Orbán Viktor az ellenzéknek: Ha valakik pedofilokat rejtegettek, azok önök voltak

„Édesanyám nem volt jogász, feleségem sem az, így volt biztosított a családon belül a szakbarbarság rémének elkerülése” – folytatta Sulyok Tamás.

Köszönetet mondott a szüleinek, hogy minden akkori nehézség ellenére magyart és keresztényt igyekeztek faragtak belőle szeretettel. Köszönetet mondott feleségének, Zsuzsannának is, akivel 50 éve házasodtak össze. „Nélküle nem lehetnék az, aki vagyok.” Köszönetet mondott a gyermekeinek és unokáinak is a feltétlen szeretetükért. „Életem végső értelmét ők adják.”

Sulyok Tamás az államfővé választása után rövid beszédet mondott. Azt mondta, az Alkotmánybíróság elnökeként kapta a jelölést, és az, hogy államfőként és egyben AB-elnökként áll itt, „némiképp meghatározza, behatárolja a lehetőségeimet. Úgy hiszem, nem volna sem elegáns, sem helyénvaló politikai beszéddel megnyilvánulnom”, de ez a tilalom tökéletes egységben is van az ő személyiségével és életútjával, ami a jogi pálya bejárásáról szólt.

Arról beszélt, a jog szeretetét és tiszteletét apjától és két bátyjától tanulta, és azt gondolja, mind a két gyereke örökölte ezt tőle. „A jog szeretete nyomta rá bélyegét szakmai és emberi kapcsolataimra”, mondta.

Letette az ünnepélyes esküt az új köztársasági elnök, Sulyok Tamás, aki nyolc nap múlva, március 5-én lép hivatalba.

Elsőként Orbán Viktor gratulált az új köztársasági elnöknek, majd Kövér László, Semjén Zsolt, Simicskó István, Kocsis Máté, Ungár Péter, az LMP és Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom frakcióvezetője is kezet fogott Sulyok Tamással.

A képviselők egy titkos szavazás után megválasztották Sulyok Tamást köztársasági elnöknek. 146 szavazatból 139 volt érvényes. Ebből igennel 134-en szavaztak, nemmel 5-en. Nem tartózkodott senki.

Orbán Viktor valami nagyon vicceset mondhatott, mert a köré gyűlt 26 Fidesz–KDNP-képviselő egy emberként nevetett fel valamin.

Az elmúlt másfél évben többek között azért halogatta a parlament kormánypárti többsége Svédország NATO-csatlakozásának megszavazását, mert állítólag vita alakult ki a frakción belül.

Máig nem derült ki, hogy kik tartoztak az ellenzők táborába, csupán egyetlen képviselő vállalta fel ezt névvel: Kövér László január végén bevallotta, ő nem támogatja a svédek felvételét a katonai szövetségbe.

A svéd miniszterelnök budapesti látogatása után végül hétfőn megszavazta az Országgyűlés a ratifikációs nyilatkozatot, ám Kövér László nem nyomott gombot. Ennek az az oka, hogy Novák Katalin lemondó nyilatkozatának elfogadása után az Országgyűlés elnökeként ideiglenesen ő gyakorolja a köztársasági elnöki jogokat és feladatokat, amíg az új köztársasági elnök hivatalba lép március 5-én. Ebben az átmeneti időszakban pedig nem gyakorolhatja Kövér a képviselői jogait, így szavazni sem tud.

A következő nyolc nap egyik izgalmas kérdése lehet, hogy Kövér ideiglenes köztársasági elnökként aláírja-e a svédek NATO-csatlakozásáról szóló nyilatkozatot.

A dokumentum ugyanis csak akkor lép érvénybe, ha azt a köztársasági elnök aláírja, és kihirdetik a Magyar Közlönyben.

Ideiglenes államfőként Kövér legfeljebb lassítani tudja a folyamatot: az aláírással megvárhatja az új köztársasági elnök március 5-i hivatalba lépését, de ha nem ért egyet a nyilatkozattal, visszaküldheti megfontolásra az Országgyűlésnek is. Ilyenkor a parlamentnek ismét meg kell tárgyalnia és szavaznia a javaslatot.

Ismertették az államfőválasztás szabályait: titkos szavazás lesz, és 40 percet kapnak a képviselők, hogy döntsenek arról, támogatják-e a Fidesz–KDNP jelöltjét, Sulyok Tamást.

Várhatóan 18:04-kor, a szavazatok számlálása után folytatódik az ülés. Ekkor jelentik be a szavazás eredményét, és felszólal az új köztársasági elnök.

A lemondó köztársasági elnöknek lett volna lehetősége egy utolsó felszólalásra a parlamentben, de nem ment el az ülésre.

Két államfőjelöltet jelentettek be a házbizottságnak:

• a Fidesz–KDNP Sulyok Tamást,
• a Mi Hazánk Csath Magdolna közgazdászt javasolná a posztra.

A Mi Hazánk jelöltjét azonban nem veszik nyilvántartásba, mert csak 6 képviselői ajánlást tudott összegyűjteni. A jelöléshez minimum 40 képviselői ajánlásra van szükség.

A szavazások után az Országgyűlésben köszöntötték Sulyok Tamást, leendő köztársasági elnököt. Mellette ült a páholyban két volt államfő, Áder János és Schmitt Pál is.

Csak az LMP és Mi Hazánk képviselői maradtak az ülésteremben, amikor öt előtt nem sokkal elkezdődik az államfőválasztás.

A DK, a Jobbik, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd frakciója kivonult a teremből, miközben az ülést vezető Latorcai János köszöntötte a vendégeket.

Polt Péter legfőbb ügyész decemberben csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt tett indítványt az Országgyűlés elnökénél az MSZP-s politikus mentelmi jogának felfüggesztésére.

Az ügyészség szerint a politikus 2022 februárjában erőszakosan lépett fel az Iványi Gábor egyesületénél intézkedő NAV-os dolgozókkal szemben.

Hargitai János, a mentelmi bizottság elnöke arról beszélt, a kérdésben megosztott volt a bizottság: három kormánypárti képviselő a parlamenti szokásoknak megfelelően támogatta a mentelmi jog felfüggesztését a közvádas ügyben, míg hárman nemmel szavaztak. Az Országgyűlésre maradt így a döntés, amely 138 igen, 52 nem szavazattal felfüggesztette a szocialista képviselő mentelmi jogát. További részletek a cikkünkben.

A magyar kormány több mint másfél éven át tartó huzavonája és üzengetései után az Országgyűlés hétfőn megszavazta a svédek NATO-csatlakozását. A javaslatot 188 igennel és 6 nemmel fogadták el – a Mi Hazánk frakciója szavazott nemmel. Az ellenzéki képviselők megtapsolták az eredményt.

Hétfőtől már hivatalosan sem államfő a kegyelmi botrányba belebukott Novák Katalin, az Országgyűlés ugyanis elfogadta a lemondó nyilatkozatát. Mind a 196, teremben tartózkodó képviselő megszavazta Novák lemondását.

Novák Katalin lemondása után villámgyorsan megválasztják Sulyok Tamást köztársasági elnöknek. Az új államfő nyolc nap múlva, március 5-én lép hivatalba. Addig az Országgyűlés elnöke, Kövér László veszi át a köztársasági elnöki feladatokat és jogköröket.

Az átmeneti időszakban az Országgyűlés egyik alelnöke, Lezsák Sándor, a Nemzeti Fórum Egyesület elnöke, a Fidesz kiskunfélegyházi parlamenti képviselője helyettesíti Kövér Lászlót a házelnöki poszton. Erről is döntött a parlament hétfőn 162 igen és 16 nem szavazattal, 15 tartózkodással.

„Tudás, tapasztalat, tekintély!” – Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselő a jövőbe lát: már most gratulált Sulyok Tamásnak a megválasztásához. Igaz, még el sem kezdődött a szavazás.

Sulyok Tamás, a Fidesz–KDNP államfőjelöltje is megérkezett.

Az ülést vezető Latorcai János a rövid szünet után bejelentette az Országgyűlésnek, hogy Varga Judit lemondott a képviselői mandátumáról, így a képviselők létszáma 198-ra csökkent. A Fidesz még nem nevezte meg, ki kapja meg a megüresedett mandátumot.

Először arról szavazott a parlament, hogy kivételességi eljárásban tárgyalják meg a Miniszterelnöki Kabinetiroda hétfő délelőtt benyújtott törvényjavaslatát, amely alapján a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadót nevezhet ki. A főtanácsadó tevékenységét Rogán Antal minisztériuma segíti majd, és ő irányítja majd a minisztériumban működő nemzetbiztonsági főtanácsadói kabinetet és titkárságot, valamint a Nemzetbiztonsági Irodát.

Elfogadták azt is, hogy az életvégi döntésekről szóló esti vita időkerete 4 óra lesz. Várhatóan 21 óra körül kezdődik az ellenzék által kezdeményezett vita.

Megszavazták a napirendet is, jöhetnek a szavazások.

David Pressmann budapesti amerikai nagykövet is helyet foglalt a páholyban.

Véget értek a napirend előtti felszólalások, 16:20-ig szünetet rendelt el az ülést vezető Lezsák Sándor.

Diana Madunic svéd nagykövet az egyik páholyból követi az ülést. Nemsokára az Országgyűlés szavazni fog a svédek NATO-csatlakozásáról.

Köszönetet mondott Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló mindenkinek, aki hozzájárult ahhoz, hogy az ukrán-magyar kétoldalú kormányzati kapcsolatok kimozdultak az elmúlt évek holtpontjáról. „Ez fontos, mert ha a párbeszéd megszűnik, a bizalomvesztés továbbgyűrűzik – először a médiába, majd a mindennapokba –, az beláthatatlan következményekkel járhat.”

„Gyászolunk. Mindennap” – fogalmazott Grexa Liliána, és arról beszélt napirend előtti felszólalásában, hogy nincs olyan nap, hogy ne terjednének a közösségi médiában gyászjelentések az orosz agresszió ukrajnai áldozatairól. A rakéták nem válogatnak szerinte.

„Látjuk a kisbaba fotóját is, aki pár hónappal ezelőtt született a légiriadók közepette, és mostanra egy orosz rakétatámadás következtében már az angyalokkal van a mennyben.”

Miközben a mindentudó szakértők szláv testvérháborúról, tengerentúli befolyásról és Ukrajna esélytelenségéről beszélnek, Grexa szerint Ukrajna nem adja fel, mert az ukránok nem akarnak olyan jövőt a gyermekeiknek, ahol az orosz agresszor diktálnak. Békés, orosz befolyástól mentes jövőt szeretnének, és ezt ha kell, az orosz agresszorral szemben megvédik. Felszólalása végén igazságos békét kért az Istentől.

Szijjártó Péter külügyminiszter válaszul elsorolta, miket tett a kormány az Ukrajnából menekült emberekért. Azt is mondta, az ukrán külügyminisztertől ő azt kérte, adják vissza az Ukrajnában élő magyaroknak a 2015 előtti jogokat, ebben kéri az ukrán nemzetiségi szószóló segítségét is.

A KDNP-s Nacsa Lőrinc az izraeli háborúról, míg a fideszes Selmeczi Gabriella az orosz-ukrán háborúról beszélt napirend előtti felszólalásában. Szijjártó Péter válaszolt, nem volt vita köztük. A háború rossz, állapította meg mindenki, és mielőbb béke kell.

A kormány nevében Répássy Róbert igazságügyi államtitkár reagált Orosz Annának. Azt, hogy Orosz miért nem beszélt arról, Fekete-Győr Andrást bíróság ítélte el?

Répássy szerint egyébként az a bíróság ítélte el V. Jánost, akit most a Momentum kritizál, Novák Katalin meg lemondott. Ez tehát felelősségvállalás. „Fekete-Győr András ügyében mikor akarják azt mondani, hogy elnézést kérnek a sértettektől?”

A kormány abban reménykedik a momentumos Orosz Anna szerint, hogy Novák Katalin és Varga Judit lemondásával lezárták az elmúlt hetek kegyelmi botrányát. Nem azért mondatták le azonban Novákot és Vargát szerinte, mert kegyelmet adtak a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatóját fedező K. Endrének, hanem azért, mert ez nyilvánosságra került. „Varga Zs. András legfőbb gondja az volt az elmúlt napokban, hogy felfüggessze a kúriai folyóiratot, amelyből értesülhettünk az ügyről” – fogalmazott Orosz a napirend előtti felszólalásában.

Arról is beszélt a Momentum képviselője, hogy a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatója és helyettese ezer szálon kötődik a Fideszhez és Orbán Viktorhoz. A miniszterelnök személyesen kampányolt 2002-ben az önkormányzati képviselőjelöltként induló V. János mellett Bicskén, és a kegyelmi ügyet az Orbán család legfőbb bizalmasa, Balog Zoltán járta ki a köztársasági elnöknél.

„Ki kezdeményezte, hogy kegyelmet kapjon egy pedofil bűnsegéd? Kinek a nevét próbálják kisatírozni ebből a gyalázatos történetből, hogy lemondatták a köztársasági elnököt és a volt igazságügyi minisztert?” – kérdezte a kormánytól Orosz Anna.

A Momentum képviselője szerint a kegyelem csak a bűnhegy csúcsa volt. Korábban ki is tüntették a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatóját, és leállították az ellene indított eljárást. 2016-ban is csak azért indult aztán újra a nyomozás, mert az egyik áldozat öngyilkos lett, és egy másik áldozat pedig feljelentést tett a rendőrségen.

„Ha csak önökön múlik, a pedofil igazgató a mai napig kínozza a gyerekeket a bicskei gyermekotthonban”.

Az állampárt szembeköpi Orosz Anna szerint azokat a fiatalokat, akik a legkiszolgáltatottabbak, legvédtelenebbek, és akik a magyar kormány segítségéért kiáltottak. „Akiktől a leginkább meg kell védeni a gyerekeket, az önök”. A Momentum képviselője azt is mondta: a kormány magyarázattal, valódi felelősséggel és bocsánatkéréssel tartozik a bicskei áldozatoknak.

A kormány részéről Rétvári Bence reagált Komjáthi Imrének. Az államtitkár szerint mindenki a saját gyerekét látja, amikor bántalmazott gyerekekről hall. Szerinte minden józan gondolkodású ember azt gondolná, hogy jobb- és baloldalon a gyerekvédelemről ugyanúgy gondolkodnak, de a baloldal mégsem szavazta meg például a melegellenessé eltérített pedofilellenes törvényüket. Ahogy szerinte nem szavazták meg a gyerekek otthongondozási díját és azt sem, hogy menedékházakat hoztak létre a bántalmazott kapcsolatban élő nőknek.

Van itt óriásplakát meg minden, kivéve kormányzás. „Az már nem megy” – mondta a napirend előtti felszólalásában Komjáthi Imre, az MSZP parlamenti képviselője.

Annak örül, hogy a kegyelmi botrány miatt sok szavazó elpártol a Fidesztől, az viszont már nem jó szerinte, hogy a rossz kormányzás a magyar gyerekeken csattan. Komjáthi majd leesett a székről, amikor meghallotta Orbán évértékelő beszédében, hogy áttekintik a gyermekvédelmi jogszabályokat. Az elmúlt években légmenetesen fóliáztak le könyveket, megmentették az óvodásokat a nemváltó műtétektől, de érdemi lépéseket nem tettek a gyermekvédelem területén szerinte.

„Önök egyáltalán nem védik meg a gyerekeket. János bácsit, a bicskei rémet már 2011-ben lekapcsolhatták volna. Ehelyett újra a gyerekek közé engedték, sőt, még ki is tüntették” – mondta Komjáthi Imre. Nem a szivárványos zászló alatt rontották meg a bicskei gyerekeket, hanem a kormány plecsnije alatt, tette hozzá.

Arra kérte a kormányt, hogy a következő két évben netflixes sorozatok helyett János bácsik ellen küzdjenek, és költsenek több pénzt a gyermekvédelmi rendszerre.

Répássy Róbert igazságügyi államtitkárt reagált Brenner Kolomannak. Azt mondta, az elmúlt másfél órában már lehetett hallani a kormány álláspontját a gyerekvédelem kérdésében („zéró tolerancia”), ő pedig ezt csak megerősíteni tudja.

Ezután arról beszélt, a Kúria és elnöke szuverén, és „Varga Judit volt férjével nem foglalkozunk”.

„A vezérközpontú fideszes egypárti túlhatalom” belső működéséről juthatott új információk birtokába a széles közvélemény – mondta Brenner Koloman, a Jobbik-Konzervatívok képviselője. Mindezek alapján az is egyértelművé vált szerinte, hogy Orbán döntött a kegyelmi döntésről.

Arról is beszélt Brenner, hogy a Jobbiknak mindig fontos volt a pedofil bűnelkövetők megbüntetése, ők megszavazták azt a korábbi törvénycsomagot is, amit a többi ellenzéki párt a homofób passzusai miatt nem fogadott el.

Hatalmi tébolynak és cinizmusnak nevezte a Jobbik képviselője, hogy Varga Zs. András, a Kúria elnöke eltüntette a Kúria lapját, ahol megjelent K. Endre kegyelmi ügye. „Önök mindentől rettegnek, amely nem a belső körükhöz tartozik”. A súlyos közéleti és morális válságból akkor lehetne csak előrelépni szerinte, ha nem a fideszes kétharmad választaná az Alkotmánybíróság új elnökét, az új köztársasági elnököt pedig közvetlenül választanák a választópolgárok.

Menczer Tamás külügyi államtitkár válaszolt Novák Elődnek. „Picit nehéz helyzetben vagyok, mert el kell ismerni, hogy önnek vannak nagy pillanatai az Országgyűlésben, ez értékelendő teljesítmény, de néha, amikor hallgatom önt, mintha Márki-Zay Pétert hallanám. Szerteágazó felszólalásában olyan sületlenségek voltak, hogy az elképesztő.”

Menczer óva intené attól a Mi Hazánkat, hogy a Jobbik útját járják be, és Gyurcsány táskája alatt végezzék.

Az államtitkár szerint Ukrajna vonatkozásában Novák félreérti őket: ők békét akarnak, meg béketárgyalásokat.