Orbán Viktor az ellenzéknek: Ha valakik pedofilokat rejtegettek, azok önök voltak

Véget ért az azonnali kérdések órája, lezárjuk közvetítésünket. Perceken belül kezdődik az eutanáziáról szóló parlamenti vita, amelyről külön cikkben számolunk be.

Keresztes László Lóránt örül, hogy Orbán is egyetért azzal: a helyi közösségeket érintő döntéseknek helyben kell megszületniük. Ezért nem érti az LMP képviselője, hogy Sóskúton miért lett kiemelt beruházás az akkumulátorfeldolgozó a lakossági tiltakozás után.

Azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy a helyén maradhat-e Lantos Csaba, miután folyamatosan súlyos környezetrombolást tapasztalni az akkugyárakban.

„Minden döntést az adott ügyhöz legközelebbi szinten kell meghozni”

– reagált Orbán Viktor, hozzátéve: ezért harcol a magyar kormány is Brüsszelben. Nem akarnak megakadályozni semmilyen helyi döntéseket.

Lantos Csabát nem érdemes kipécézni szerinte, mert a környezetszennyezéses bűncselekményekben a belügyminiszternek kell eljárnia. „Pintér Sándort nem úgy ismerem, mint aki habozni szokott.”

Orbán úgy reagált, szerinte nincs arról szó, hogy a közösségek nélkül hoznának meg rájuk vonatkozó döntéseket, hiszen „minden ügyben ott születik döntés, ahova az tartozik”. A miniszterelnök szerint Magyarországon nem működhet olyan üzem, ami megsérti az előírásokat.

Az LMP-s Keresztes László Lóránt az akkumulátorgyárak szennyező anyagairól kérdezte a miniszterelnököt. Sorozatos jogsértéseket, hatósági félrenézéseket tapasztalni szerinte.

Az LMP képviselője úgy fogalmazott: nem szuverenitásvédelem az, hogy az idegen cégek érdekében feláldozzák a magyar természeti értékeket. Azt kérdezte, lesz-e következménye annak, hogy ilyen súlyos környezetszennyezések vannak az országban.

Jámbor úgy reagált Orbánnak, hogy „majd mindketten elolvassuk az újságcikkeket arról, hogy mi az igazság” – ezzel a kormánypárti padokból kisebb felzúdulást váltott ki.

„Azt hiszem, én szívesen vitatkozom önnel sok mindenről, de arról nem, hogy az az állítás igaz lenne, hogy ha kicsi lenne a fizetés, a gyerekek sérelmére elkövetett pedofilügyekben nem szólalnak meg. (…) Ha kevés fizetést is kapnak ezek az emberek, pedofilügyben meg mernek szólalni. Mindegyiküket megsérti.”

Végül Orbán azt mondta, bár köteles itt válaszolni Jámbornak, azért „mégiscsak abszurd, hogy olyan emberrel kell vitatkoznom, akinek mozgalmának egyik emberének laptopján pedofil képeket találtak”. A felvételeket egyébként a Szikra Mozgalom egyik aktivistájának élettársánál találták, aki azóta öngyilkos lett.

„Semmi akadályát nem látom annak, hogy a végrehajtás rendszerét átvizsgáljuk” – válaszolta Jámbor Andrásnak Orbán Viktor. Arról beszélt, hogy a részletfizetési lehetőséget éppen a mostani kormány vezette be, és az elmúlt évek döntései a végrehajtás alá kerülő emberek védelmét biztosították.

A miniszterelnök szerint a gyermekvédelmi intézmények pénzügyi helyzetét is érdemes áttekinteni, de előbb ki kell takarítani a pedofíliát, ha a bicskei gyermekotthon mellett még vannak ilyen intézmények.

A párbeszédes Jámbor András azt mondta Orbánnak, mindig arról beszél, ők csukták le a bicskei gyerekotthon igazgatóját, ők indítottak nyomozást. De Jámbor szerint ezek azért történtek meg, mert az egyik áldozat öngyilkos lett, más áldozatok pedig feljelentették az igazgatót. „Ne próbálják ezt a helyzetet kisajátítani” – javasolta Jámbor, aki ezután a végrehajtási rendszerről beszélt, és arról, hogy új törvény kell ebben a szektorban.

Minden területen fokozatosan szorítják ki a készpénzhasználatot, mondta viszontválaszában Toroczkai László. A Volánbusznál például már büntetik a készpénzhasználatot. Hogyan vár együttműködést a miniszterelnök úr, ha nem támogatták a Mi Hazánk javaslatát a készpénzhasználat alkotmányos védelméről? – kérdezte a Mi Hazánk Mozgalom frakcióvezetője.

Miután mi a készpénzhasználat mellett vagyunk, azt gondoltuk, nem szükséges jogi védelmet nyújtani azon túl, ami van, reagált Toroczkai válaszára Orbán Viktor.

„Ha önök azt gondolják, hogy ezt érdemes az alkotmányba emelni, nem leszünk akadályai ennek”

– fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve: úgyis van 3-4 komoly téma, amit alkotmányba emelnének. „Nyugodtan összerakhatjuk egy csomagba, szívesen várjuk a kezdeményezésüket, és fogunk ezzel foglalkozni.”

Orbán Viktor úgy reagált Toroczkai felszólalására, hogy „nem fair, amit mondott. Azért nem, mert nem emlékszem olyan intézkedésre, amivel a kormány a készpénzhasználat lehetőséget engedte volna szűkíteni”. A miniszterelnök szerint rengeteg ilyen javaslat érkezik például a bankszektoroktól, de „a kormány semmilyen ilyen igényt nem fogadott be, nem engedjük szűkíteni a készpénzhasználatot”. Orbán szerint a KDNP eleve ragaszkodik a készpénzhasználathoz, és a Fideszből is ráállítottak már valakit arra, hogy a témával foglalkozzon.

„Miniszterelnök úr, úgy tűnik, önök mindig a bankok és a bankárok oldalán állnak a magyar emberekkel szemben” – mondta Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke. Szerinte így volt ez a devizahitelesek esetében, de a banki díjak is annyit nőttek az elmúlt egy évben, hogy azzal Magyarország az első öt között van az Európai Unióban.

Felidézte, hogy Szlovákiában alkotmányba emelték a készpénzhasználthoz való jogot. Azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy miért szavazták le a fideszes képviselők a bizottságban a készpénzhasználat alkotmányos jogát biztosító mi hazánkos javaslatot.

Ander Balázs azt mondta Orbánnak, az átvilágítást biztosan támogatni fogják, de szerinte a miniszterelnök nem beszélt a fluktuációról és a munkaerőhiányról a gyerekvédelemben dolgozók pozícióinál.

Orbán úgy reagált, egyetért Anderrel. Abban szerinte igaza van, sok a tennivaló, a bérek sincsenek jó állapotban.

Orbán Viktor teljesen egyetért a jobbikos Ander Balázzsal abban, amit a Jobbik képviselője az áldozatsegítésről mondott. Mindenkit emlékeztetett viszont, hogy áldozatsegítés ebben az országban csak azért van, mert polgári kormányt választottak a magyarok. A 2010 előtti kormányzás idején semmit nem tettek Orbán szerint az áldozatvédelemért.

„Minden szigorítást megfontolunk. Kérünk, hogy a saját javaslatainkat támogassák, az önök javaslatait pedig tanulmányozni fogjuk”

– tette hozzá a miniszterelnök. Arról is beszélt, hogy a belügyminiszter azt a feladatot kapta, hogy vizsgálja át az összes gyermekvédelmi intézményt, és a kinevezéseket.

A jobbikos Ander Balázs szerint a gyerek felelősség, a felelős gyerekvállalás kérdése sem lehet tabu, mert „lássuk be, valahol itt kezdődne az igazi gyerekvédelem”. Ezután arról beszélt, hogy a Jobbik az ellenzéki pártok közül egyedüliként szavazta meg a melegellenessé eltérített pedofilellenes törvényt, majd felemlegette Kaleta Gábor esetét. A képviselő azt mondta, ők támogatják a törvények szigorítását, de szükség lenne az áldozatsegítségre és megelőzésre.

„Miniszterelnök úr, az a nagyon nagy probléma, hogy K. Endre viszont szabadlábon van” – mondta a következőként felszólaló Tóth Bertalan. Az MSZP frakcióvezetője azt kérdezte Orbántól, hogy ő hagyta-e jóvá Varga Judit igazságügyi miniszter ellenjegyzését az elnöki kegyelem után.

„A kormány ezt a kérdést nem tárgyalta – jelentette ki Orbán. – Ha tárgyalta volna, sosem született volna meg a kegyelmi ítélet. Varga Juditnak azért kellett távoznia, mert ellenjegyezte azt, amit nem kellett volna. Ezért nincs ma itt közöttünk”.

Tóth a viszontválaszban azt kérdezte: Orbán támogatja-e, hogy egy parlamenti vizsgálóbizottság vizsgálja ki a kegyelmi ügyet és az ellenjegyzés körülményeit.

„A miniszterelnök tagja a kormánynak. (…) A kormány egyetlen tagja sem látta a az igazságügyi minisztert leszámítva a kegyelmi döntést” – reagált Orbán, hozzátéve: minden vizsgálatot támogat.

Tompos Márton úgy reagált Orbánnak, hogy mit fog tenni a kormány azért, hogy a gyerekek bizalommal fordulhassanak feléjük, ha bántják őket.

Orbán erre azt javasolta Tomposnak, tekintse át azokat a döntéseket, amik a büntetőjogon túl 2010 óta születtek, hiszen szerinte a gyerekvédelmi rendszer sokkal erősebb, mint korábban volt.

„Kegyelmet a köztársasági elnök adott. Hogy ezt miért tette, egyedül ő tud válaszolni. Egyikünk sincs felhatalmazva, hogy a köztársasági elnök helyett bármely kérdésre válaszoljunk” – válaszolta a momentumos Tompos Mártonnak Orbán Viktor.

Arról beszélt, kormány minden elé kerülő ügyben körültekintően, megalapozottan jár el. A kormányzati döntéseknek pedofíliának nem volt, nincs és nem lesz helye, folytatta a miniszterelnök, majd a felszólalás további részében arról beszélt, hogy az ellenzék milyen gyermekvédelmi törvényjavaslatokat nem szavazott meg az elmúlt években a parlamentben.

„Önök megengedték, hogy több mint ötszáz pedofil járjon szabadon az országban. (…) Ha valakik pedofilokat rejtegettek, azok önök voltak” – üzente Orbán az ellenzéki képviselőknek.

A momentumos Tompos Márton szintén „az évtized legsúlyosabb közéleti botrányáról”, a kegyelmi ügyről beszélt. Felemlegette, hogy Orbán 2002-ben egy felvételen szerepelt V. Jánossal, a bicskei gyerekotthon igazgatójával, K. Endre pedig szerinte Orbán testvérével birkózott együtt Bicskén. „Önnek személyesen milyen kapcsolata volt ezzel a két emberrel? Miért kapott kegyelmet K. Endre?”

„Mindenki pontosan tudja ebben az országban, hogy valójában ön döntött a pedofilsegítő kegyelméről. Tudják ezt az ön körül ülő fideszes képviselők is, tudjál ezt a fideszes és az ellenzéki szavazók is” – reagált Orbán válaszára Kálmán Olga.„Mindenki tudja, hogy Orbán Viktor egy pedofilhálózatot védelmez.”

„Akik a pedofíliához kapcsolódó ügyben kegyelmet adtak, azok lemondtak” – reagált Orbán, és a távozó Novákhoz és Vargához irányította a kérdezőket.

Ki is, aki pedofíliát rejteget? – támadt vissza a miniszterelnök. 2010-ben 81 pedofil bűnöző volt börtönben, míg 2024-ben 663. „Miről beszélnek?”

„A provokatív megjegyzéseket természetesen visszautasítom, helyette arra hívom fel a figyelmét, hogy a kormánynak sosem volt kérdés a pedofília ügye, a kormány mindig és mindent megtett azért, hogy megvédje a gyerekeket” – mondta Orbán Viktor Kálmán Olgának.

A miniszterelnök szerint a bicskei intézmény élén húsz évig olyan ember állt, akit „önök neveztek ki. Önök tartották ott, önöktől örököltük.”

Kálmán Olga szerint Orbán Viktor azt próbálja elhitetni a magyarokkal, hogy nem tudott a pedofilbotrányról, és semmit nem tud a pedofilhálózatról. Ez azonban nehezen hihető a DK képviselője szerint.

Az azonnali kérdések órájában azt kérte a miniszterelnöktől, hogy tisztázza: soha nem került szóba a felcsúti családi ebédeken, hogy ifj. Orbán Győző kiváló kapcsolatban áll K. Endrével, vagy hogy a pedofil iskolaigazgatót az Orbán család céges ügyvédje védte a bíróságon?

Balog Zoltán, az ön volt minisztere, bizalmasa, felekezetének volt vezetője. Véletlenül éppen a kegyelmi kérvényre nem kérte az ön áldását, és Varga Judit sem szólt önnek? kérdezte Kálmán Olga.

A DK képviselője azt kérte, hogy Orbán tisztázza: „meddig nézi hülyének az embereket, mikor ad végre egyenesen válaszokat, hogy meddig érnek az ön által védelmezett pedofilhálózat szálai, és mi volt az ön személyes szerepe a pedofilsegítő kegyelmében”.

Február 10-i lemondása után először posztolt a Facebook-oldalán a volt köztársasági elnök, Novák Katalin. „Búcsúzom. A mai nappal véget ér köztársasági elnöki szolgálatom. Szeretettel gratulálok Sulyok Tamásnak, és sok erőt kívánok neki a következő évekre!” – írta, és egy videót is kirakott az elmúlt évek fontos pillanatairól.

Sulyok Tamás a köztársasági elnökké választása után megtartotta az első államfői beszédét is az Országgyűlésben. Ebben beszélt kegyelmezésekről, kölcsönös bizalomról és Európa jövőjéről is. A beszédből tizenkét idézetet ebben a cikkben szedtünk össze.

A magyar parlament kis híján (Mi Hazánk) egyhangúlag támogatta hétfőn Svédország NATO-csatlakozási kérelmének ratifikálását. Ugyan egy köztársaságielnök-csere is megesett az Országházban, de ez nem nagyon ütötte ki a biztosítékot a külföldi fontosabb lapoknál. A NATO-ratifikáció elvitte a show-t, ami nem csoda, Magyarország régóta ígérgette, hogy a finnek után a svédek csatlakozását is jóváhagyja. Ez jobban elérte az ingerküszöböt New Yorktól Londonon át Varsóig, mint Gurmai Zita mentelmi jogának felfüggesztése. Szúrópróbaszerű ellenőrzésünk során sok nagy médiumot találtunk, amelyek vezető helyen hozták a magyar döntést. Akadtak portálok, amik ha hajtás felett is, de kisképes hírként mutatták meg olvasóiknak a magyarországi történést. Több német és francia nagyobb lap azonban nem kerített nagy feneket neki, ha meg is írták, eldugták alul.

És akkor pár példa: a CNN az Ulf Kristersson svéd kormányfő és Orbán Viktor közti pénteki fotóval egészítette ki a vezető helyre tett cikket:

A New York Times egy parlamenti képet villantott szikáran közölve, mi történt a Kossuth téri épületben:

A svéd Dagens Nyheter számára természetesen fontos volt az esemény, amit a címlapjukon a NY Times által is választott parlamenti fotóval illusztráltak. A brit Guardian ismét a Kristersson-Orbán találkozót választotta képileg, és ők nem is annyira száraz-tényszerű címet választottak, kiemelve a több hónap késlekedést. A lengyel Gazeta Wyborczánál már lejjebb kellett görgetni a hírért, aminél nem köntörfalaztak: kiírták, hogy a ratifikáció Orbán döntése volt (tehát nem a parlamenté), amit megelőzött Kristersson látogatása. A német Berliner Zeitung ugyan hajtás felett hozta a hírt, de eléggé töpszli méretben, a címbe beleírva, hogy hosszas „blokád” előzte meg a magyar ratifikációt.

Sulyok Tamás beszéde után elénekelték a Szózatot, majd kivitték az ülésteremből a zászlókat. Véget ért az államfőválasztás, öt perc után interpellációkkal folytatódik az ülés.

A nehézségekkel küzdők, a magukról gondoskodni nem képes, magányos, idős, beteg emberek mindig számíthatnak a figyelmemre és támogatásomra, mondta Sulyok Tamás.

„Minden cselekedetemmel azt az egységet szeretném kifejezni, hogy mi magyarok egy több mint ezer éves történelemmel bíró, büszke, európai és a jogot minden eszközzel érvényesíteni elszánt nép vagyunk, és mindezt meggyőződésből, érzelmektől vezérelve, és humorral átszőve vagyunk képesek megtenni.” Ezt nehezen fogják szerinte megérteni Európában, már Deák Ferenc idejében is így volt. „Mi, magyarok megpróbálunk élni, amíg lehet”.

Sulyok szerint az Alkotmánybíróság és az államfői tisztség is kívül esik az államhatalmi ágakon, nem tartoznak egyik hatalmi ághoz sem, ezt a kívülállást pedig súlyponti kérdésnek tartotta és tartja most is. Államfőként az Alaptörvényben meghatározott keretek között és hatáskörökben, elveihez hűen, jogászként akar működni, mondta. Bizonyos hatáskörökben, például „a kitüntetéseknél, kegyelmezéseknél a lehető legszélesebb transzparencia biztosításának híve vagyok”.

„Elődeink abbéli félelmei, hogy Trianon után felolvadunk a többi nép olvasztótégelyében, talán soha nem volt reálisabb, mint napjainkban” – folytatta beszédét Sulyok Tamás. Identitásunk szorosan kötődik szerinte ahhoz a társadalmi környezethez, amely a Kárpát-medencében az elmúlt évezredben kialakult, és amely megőrzése a nemzeti lét megőrzése.

„Szilárd álláspontom volt mindig, hogy a szuverenitás fogalmilag oszthatatlan, ezért az Európai Unió tagállamai, így hazánk sem szuverenitást, hanem hatásköröket ruháznak át az Európai Unióra. Mindezt nem öncélúan, hanem azért teszik, mert azok közös gyakorlása hatékonyabb, mintha azokat a tagállamok maguk gyakorolnák” – mondta az új köztársasági elnök.

Nincs egységes európai politikai nemzet szerinte, hanem kizárólag a tagállamok politikai nemzetei értelmezhetőek államalkotó tényezőként. „Nemzeti alkotmányos identitásunk és a népszuverenitáson alapuló államiságunk számomra alapvető fontosságú alkotmányos alapértékek”.

„Magyarságom emberi létem alapvető mozgásformája”, mondta Sulyok, anyanyelve, kultúrája, családja, munkája, mindene ide kötődik. De „a magyarság európaiság nélkül nem értelmezhető, történeti alkotmányunk, a Szent Korona csak az európai kontextusban nyerik el értelmüket. (…) Aki magyar, az európai is”, de hogy milyen lesz Európa, az nem csak a magyarokon, hanem a többi 26 tagállamon is múlik. Ő olyan Európát szeretne, ahol az értékek többet jelentenek az érdekeknél, ahol az uniós intézményekben elsősorban nem politikai, hanem jogi jellegű munka folyik.

„Számomra a politikai megközelítések főleg akkor és annyiban váltak érzékelhetővé, ha azok a közjog által meghatározott jogi keretrendszerben értelmezhetőek voltak” – fogalmazott Sulyok, aki állítása szerint alapvetően és elsősorban közjogi és alkotmányjogi problémákat tud érzékelni abból a nagy rendszerből, amit a politika szóval szoktak leírni.

Példaértékűnek tartaja az alkotmánybírósági vitakultúrát. A vita szigorúan magázódva folyik, kiküszöbölve mindenfajta személyeskedést, és biztosítva az, hogy a vita dialógus legyen. Az egymásra mutogatást, és egymás megbecsülését nélkülőző acsarkodást nem tűr meg ez a vitakultúra, amely a tiszteletet erkölcsi minimumnak tartja.

Azt ígérte az Országgyűlésnek, hogy köztársasági elnökként is „az alkotmányos alapjogok és értékek méltányos kiegyenlítésén” fog dolgozni.

A bizalom eddig is a mindennapjai meghatározó értéke volt. „„Államunk, nemzetünk létének is alapfeltétele a kölcsönös bizalom, az egyének és társadalmi csoportok között egyaránt” – fogalmazott az új köztársasági elnök, hozzátéve: „az előítéletektől mentes, kölcsönös bizalom a nemzet egységének alapja.”

Sulyok szerint „számára minden hatalom csak a jog keretei között értelmezhető. A jog értékeket hordoz, központi funkciója az egymással versengő értékek méltányos kiegyenlítése.” A jog által definiált értékek jogilag meghatározottak, a politikai értékeknél maga az értéktartalom aktuális mibenléte is vita tárgyát képezheti.

„Láthatjuk, hogy a jogállam jogilag korrekten definiált fogalma hogyan vész el, hogyan alakul át eszményből bálvánnyá a jelenlegi Európában, a tisztán haszonelvű politikai megközelítés során”, mondta.