Kiderül, összeáll-e a Fidesz–Mi Hazánk szövetsége a választási törvény módosítására

A közmédia állandó vendégeként szereplő Fodor Gábor bedobta az ötletet, a kormánymédia felkapta a témát, a Mi Hazánk Mozgalom benyújtotta a törvényjavaslatot, a Fidesz pedig vitára alkalmasnak találta, és Kövér László napirendre is tűzte a választási törvény módosítását. Mindezt úgy, hogy hat hónappal vagyunk a 2024. június 9-i önkormányzati és európai parlamenti választás előtt.

Csütörtök délután rendkívüli parlamenti ülésen vitáznak a Mi Hazánk két javaslatáról, miután előbb reggel az igazságügyi bizottságban is megtárgyalják azokat. Az egyik javaslattal már a jövő júniusi önkormányzati választásra visszaállítanák a listás választási rendszert Budapesten. Eszerint a Fővárosi Közgyűlésbe a kerületi polgármesterek helyett a pártlistákon szereplő jelöltek ülnének be. A másik határozati javaslatban pedig az Országgyűlés felkérné a kormányt, hogy a Fidesz számára kedvezőtlen módon módosítsák a parlamenti választás szabályait.

Érdekes színjáték előzi meg két javaslat vitáját. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn még azzal indokolta a rendkívüli ülés összehívását, hogy az Országgyűlés hallgassa meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2022-es beszámolóját. Elsőre érthetetlennek tűnt, miért olyan sürgős a beszámolót megtárgyalni, hiszen az ÁSZ már októberben benyújtotta a dokumentumot, az elfogadására nincs határidő, és a hét eleji parlamenti ülések előtt fel sem merült, hogy napirendre vegyék.

A keddi házbizottsági ülésen aztán kiderült, mi a valódi célja a rendkívüli ülésnek: a Fidesz támogatásával Kövér László napirendre tűzte a Mi Hazánk két javaslatát is.

Ahhoz, hogy az Országgyűlés plenáris ülése elé kerüljön egy képviselői előterjesztés, előbb a kijelölt parlamenti bizottságnak tárgysorozatba kell azt vennie. Az igazságügyi bizottság hétfőn és kedden is ülésezett, de a testület KDNP-s elnöke, Vejkey Imre egyik nap sem vitte a bizottság elé a Mi Hazánk múlt héten benyújtott javaslatait. A keddi ülés végén azonban bejelentette: az önvezető autókról szóló, csütörtökre tervezett zalaegerszegi kirándulás elmarad, és helyette összehívott gyorsan egy rendes bizottsági ülést, ahol a két javaslat tárgysorozatba vételéről döntenek.

Ez azt jelenti, hogy Kövér László házelnök már azelőtt összeállította a csütörtöki napirendet, hogy a két mi hazánkos javaslatról az igazságügyi bizottságban döntöttek volna.

Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője azt ígérte, visszavonják az önkormányzati választásról szóló javaslatot, ha a Fidesz csak azt támogatja, és az országgyűlési választásokról szóló másodikat nem. Ezt azonban az igazságügyi bizottság kormánypárti többsége könnyen ki tudja játszani a napirend szerint, hiszen az önkormányzati módosítót előbb tárgysorozatba vehetik, és utána a másik – Fidesznek kedvezőtlen – javaslatot pedig elutasíthatják. Ha a bizottságban nem is teszik ezt meg, elég lesz a zárószavazásnál csak az önkormányzati választást érintő javaslatra igent nyomniuk a fideszes képviselőknek.

Mindez azt jelentené, hogy alig fél évvel az önkormányzati választás előtt tényleg átírnák a szabályokat.

Karácsony szerint valójában a nindzsakormány írta a javaslatot

Amikor Fodor Gábor volt SZDSZ-es képviselő az ősz elején bedobta az ötletet a listás önkormányzati választás visszaállításáról, a Fidesz a Szabad Európának úgy reagált: „a Velencei Bizottság állásfoglalása alapján a választástól számított egy éven belül nem lehet módosítani a szabályokon, így ez nem időszerű felvetés”. Mostanra arra jutottak, hogy vitára alkalmasnak tartják egy radikális ellenzéki párt javaslatát, de állításuk szerint még nem döntöttek arról, hogy meg is szavazzák-e majd.

Az ellenzék szerint valójában az egész csak színjáték, és a Fidesz írta a javaslatot, amit a Mi Hazánk strómanként benyújtott. „Elég komoly tétben mernék arra fogadni, hogy nem a Mi Hazánk-frakcióban kodifikálták a javaslatot. Láttam már ellenzéki törvénymódosítókat, és olyanokat is, amelyeket profi apparátus írt. Ez egy nagyon profi javaslat” – mondta Karácsony Gergely a Telexnek adott interjúban múlt héten.

„A magát nindzsaként beállító kormány valójában hihetetlenül gyáva, még arra sem képes, hogy saját maga nyújtsa be a javaslatát” – tette hozzá a főpolgármester. Szerinte zavarkeltésnek kiváló a javaslat, és mindössze az a szándéka, hogy megnehezítse az ellenzék dolgát.

Sőt, Karácsony Gergely arra számít, hogy egy módosítással majd eltörlik a közvetlen főpolgármester-választást is, és a jövőben a választók helyett a közgyűlés dönthet a főváros vezetéséről.

A DK-s Kálmán Olga is arról beszélt kedden, hogy a házbizottság döntése után egyértelmű lett: valójában a Fidesz akarja megváltoztatni a budapesti választást, és így akarja mérsékelni a borítékolható vereségét a fővárosban.

A Fővárosi Közgyűlés szerdán határozatban mondta ki, nem ért egyet azzal, hogy a jövő júniusi önkormányzati választás előtt a választási rendszert bármilyen módon átalakítsák. A testület fideszes tagjai tartózkodtak, vagy nem szavaztak. „A szavazás jó alkalom volt, hogy kiugorjon a nyúl – a nindzsa? – a bokorból” – írta később Karácsony Gergely Facebookon. A főpolgármester szerint a fideszesek nem mertek szavazni. „A gyávaság és sunnyogás mellett immár az is biztos: amennyiben a parlamentben a Fidesz megszavazná a választási szabályok átírását, az ellentétes lesz a Fővárosi Közgyűlés akaratával” – tette hozzá.

Miről szól a javaslat?

Az igazságosabb és arányosabb önkormányzati választások érdekében címen benyújtott törvénymódosító szerint már a jövő júniusi önkormányzati választásra visszaállítanák a tisztán listás választási rendszert Budapesten. A rendszerváltástól egészen 2010-ig a pártlistákra leadott szavazatok alapján kerültek be a közgyűlésbe a képviselők.

Ezt a gyakorlatot a Fidesz 2014-ben – ugyancsak pár hónappal a választás előtt – szüntette meg, mert a pártpolitikai érdekei akkor ezt diktálták. Onnantól a kerületekben megválasztott 23 polgármesterből, a főpolgármesterből, plusz kilenc, kompenzációs listáról bekerülő képviselőből állt össze a 33 tagú fővárosi „parlament”. Utóbbi kilenc mandátumot a meg nem választott-polgármester-jelöltekre leadott töredékszavazatok alapján osztották ki.

Ha elfogadják a mostani javaslatot,

a Fővárosi Közgyűlésben a jövő júniusi önkormányzati választás után már megint nem a kerületi polgármesterek ülnének, hanem tagjait ismét listás választási rendszer alapján választanák meg a budapestiek.

Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy minden budapesti választópolgár az eddigi három helyett négy szavazólapot kapna az önkormányzati választáson. A kerületi polgármesterjelölt, az egyéni választókerületi jelölt és a főpolgármester-jelölt mellett már pártokra is lehetne szavazni. A 33 tagú Fővárosi Közgyűlés 32 képviselői helyét a pártlistákra leadott szavazatok arányában osztanák ki, a főpolgármester-jelöltet pedig a mi hazánkos javaslat jelenlegi verziója szerint továbbra is közvetlenül választanák meg a budapestiek.

Fővárosi listát a módosító alapján az a párt állíthatna, amelynek legalább három kerületben van polgármesterjelöltje, vagy főpolgármester-jelöltet indít Budapesten. Azok a pártok jutnának csak be a közgyűlésbe, amelyek legalább 5 százalékot kapnak. Ha együtt indul két párt, 10 százalékot kell elérniük, három vagy annál több jelölőszervezetnél pedig 15 százalék a bejutási küszöb.

Fodor Gábor volt Fidesz-alapító, később SZDSZ-es országgyűlési képviselő az Indexen megjelent véleménycikkében azért javasolta a 2014 előtti rendszer visszaállítását, mert szerinte a kerületi polgármesterek dominanciája a fővárosi testületben azt eredményezi, hogy „a fővárosi szempontok kevésbé jelennek meg a döntésekben”. Mint fogalmazott, a mostani rendszerben „összetételből fakadóan nem tudja a közgyűlés »kitalálni« Budapestet, mert más a kerületi nézőpont, és más a fővárosi”.

„A fővárosi pártlistás választás visszaállítása végeredményben Budapest működtetését és fejlesztését még az eddiginél is jobban kiszolgáltatná a pártoknak”

– reagált a javaslatra Vitézy Dávid volt közlekedési államtitkár is az Indexen. Szerinte a listaállítási alkuk során kiválasztott pártdelegáltakból és országos pártpolitikából nem több kellene a Fővárosi Közgyűlésbe, hanem sokkal kevesebb, ezért nem ért egyet a törvénymódosítással.

Tarlós István volt fideszes főpolgármester is azt mondta az ATV-nek, hogy ő személy szerint nem támogatja a tisztán listás választási rendszer visszaállítását. Kérdéses szerinte az is, hogy szabad-e még 2024 júniusa előtt változtatni a szabályokon. A Velencei Bizottság azt javasolta az Európa Tanács tagállamainak, hogy egy évvel a választások előtt már ne nyúljanak a választójogi törvényekhez.

Bekerülhet a Kutyapárt és a Mi Hazánk a Fővárosi Közgyűlésbe

A 2014-es választás előtt pont Tarlós Istvánnak és a Fidesznek kedvezett a fővárosi választási rendszer átalakítása. Ha 2014-ben a korábbi, listás rendszer szerint szavaztak volna, akkor Tarlósnak nem lett volna meg a többsége a Fővárosi Közgyűlésben. A 2019-es választásra már összefogtak az ellenzéki pártok, és minden fővárosi kerületben közös jelöltet indítottak. A 23-ból 14 kerületben ellenzéki polgármesterjelölt nyert, így már Karácsony Gergelyék profitáltak az öt évvel korábban kialakított rendszerből.

A Political Capital elemzése szerint a Fidesznél vélhetően most azt mérik, hogy képtelenek Budapestet visszaszerezni, Karácsony Gergelyt jó eséllyel újraválasztják, és azon gondolkodnak, miként lehetne megbontani mögötte a közgyűlési többséget. A kormánypárt céljait segítheti az elemzés szerint, hogy az ellenzéki oldal most nem zár úgy össze, mint 2019-ben,

megerősödött a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, sőt, a Mi Hazánk számára sem lehetetlen elérni az öt százalékos bejutási küszöböt Budapesten.

A kerületek nagy többségében ellenzéki polgármesterjelölt nyerhet a jelenlegi felmérések szerint, így a jelenlegi rendszerben a Fővárosi Közgyűlésben is biztos többség lenne Karácsony mögött.

A listás választási rendszerrel viszont a Political Capital szerint arra bátorítanák az összes komolyan vehető pártot, hogy önálló listát állítsanak. Csakhogy az ötszázalékos küszöb alatt teljesítő pártra adott szavazatok kárba vesznének, amiből a Fidesz profitálhatna. Sőt, olyan helyzet is előállhat a Fővárosi Közgyűlésben, hogy Karácsonyéknak az MKKP-s képviselők szavazataira is szüksége lenne a város működtetéséhez. A Mi Hazánknak a jelenlegi rendszerben lényegében nincs esélye bejutni a közgyűlésbe, listán viszont megugorhatja az öt százalékot, ami legalább egy mandátumot érne.

Nem véletlen, hogy a Demokratikus Koalíció már a javaslat vitája előtt azt kezdeményezte, hogy öt ellenzéki párt (DK, LMP, MSZP, Momentum, Párbeszéd) közös listát állítson Budapesten az önkormányzati választásra. Kálmán Olga szerint a közös lista elengedhetetlen ahhoz, hogy Karácsony Gergely az ellenzéki pártok közös jelöltjeként győzni tudjon Budapesten, és a közgyűlési többség is így lenne biztosítható.

Az MSZP rögtön jelezte, hogy támogatja a közös indulást, a Párbeszéd is elképzelhetőnek tartja, „mint minden olyan megoldást, amely elvezet a Fidesz legyőzéséhez”, az LMP még nem döntött a kérdésben. A Momentum azt válaszolta, hogy vizsgálják a DK javaslatát, és úgy fogalmaztak: „az biztos, hogy nem állhat elő olyan helyzet, hogy az ellenzéki pártok önös érdekeit mások elé helyezve veszélyeztessék a közösen elért eredményeinket.”

Arányosabb választási rendszert kellene kidolgoznia a kormánynak

A Mi Hazánk másik,Az országgyűlési választási rendszer arányosabbá tételéről című javaslata nem törvénymódosítás, hanem határozati javaslat. Az Országgyűlés a határozatban felkérné a kormányt, hogy január 31-ig nyújtson be törvényjavaslatot, amely azt célozza, hogy a 2026-os országgyűlési választás után a listára leadott szavazatok alapján, a mostaninál arányosabb módon osszák ki a parlamenti mandátumokat.

A német szövetségi választási modellhez hasonló szavazatarányos mandátumelosztást szeretne a Mi Hazánk, hogy „a választási küszöböt elért pártok képviselőinek aránya hűen tükrözze a választói akaratot”. Az elképzelés szerint a pártok a listákra leadott szavazatok arányában kapnának mandátumokat. Megmaradnának az egyéni választókerületek is, de annyival kevesebb listás mandátumot kapna egy párt, ahány egyéni képviselője nyer. Eltörölnék tehát a Fidesz által bevezetett győzteskompenzációt, azaz az egyéni választókerületben győztes és második helyezett közti szavazatkülönbséget nem adnák hozzá a győztes jelölt pártlistájához.

A módosítás egyértelműen a Fidesznek lenne kedvezőtlen, hiszen a legutóbbi három parlamenti választáson ez a szabály segítette a kétharmados alkotmányozó többséghez.

A 2018-as választás után például úgy lett kétharmados többsége a kormánypártoknak az Országgyűlésben, hogy listán csak 49,27 százalékot kaptak.

Nem lenne egyébként példa nélküli, hogy a Fidesz egy papíron ellenzéki képviselő javaslatára írja át a választási szabályokat nem sokkal a választás előtt. A 2022-es országgyűlési választás előtt az exjobbikos, ma már Huxit Pártot vezető Volner János törvénymódosító-javaslatával kényszerítették közös listára az ellenzéki pártokat. A Volner nevével jelzett módosító akkor arról szólt, hogy csak azok a szervezetek állíthassanak listát az országgyűlési választásra, amelyek legalább 14 megyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni választókerületben önállóan indítanak jelöltet. Korábban elég volt 27 választókerületben elindulni az országos listához.