérte azt decemberben, hogy érdemi tartaléka lehet a Tiszának a Mi Hazánk szavazói között. Abban a szcenárióban, amikor csak a Fidesz és a Tisza jelöltje között lehetett választani, a Mi Hazánk szavazóinak 35 százaléka a kormánypárti jelöltre, 20 százalékuk pedig a tiszás jelöltre szavazott volna. Ez tehát azt jelenti, hogy a Mi Hazánk-osok sokkal megosztottabbak, mint a DK-s vagy a kutyapártos szavazók, akik nagy többségben inkább a Tiszára szavaznának a Fidesz helyett. Így tehát Róna Dániel szerint „racionális célkitűzés a megszólításuk”.
A Fidesz is bőven rástartolt már a Mi Hazánk szavazóira. Tavaly az alaptörvénybe írták, hogy a gyerekek testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való joga az élethez való jogon kívül mindennél előrébb való, és a Pride-ot is megpróbálták minden erejükkel betiltani. Emellett a készpénzhasználathoz való jogot is alkotmányba emelték a Mi Hazánk kérésére.
Róna Dániel szerint mindenesetre a Tisza most ezekkel a témákkal főleg a Fidesz pozícióját próbálja átkeretezni – lehet egy olyan célja, hogy a kormánypártot nemzetellenesnek, opportunistának állítsa be. „Azért is veszélyes a Tisza a Fideszre, mert a korábbi ellenzéki pártok általában nem beszéltek a kormánypárti szavazókhoz, és kevés kivételtől eltekintve nem támadták a Fideszt a saját pályáján. Nem használták a magyar zászlót és a nemzeti szimbólumokat ilyen mennyiségben” – mondta Róna. Pedig az elemző szerint olyan szavazói is vannak a Tiszának, akik nem igénylik az ilyesféle szimbólumokat, de még ők is azt gondolják, hogy ezzel majd Magyar meg tudja szólítani a fideszeseket is. Így tehát a Tisza egy táborba terelte a nemzeti szimbólumokra fogékony választókat azokkal, akik eziránt inkább közömbösek, vagy épp ezektől idegenkednek.
Mindezek ellenére Róna úgy látja, hogy hiába Magyar Péter lenne az, aki elbizonytalanítja a Fidesz szavazóit, attól még nem rá szavaznának. Még ha sikerül is az elbizonytalanítás, az is csak azt eredményezné, hogy otthon maradnak, vagy a Mi Hazánkra szavaznak, mondta Róna.
