„Fél évvel a választás előtt egy normálisan működő, demokratikus országban nem történik ilyen”

Nem az a kérdés, hogy kinek az érdeke a választási rendszer megváltoztatása, sokkal helyesebb az a megközelítés, hogy mi lenne az igazságos és demokratikus – fogalmazott vezérszónoki felszólalásában Novák Előd, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője a csütörtöki rendkívüli parlamenti ülésen.

Novák párttársával, Szabadi Istánnal múlt héten két törvénymódosító javaslatot is benyújtott az önkormányzati és országgyűlési választási szabályok módosításáról. Az egyik javaslattal már a jövő júniusi önkormányzati választásra visszaállítanák a listás választási rendszert Budapesten. Eszerint a Fővárosi Közgyűlésbe a kerületi polgármesterek helyett a pártlistákon szereplő jelöltek ülnének be tisztán arányos pártlistás szavazás után. A másik határozati javaslatban pedig az Országgyűlés felkérné a kormányt, hogy a Fidesz számára kedvezőtlen módon módosítsák a parlamenti választás szabályait.

Novák Előd szerint nem igazságos, hogy míg vidéken, a vármegyei közgyűlésekben arányos választási rendszer van, a fővárosban „torz, igazságtalan, antidemokratikus” választás alapján kerülnek a képviselők a közgyűlésbe.

„Ide jutottunk, hogy én kell legyek, a Mi Hazánk Mozgalommal együtt az alkotmányosság és a demokrácia őre, mert már minden más párt csak a saját pillanatnyi hatalmi érdekeit nézi, és köpönyegforgató módon változtatgatja álláspontját”

– mondta a Mi Hazánk képviselője, és felidézte, hogy az ellenzéki képviselők Karácsony Gergellyel hogyan tiltakoztak 2014-ben, amikor a Fidesz pár hónappal az önkormányzati választás előtt eltörölte a listás választási rendszert Budapesten, és felállította a ma is hatályos szisztémát. Novák szerint az ellenzék akkor alkotmányellenesnek tartotta a javaslatot, majd 2019-ben már haszonélvezője lett, és ezért is tiltakoznak most a Mi Hazánk módosító indítványa ellen.

Novák kijelentette: meg kell fékezni a fél százalékos Párbeszéd túlhatalmát Budapesten, hiszen úgy van a pártnak Karácsony Gergely személyében főpolgármestere és több kerületben alpolgármestere, hogy nincs mögöttük tényleges társadalmi támogatottság. A Mi Hazánk képviselője már azt sikernek tekinti, hogy a kormánypártok egyáltalán napirendre vették a két javaslatot, és csak reménykedni tud benne, hogy megszavazzák az országgyűlési választásról szóló határozati javaslatukat is. Már az is félsiker szerinte, hogy egyáltalán társadalmi vitát indítottak a választási törvény módosításáról, hiszen a többi ellenzéki pártnak szerinte semmilyen megoldási javaslata nincs a kormányváltásra, és „nemhogy a kormányzásra, még ellenzéknek is alkalmatlanok”.

„Jobb később, mint soha” – reagált Novák arra a vádra, hogy a választás előtti egy évben nem szoktak hozzányúlni a választási törvényhez. A Fidesz-frakció is korábban a Velencei Bizottság ajánlására hivatkozott, amikor még nem tartották időszerűnek a felvetést. A Mi Hazánk képviselője szerint nem lenne példátlan fél évvel a választás előtt korrigálni, 1994-ben a szocialisták is megtették ezt. Megítélése szerint ráadásul az igazságos rendszer irányába egészen a választási eljárás kezdetéig érdemes elmozdulni. Ha azonban valakit csak az zavar, hogy fél évvel az önkormányzati választás előtt nyújtották be a módosítást, előterjesztőként állítása szerint nyitott az olyan módosításra, hogy csak a jövő júniusi önkormányzati választás után lépjen hatályba a törvény. De csak akkor, tette hozzá, ha a módosítást benyújtó képviselő támogatja a javaslatot a zárószavazásnál.

Azt is mondta, hogy országgyűlési választás rendszerének módosításáról azért csak határozati javaslatot nyújtottak be, mert először az alapelvekről kell megegyezni, és a részletes szabályok kidolgozása jóval hosszabb, komolyabb feladat, amit a kormányra bíznának. Az arányosabb választási rendszer megteremtése pedig csak az első lépés szerinte a választási visszaélések megszüntetésére. Beszélni kell később a választókerületi beosztásról is, amit a Fidesz szerinte a Kubatov-listák alapján rajzolt meg.

„Trianonban is korrektebbek voltak Kubatov Gábor rajzaihoz képest”

– mondta Novák, hozzátéve: az országgyűlési választásról szóló módosító a többi ellenzéki pártnak is az érdeke lenne.

A Fidesz-KDNP akár kész lenne módosítani az önkormányzati választás szabályait

A kormány nevében Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára reagálhatott volna, de nem kért szót. Korábban a napirend előtti felszólalásában úgy fogalmazott: „a kormány az alkotmányos szokásoknak megfelelően a választási rendszer meghatározásával kapcsolatos jogszabályokról nem nyilvánít véleményt”, azt meghagyják az Országgyűlésnek, ahol történetesen kétharmados többsége van a kormánypártoknak.

Bár a Fidesz-KDNP képviselőinek aláírására volt szükség, hogy a rendkívüli parlamenti ülésen vitázzon az Országgyűlés a választási törvény módosításáról, sem a Fidesz, sem a KDNP nem állított vezérszónokot a vitára, és nem is vettek részt az ülésen.

Az egyetlen kormánypárti hozzászóló a KDNP-s Nacsa Lőrinc volt, aki először is örömét fejezte ki, hogy az elmúlt hetekben széles körű közéleti vita alakult ki a választási törvény módosításáról.

„A magunk részéről ezt az önkormányzati módosítást akár készen is állunk támogatni”

– mondta, de ennél több nem derült ki a kormánypártok álláspontjáról az alig két perces felszólalásból. Ez is több volt már annál, mint ami csütörtök reggel az igazságügyi bizottságban történt, ahol bármifajta megszólalás nélkül szavazták meg a fideszes képviselők a két javaslat tárgysorozatba vételét.

Pár perccel később Nacsa is elhagyta az üléstermet, így már egyetlen kormánypárti képviselő sem vett részt a parlamenti vitán. Egyedül Répássy Róbert igazságügyi államtitkár ülte végig a felszólalásokat, de ő egyszer sem szólalt meg. Az ellenzéki pártok közül a Momentum és a Párbeszéd nem vett részt a vitán, a DK, a Jobbik, az LMP, az MSZP és a Mi Hazánk állított vezérszónokot.

Az Orbán-kormány bármire hajlandó, hogy visszahódítsa a 2019-ben elvesztett Budapestet, mondta a DK-s Gy. Németh Erzsébet. Szerinte a Fidesz kétségbeesetten keresi a módját annak, hogy milyen módon vegye el a budapestiek szabadságát. „Orbán Viktor negyedik éve szorongatja, zsarolja és vérezteti Budapestet. Egyrészt kicsinyes bosszúból, másrészt világos politikai céllal” – fogalmazott Gy. Németh. A volt főpolgármester-helyettes úgy érzi, a kormány tönkre akarja tenni a fővárosi és kerületi önkormányzatokat, mert arra számítanak, ha összeomlik Budapest működése, és leáll például a tömegközlekedés, akkor a budapesti választók majd átpártolnak a Fideszhez. „Budapesten nem sokra fognak menni a zsarolással” – jelentette ki a DK képviselője, aki szerint Budapest továbbra is szabad akar maradni, és nem kér a Fideszből.

Ennek a vitának sok időpontban helye lenne, néhány hónappal a választás előtt azonban még a felvetés is méltatlan, hogy megváltoztassák a választási szabályokat, szólt hozzá az MSZP-s Molnár Zsolt. Szerinte a Mi Hazánk által benyújtott javaslat nem olvasható másképp, mint bűvészkedésnek. Kínos erőlködésnek tartja a kormánypártok részéről, amely azt célozza, hogy az aktuális felmérések szerint miként tudnák a legnagyobb kárt okozni az ellenzéknek Budapesten. A javaslat tartalmi részéről nem is akart véleményt mondani Molnár, hiszen nem tartja alkalmasnak az időpontot a vitára.

A napnál is világosabb az összefüggés a kormánypárt és a benyújtó párt munkája között, következett Dudás Róbert, a Jobbik-Konzervatívok képviselője. Még a látszatra sem sikerült adni szerinte, amikor az igazságügyi bizottság döntését meg sem várva csúsztatták be a javaslatot a csütörtöki rendkívüli ülésre.

Dudás gratulált az Igazságügyi Minisztérium munkatársainak, hogy egy tökéletesen kodifikált választási törvénymódosítót készítettek elő, miközben a másik, országgyűlési választásról szóló javaslat alig pár soros.

Már most deklarálható a Jobbik politikusa szerint, hogy mi lesz a zárószavazás végeredménye: az önkormányzati választás szabályait megszavazza a parlament fideszes többsége, a másik, országgyűlési választásról szóló törvénynél pedig nemet nyomnak majd.

Dudás arról is beszélt, hogy egy választási törvénynél fontos alapelv, hogy a választás egyenlő, igazságos legyen, és a mandátumok kiosztása a választói akaratot tükrözze. A Mi Hazánk mostani javaslatának célja azonban nem az igazságosság megteremtése, hanem a választás befolyásolása. „Fél évvel a választás előtt egy normálisan működő, demokratikus országban nem nyújtanak be ilyet” – jelentett ki Dudás, és azt javasolta, hogy ezt a vitát jövő ősszel, az önkormányzati választás után folytassák le.

A baloldali liberális pártok belesétáltak a Mi Hazánk által állított csapdába – jelentette ki Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke. Amikor pártja a javaslattal megpróbálja visszaállítani a 2014 előtti, mostaninál jóval arányosabb és igazságosabb rendszert, akkor Toroczkai szerint

„olyan elképesztő üvöltözésbe, visításba kezdett a balliberális oldal, amit azért már nagyon régen láttuk. Napok óta zajlik, mint a fába szorult féreg, úgy üvöltenek a balliberális oldal teljes hálózatának tagjai.”

Az is kiderült az elmúlt napok vitáiból Toroczkai szerint, hogy a balliberális táborban mégsem Gyurcsány Ferenc fújja a passzátszelet, hanem a fél százalékos társadalmi támogatottsággal rendelkező Párbeszéd főpolgármestere mondta fel a narratívát, amit azóta mindenki ismételget.

Toroczkai szerint minden normális pártnak jó lenne a 2014 előtti listás választási rendszer visszaállítása Budapesten, csak az elmúlt hónapokban alapított exjobbikos kamupártoknak nem jó. „Van, ami mögött valószínűleg a Fidesz áll, van, ami mögött a DK” – jegyezte meg a Jobbikből kivált Mi Hazánk elnöke. Arról is beszélt, hogy az Országgyűlés nem a választói akaratot tükrözi, a Mi Hazánk egy igazságosabb, arányosabb választási rendszerben kétszer annyi mandátumot kapott volna 2022-ben. Szerinte a Fidesz által bevezetett győzteskompenzáció megszüntetését minden ellenzéki pártnak támogatnia kellett, de arra a Karácsony Gergelyre hallgatnak, akinek a pártja nem jutna úgy be a parlamentbe.

A Fidesz és a KDNP szürreális manipulációs kísérletének vagyunk szem- és fültanúi, szólt hozzá a vitához az LMP-s Csárdi Antal is.

„Az Országgyűlés munkáját lezüllesztették egy bábszínházi előadás színvonalára”

– mondta, rögtön hozzátéve, hogy ezzel nem a bábszínházak színvonalát akarja degradálni. Csárdi szerint Fodor Gábor elvégezte a felütést, amikor az Indexen publikált véleménycikkében felvetette a listás választási rendszer visszaállítását, majd a Fidesz-KDNP benyújtatta a Mi Hazánk Mozgalommal a törvényjavaslatot. Arra számít az LMP képviselője, hogy a zárószavazás már egy teljesen más javaslatról fog szólni, mint amiről most vitáznak. Ez nem lenne példátlan az elmúlt évekből.

Az LMP képviselője szerinte a mostani javaslat szavazása valójában nem a választási rendszer módosításáról szól majd, hanem a Fidesz-KDNP szavahihetőségéről. A kormánypártok ugyanis korábban úgy reagáltak a módosításra, hogy a választástól számított egy éven belül nem lehet módosítani a szabályokon. Csárdi szerint ha ezek után megszavazza a Fidesz a mostani javaslatot, akkor ki lehet mondani, hogy „elvesztette a szavahihetőségének utolsó morzsáját is.”