2023. december 12. – 18:13
Visszaállítják a listás választási rendszert Budapesten, a jövő júniusi önkormányzati választáson már pártlistákra is lehet szavazni a fővárosban. Az Országgyűlés fideszes többsége megszavazta a Mi Hazánk Mozgalom törvénymódosító javaslatát, amellyel fél évvel az önkormányzati választás előtt átírják a szabályokat. A javaslatot 135 képviselő támogatta, 40-en nemmel szavaztak. A Mi Hazánk 6 képviselője viszont tartózkodott a szavazásnál, azaz nem szavazták meg a saját maguk által benyújtott javaslatot.
A Mi Hazánknak volt egy másik határozati javaslata is az országgyűlési választás szabályainak módosításáról, azt azonban nem fogadta el a fideszes többség. A Mi Hazánk 6 képviselője mellett csak az LMP-frakciója, valamint Varga Mihály (Fidesz), Jámbor András (Párbeszéd) és Jakab Péter (független) nyomott igent, 156-an nemmel szavaztak. Az Országgyűlés határozatban kérte volna fel a kormányt, hogy a Fidesz számára kedvezőtlen módon módosítsák a parlamenti választás szabályait.
Novák Előd és Toroczkai László, a Mi Hazánk képviselői korábban azt ígérték, visszavonják az önkormányzati választásról szóló javaslatot, ha a Fidesz csak azt támogatja, és az országgyűlési választásokról szóló indítványt nem. Később már úgy fogalmaztak, félsikernek tekintik, ha legalább az egyiket megszavazza az Országgyűlés. Toroczkai szerint a Fidesz megszívatta őket azzal, hogy egy nap, ráadásul egymás után szavaznak a két javaslatról. A Telexnek adott interjúban azt mondta, hajlandóak lennének nemmel szavazni az önkormányzati választásról szóló módosítóra is, csak akkor balekokként jönnének ki ebből a történetből. „Akkor úgy tűnne, mintha tényleg hülyék lennénk, beadtunk egy javaslatot, aztán meg sem szavazzuk”. A frakció tartózkodását végül a Twitteren azzal magyarázta, hogy „paktumot kötött a Fidesz a balliberális pártokkal, és együtt szavazták le a Mi Hazánk határozati javaslatát, amely utat nyithatott volna egy igazságosabb, arányosabb országgyűlési választási rendszer előtt”.
Így segítette a javaslatot a háttérből a Fidesz
A listás választás visszaállítását először a közmédia állandó vendégeként szereplő volt fideszes és SZDSZ-s Fodor Gábor dobta be a nyilvánosságba. A kormánymédia látványosan felkapta a témát, a Mi Hazánk Mozgalom pedig november közepén törvényjavaslat formájában benyújtotta az Országgyűlésnek. Az ellenzéki pártok már akkor a Fidesz szándékát sejtették a háttérben, Karácsony Gergely például úgy fogalmazott: a magát nindzsaként beállító kormány annyira gyáva, hogy nem meri saját maga benyújtani a javaslatát, hanem rábízták ezt a félfasiszta testvérpártjukra. Érdemben azonban nem befolyásolja szerinte az ellenzéki többséget a közgyűlésben, mert ötven százalék felett van a támogatottságuk Budapesten.
A Fidesz sokáig nem nyilvánított véleményt a törvényről, ám a kormánypártok aktív közbenjárására volt szükség, hogy még karácsony előtt elfogadja az Országgyűlés a javaslatot.
Pár nappal a javaslat benyújtása után Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője összehívott egy rendkívüli ülést november 30-ára. Hivatalosan azzal indokolta, hogy az Országgyűlésnek sürgősen meg kell hallgatnia az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2022-es beszámolóját. Ez valójában egyáltalán nem volt sürgős, és semmi nem indokolta a rendkívüli ülésnapot. Másnap, a házbizottsági ülésen aztán kiderült, mi a valódi célja a rendkívüli ülés kezdeményezésének: a fideszes képviselők aláírásával megtámogatva Kövér László napirendre tűzte a Mi Hazánk két javaslatát.
Két nappal később az igazságügyi bizottságban csont nélkül megszavazta a Fidesz a két javaslat tárgysorozatba vételét, a kormánypárti képviselők azonban meg sem szólaltak a vitában. Pár órával később az Országgyűlés plenáris ülésén gyakorlatilag üresek maradtak a Fidesz-KDNP padsorai. A kormánypárti képviselők közül egyedül a KDNP-s Nacsa Lőrinc szólalt fel. Röviden annyit mondott, hogy örülnek a vitának, és az önkormányzati választás módosítását akár készek is támogatni, majd meg sem várva a válaszokat, ő is kivonult a teremből.
A kormány nevében Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára mindössze annyit mondott az egyik napirend előtti felszólalásra válaszolva, hogy
„a kormány az alkotmányos szokásoknak megfelelően a választási rendszer meghatározásával kapcsolatos jogszabályokról nem nyilvánít véleményt”.
Novák Előd a parlamenti vitában azzal indokolta a javaslatot, hogy szerintük nem igazságos, hogy míg vidéken, a vármegyei közgyűlésekben arányos választási rendszer van, a fővárosban „torz, igazságtalan, antidemokratikus” választás alapján kerülnek a képviselők a közgyűlésbe. „Ide jutottunk, hogy én kell legyek, a Mi Hazánk Mozgalommal együtt az alkotmányosság és a demokrácia őre, mert már minden más párt csak a saját pillanatnyi hatalmi érdekeit nézi, és köpönyegforgató módon változtatgatja álláspontját” – fogalmazott a Mi Hazánk képviselője. A javaslat célja Novák szerint, hogy megfékezzék a 0,5 százalékos Párbeszéd túlhatalmát Budapesten, hiszen úgy van a pártnak Karácsony Gergely személyében főpolgármestere és több kerületben alpolgármestere, hogy nincs mögöttük tényleges társadalmi támogatottság.
Az ellenzéki pártok leginkább a javaslat időzítését és a benyújtás módját kritizálták a vitában. Bohózatnak, színjátéknak és bábszínháznak nevezték, mert szerintük a Mi Hazánk a Fidesz nevében nyújtotta be a módosítót.
„Fél évvel a választás előtt egy normálisan működő, demokratikus országban nem nyújtanak be ilyet”
– fogalmazott Dudás Róbert, a Jobbik-Konzervatívok képviselője, és azt javasolta, hogy ezt a vitát jövő ősszel, az önkormányzati választás után folytassák le.
Múlt héten a törvényalkotási bizottság ülése előtt a fideszes képviselők néhány apróbb jogtechnikai, nyelvhelyességi pontosítással segítették ki a Mi Hazánk javaslatát. Az egyetlen nagyobb módosításuk az volt, hogy a többpárti közös listáknak is 5 százalék legyen a bejutási küszöb. Az eredeti javaslatban az szerepelt, hogy két párt közös indulásánál 10, kettőnél több pártnál pedig 15 százalékot kell elérniük ahhoz, hogy bejussanak a Fővárosi Közgyűlésbe. Novák Előd rögtön „Fidesz-baloldal paktumot” látott a módosítás hátterében, és nem támogatta az eredeti javaslat átírását. Ekkor azonban már nem volt szerepe a Mi Hazánknak, a kormánypárti képviselők simán átnyomták a törvényalkotási bizottságon is a módosítót.
A Fidesz fél évvel a választás előtt nem tartotta időszerűnek, aztán meggondolta magát
Amikor Fodor Gábor volt SZDSZ-es képviselő az ősz elején először bedobta az ötletet a listás önkormányzati választás visszaállításáról, a Fidesz a Szabad Európának úgy reagált:
„a Velencei Bizottság állásfoglalása alapján a választástól számított egy éven belül nem lehet módosítani a szabályokon, így ez nem időszerű felvetés”.
Később arra jutottak, hogy vitára alkalmasnak tartják a Mi Hazánk javaslatát, végül pedig kevesebb mint fél évvel a választás előtt megszavazták a parlamentben.
A törvénymódosítás után már a jövő júniusi önkormányzati választásra visszaállítják a tisztán listás választási rendszert Budapesten. A rendszerváltástól egészen 2010-ig hasonló szabályok alapján, a pártlistákra leadott szavazatok alapján kerültek be a közgyűlésbe a képviselők. Ezt a gyakorlatot a Fidesz 2014-ben – ugyancsak pár hónappal a választás előtt – szüntette meg, mert a pártpolitikai érdekei akkor ezt diktálták. Onnantól a kerületekben megválasztott 23 polgármesterből, a főpolgármesterből, plusz kilenc, kompenzációs listáról bekerülő képviselőből állt össze a 33 tagú fővárosi „parlament”. Utóbbi kilenc mandátumot a meg nem választott-polgármester-jelöltekre leadott töredékszavazatok alapján osztották ki.
A Fővárosi Közgyűlésben a jövő júniusi önkormányzati választás után ismét nem a kerületi polgármesterek ülnek majd, hanem tagjait listás választási rendszer alapján választhatják meg a budapestiek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden budapesti választópolgár az eddigi három helyett négy szavazólapot kap az önkormányzati választáson. A kerületi polgármesterjelölt, az egyéni választókerületi jelölt és a főpolgármester-jelölt mellett már pártokra is lehetne szavazni.
A 33 tagú Fővárosi Közgyűlés 32 képviselői helyét a pártlistákra leadott szavazatok arányában osztják ki, a főpolgármester-jelöltet pedig továbbra is közvetlenül választják meg a budapestiek. Fővárosi listát az a párt állíthat, amelynek legalább három kerületben van polgármesterjelöltje, vagy főpolgármester-jelöltet indít Budapesten. Azok a pártok jutnának csak be a közgyűlésbe, amelyek legalább 5 százalékot kapnak.
Fodor Gábor volt Fidesz-alapító, később SZDSZ-es országgyűlési képviselő az Indexen megjelent véleménycikkében azért javasolta a 2014 előtti rendszer visszaállítását, mert szerinte a kerületi polgármesterek dominanciája a fővárosi testületben azt eredményezi, hogy „a fővárosi szempontok kevésbé jelennek meg a döntésekben”.
„A fővárosi pártlistás választás visszaállítása végeredményben Budapest működtetését és fejlesztését még az eddiginél is jobban kiszolgáltatná a pártoknak”
– reagált a javaslatra Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár is az Indexen. Szerinte a listaállítási alkuk során kiválasztott pártdelegáltakból és országos pártpolitikából nem több kellene a Fővárosi Közgyűlésbe, hanem sokkal kevesebb, ezért nem ért egyet a törvénymódosítással. Vitézy mellett Tarlós István volt fideszes főpolgármester sem támogatta a listás választási rendszer visszaállítását.
A Kutyapárt és a Mi Hazánk is bekerülhet a Fővárosi Közgyűlésbe
A 2014-es választás előtt pont Tarlós Istvánnak és a Fidesznek kedvezett a fővárosi választási rendszer átalakítása. Ha 2014-ben a korábbi, listás rendszer szerint szavaztak volna, akkor Tarlósnak nem lett volna meg a többsége a Fővárosi Közgyűlésben. A 2019-es választásra már összefogtak az ellenzéki pártok, és minden fővárosi kerületben közös jelöltet indítottak. A 23-ból 14 kerületben ellenzéki polgármesterjelölt nyert, így már Karácsony Gergelyék profitáltak az öt évvel korábban kialakított rendszerből.
A Political Capital elemzése szerint a Fidesznél vélhetően most azt mérik, hogy képtelenek Budapestet visszaszerezni, Karácsony Gergelyt jó eséllyel újraválasztják, és azon gondolkodnak, miként lehetne megbontani mögötte a közgyűlési többséget. A kormánypárt céljait segítheti az elemzés szerint, hogy az ellenzéki oldal most nem zár úgy össze, mint 2019-ben,
megerősödött a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, sőt, a Mi Hazánk számára sem lehetetlen elérni az öt százalékos bejutási küszöböt Budapesten.
A kerületek nagy többségében ellenzéki polgármesterjelölt nyerhet a jelenlegi felmérések szerint, így a jelenlegi rendszerben a Fővárosi Közgyűlésben is biztos többség lenne Karácsony mögött.
A listás választási rendszerrel viszont a Political Capital szerint arra bátoríthatják az összes komolyan vehető pártot, hogy önálló listát állítsanak. Csakhogy az ötszázalékos küszöb alatt teljesítő pártra adott szavazatok kárba vesznek, amiből a Fidesz profitálhat. Sőt, olyan helyzet is előállhat a Fővárosi Közgyűlésben, hogy Karácsonyéknak az MKKP-s képviselők szavazataira is szüksége lesz a város működtetéséhez.
Nem véletlen, hogy a Demokratikus Koalíció már a javaslat vitája előtt azt kezdeményezte, hogy öt ellenzéki párt (DK, LMP, MSZP, Momentum, Párbeszéd) közös listát állítson Budapesten az önkormányzati választásra. Az MSZP rögtön jelezte, hogy támogatja a közös indulást, a Párbeszéd is elképzelhetőnek tartja, „mint minden olyan megoldást, amely elvezet a Fidesz legyőzéséhez”, az LMP még nem döntött a kérdésben. A Momentum azt válaszolta, hogy vizsgálják a DK javaslatát, és úgy fogalmaztak: „az biztos, hogy nem állhat elő olyan helyzet, hogy az ellenzéki pártok önös érdekeit mások elé helyezve veszélyeztessék a közösen elért eredményeinket.”
Nem példa nélküli, hogy a Fidesz egy papíron ellenzéki képviselő javaslatára írja át a választási szabályokat nem sokkal a választás előtt. A 2022-es országgyűlési választás előtt az exjobbikos, ma már Huxit Pártot vezető Volner János törvénymódosító-javaslatával kényszerítették közös listára az ellenzéki pártokat. A Volner nevével jelzett módosító akkor arról szólt, hogy csak azok a szervezetek állíthassanak listát az országgyűlési választásra, amelyek legalább 14 megyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni választókerületben önállóan indítanak jelöltet. Korábban elég volt 27 választókerületben elindulni az országos listához.
A Mi Hazánk másik, Az országgyűlési választási rendszer arányosabbá tételérőlcímű javaslatában az Országgyűlés felkérte volna kormányt, hogy január 31-ig nyújtson be törvényjavaslatot, amely azt célozza, hogy a 2026-os országgyűlési választás után a listára leadott szavazatok alapján, a mostaninál arányosabb módon osszák ki a parlamenti mandátumokat. Ezt azonban nem fogadta el a parlament.
A Mi Hazánk elképzelése szerint a pártok a listákra leadott szavazatok arányában kapnának mandátumokat. Megmaradnának az egyéni választókerületek is, de annyival kevesebb listás mandátumot kapna egy párt, ahány egyéni képviselője nyer. Eltörölnék tehát a Fidesz által bevezetett győzteskompenzációt, azaz az egyéni választókerületben győztes és második helyezett közti szavazatkülönbséget nem adnák hozzá a győztes jelölt pártlistájához. A módosítás egyértelműen a Fidesznek lenne kedvezőtlen, hiszen a legutóbbi három parlamenti választáson ez a szabály segítette a kétharmados alkotmányozó többséghez.