A készpénzben talált egymásra Orbán és a Mi Hazánk

Úgy tűnik, újabb közös nevezőt talált a Mi Hazánk és Orbán Viktor: a készpénzt. A miniszterelnök ugyanis még az Alaptörvényt is hajlandó lenne módosítani Toroczkai Lászlóék ötleteivel, akik régóta az Alaptörvényben védenék meg a készpénzhasználatot – legalábbis Orbán azt mondta, ők „nem lesznek akadályai” ennek.

A Mi Hazánk már egy ideje korteskedik a téma mellett, mert „alapvető szabadságjognak tekintik a készpénzes fizetést”. Az alkotmánymódosító javaslat mellett még aláírásgyűjtést indítottak.

A javaslatukra ezeket a kissé sajátos érveket hozták fel:

• „A készpénz már többször felmerült betiltásával újabb »összeesküvés-elmélet« válhat valóra, jelenleg Kína, az USA és az Európai Központi Bank foglalkozik leginkább az új világrendnek ezzel a fejlesztésével, a digitális pénzzel.”
• „A Covid-diktatúra alatt már tettek lépéseket a totális megfigyelés felé, most pedig a még szabadságjognak tekinthető készpénzhasználat betiltásával egy gombnyomással el is vehetnék a pénzét bárkinek.”
• „Egyre elterjedtebb jelenség Magyarországon is, hogy nem lehetséges készpénzben fizetni. Például árukiadására létesített automatáknál, fesztiválokon, sportrendezvényeken is egyre gyakoribb ez. A postabezárásokkal az időseket is kényszerítik a bankkártyahasználat felé, és sok helyen például tömegközlekedési jegyet sem lehet már vásárolni készpénzért, így büntetés is várhat a bankkártyával nem rendelkezőkre.”
• „Szakács Árpád már többször felhívta a figyelmet, hogy a készpénz az emberi szabadság utolsó bástyája.”
• „Egyes helyeken olyan súlyosan elterjedt a digitális fizetési mód kizárólagossága, hogy a bankkártya nélküli ember már szinte nem tekinthető a társadalom teljes jogú tagjának.”
• „Már csak néhány lépésre vagyunk attól, hogy például a kijárási korlátozást ötvözzék a lakóhely néhány kilométeres körzetén túl való fizetési tilalommal, vagy hogy ne vásárolhassunk akárhova vonatjegyet.”
• „A készpénz két további előnye az alkalmazhatósága áramkimaradás vagy számítógépes támadás esetén.”

A párt szerint legfeljebb az ötforintosok kivezetése fogadható el, mert az érme még „a saját anyagköltségét sem éri meg, sőt színesfémhulladékként kilóra többet ér, mint fizetőeszközként”.

A készpénz betiltásával kapcsolatban nem csak Magyarországon terjednek konteók, múlt nyáron Ausztriában is komolyan felmerült az alkotmányba foglalás ötlete, a valóságban azonban a készpénzt egyelőre nem tervezik kivezetni a forgalomból sem Magyarországon, sem az eurózónában – az EU szabályai szerint a boltok, éttermek és más kereskedők sem utasíthatják vissza a készpénz elfogadását, hacsak nem egyeztek meg korábban a vevővel más fizetőeszköz használatában. Az viszont igaz, hogy itthon valóban volt szó a visszaszorításáról, és ősztől 200 forintos adminisztrációs díjat is csapnak a jegy mellé, ha valaki készpénzzel fizet a Volánbusz járatain.

Amikor tavaly tavasszal Toroczkai László a készpénzről beszélt a parlamentben, Tállai András pénzügyminisztériumi államtitkár úgy reagált, ha elutaznak külföldre, „több olyan országot is lehet tapasztalni, hogy szinte készpénzzel már nem is lehet fizetni, hanem akár kártyával vagy mobiltelefonnal. Igen, ezt jelenti a digitális fejlődés.” Ezzel pedig a kormányzatnak is haladnia kell, így aztán „valóban cél és szándék a készpénzforgalom visszaszorítása”, mert Tállai szerint a legtöbb visszaélés készpénzben történik. Ezt azzal magyarázta, hogy míg a banki utalásnak van nyoma, addig a készpénz szabadon mozoghat.

A Mi Hazánk egyébként néha következetesen összemossa a megszüntetést és a visszaszorítást. Amikor februárban Novák Előd a parlament igazságügyi bizottsága előtt vezette fel az alkotmánymódosítójukat, „a készpénz többször felmerült betiltásáról” és a „készpénz kivezetéséről” beszélt. A bizottság KDNP-s elnöke, Vejkey Imre fel is hívta a figyelmét arra, hogy „a visszaszorítás és a betiltás között óriási különbség van. És emlékeztetni szeretném arra is képviselő urat, hogy hazánkban nincs jogalkotói szándék a készpénzfizető-eszköz megszüntetésére.”

A bizottság rögtön le is szavazta a Mi Hazánk alkotmánymódosító javaslatát, így aztán az egyáltalán nem került volna az Országgyűlés elé. Időközben viszont valami megváltozhatott.

Szívesen várják a kezdeményezést

A hétfői maratoni parlamenti napon Toroczkai László újra bedobta a témát. Arról kérdezte Orbán Viktort, miért szavazták le a fideszes képviselők az igazságügyi bizottságban a párt javaslatát, mire a miniszterelnök úgy reagált, ő nem emlékszik olyan intézkedésre, „amivel a kormány a készpénzhasználat lehetőségét engedte volna szűkíteni”. Állítása szerint rengeteg ilyen javaslat érkezik hozzájuk, a bankszektorból és nemzetközi szervezetektől, de „a kormány semmilyen ilyen igényt nem fogadott be, nem engedjük szűkíteni a készpénzhasználatot”. Már csak azért sem, mert szerinte a KDNP eleve ragaszkodik a készpénzhasználathoz (itt a mellette ülő Semjén Zsolt erősen bólogatott), és a Fideszből is ráállítottak már valakit a témára.

Azt is állította, hogy mivel ők eleve a készpénzhasználat mellett vannak, nem is gondolták, hogy annak plusz jogi védelmet kéne adni.

A kormánypárti képviselők egyébként valóban felültek tavaly a készpénzvonatra: Szijjártó Péter külügyminiszter például büszkén mondta, hogy „készpénz, mindig”, amikor vett egy pár 75 ezres cipőt, Orbán Viktor tavaly szeptember végén pedig egy adag készpénzzel a kezében sétált be szótlanul egy IX. kerületi házba. Pár nappal később Gulyás Gergely a kormányinfón azt mondta, érzése szerint a kormánytagok inkább készpénzzel szeretnek fizetni.

Kövér László házelnök pedig azt mondta: „A készpénzhasználat elemi szabadságjog. Ha egy politikus, legyen bármilyen, jobboldali vagy baloldali, azzal házal önöknek, hogy a készpénzt azt ki kell vezetni a forgalomból, mert még egy gombnyomás sem kell, hogy csak oda kell tartanunk a telefont, és már fizettünk is, na, akkor fogjanak gyanút, hogy ez az ember nem az önök javát akarja. Ellenkezőleg, egy olyan világ ügynöke, amiben mindenki rabszolga lesz.”

A miniszterelnök Toroczkainak végül a parlamentben hétfőn megjegyezte: „Ha önök együtt szeretnének működni egy olyan ügyben a kormánnyal, amiben nincsenek pártpolitikai megközelítések, akkor a készpénzhasználat és az ehhez kapcsolódó szabadságjogok kérdése olyan ügy, ahol könnyen szót tudunk egymással érteni. Várom az együttműködés különböző lehetőségeit. (…) Ha önök azt gondolják, hogy ezt érdemes alkotmányos szintre emelni, nem leszünk akadályai ennek. Úgyis van három-négy komoly téma, amit az alkotmány szempontjából meg kell vizsgálnunk – például a kegyelmi ügyek kérdését. Nyugodtan összerakhatjuk egy csomagba, szívesen várjuk a kezdeményezésüket, és fogunk ezzel foglalkozni.”

A Mi Hazánk szerint ez álságos

Orbán Viktor tehát hajlandó arra, hogy a Mi Hazánk javaslatára még az Alaptörvényt is módosítsák – ellenzékben lévő pártok javaslataira eddig az Orbán-rendszer ezt még nem tette meg. Alaptörvényt módosítani pedig csak kétharmaddal lehet.

A Mi Hazánk a miniszterelnök engedékenységéről a Telexnek azt írta, azt „álságosnak tartják” azok után, hogy két héttel korábban az igazságügyi bizottság leszavazta a javaslatukat. Most viszont újra benyújtják az Alaptörvény-módosítójukat, „újabb lehetőséget biztosítva a készpénzhasználat alkotmányos jogának biztosítására”.

Arra a kérdésre, hogy terveznek-e még más alkotmánymódosító javaslattal is élni, amik akár szintén belekerülhetnek ebbe az orbáni „csomagba”, a párt azt felelte, a Fidesz az eddigi javaslataikat is leszavazta (például a közvetlen államfőválasztásról vagy a mentelmi jog eltörléséről), „és amíg marad a kétharmados túlhatalma, nem is számítunk másra”.

Azt viszont hozzátették, hogy akkor nem tudják támogatni az Alaptörvény-módosítást, ha azt a Fidesz újra „elfogadhatatlan javaslatokkal együtt nyújtaná be”: 2020-ban például szerintük azért tartózkodtak a kilencedik Alaptörvény-módosítás szavazásánál – amibe beleírták, hogy az anya nő, az apa férfi –, mert azt „a közpénz fogalmának szűkítésével együtt bocsátották zárószavazásra”.

A Fidesz amúgy nem először szavazná meg ilyen simán a Mi Hazánk javaslatát. Decemberben az ő kezdeményezésükre írták át a választási szabályokat, és állították vissza a listás választási rendszert Budapesten. Toroczkai a Telexnek adott interjújában ekkor azt állította: „mi iszonyúan távol vagyunk a Fidesztől”, és „a Fidesz az, aki odajön, és csipeget a mi programunkból”.