Újra listás szavazás a fővárosban? A Fidesznek kedvezne a fodori fondorlat

Vissza kellene állítani Budapesten a tisztán listás választási rendszert – vetette fel Fodor Gábor volt országgyűlési képviselő október elején, majd a napokban a kormányközeli média is felkapta az ötletét. Az ellenzéki pártok nem nyúlnának a választási törvényhez, Karácsony Gergely szerint pedig Fodor nem magától állt elő az ötlettel, azt mondta:

„nem életszerű, hogy a NER kitartottja saját kútfőből jutott volna erre a javaslatra”.

A Fidesz egyelőre azt állítja, hogy egy éven belül már nem módosítanak a választás rendjén, bár 2014-ben épp ők írták át a választási törvényt mindössze négy hónappal a választás előtt.

2014-ben épp a Fidesz ültette be a kerületi polgármestereket a közgyűlésbe

1994 és 2010 között a Fővárosi Közgyűlés 66, 2010 után 33 tagját a pártok listáira leadott szavazatok alapján, egy nagyjából arányosnak mondható rendszerben, közvetlenül választották a budapestiek. A fővárosi lakosok a kerületi voksaik mellett fővárosi pártlistákra szavaztak, azok között pedig a leadott szavazatok arányában oszlottak meg a mandátumok.

A 2014-es választáson egy módosítás után megszűnt a tisztán listás szavazás, így most másképp áll össze a 33 fős testület: a 23 kerületi polgármester ül be a Fővárosi Közgyűlésbe, a fennmaradó tíz helyből kilencet a pártok kompenzációs listáról szerezhetnek, a meg nem választott kerületi polgármester-jelöltjeikre leadott töredékszavazatok alapján. A 33. tag pedig maga a közvetlenül megválasztott főpolgármester. A mostani rendszerben tehát a közgyűlés közel 70 százalékát a kerületi polgármesterek teszik ki, de a kompenzációs listáról is kerületi politikusok ülnek be, mivel gyakorlatilag a bukott polgármesterjelöltek kerülnek megválasztott társaik mellé. Röviden összefoglalva:

2014 előtt a fővárosiak szavaztak a főpolgármesterre, a kerületi polgármesterre, a kerületi egyéni képviselőjelöltre, illetve egy pártlistára, amiből a Fővárosi Közgyűlés tagjai kerültek ki. 2014 óta nincs pártlista, a fővárosiak csak a főpolgármesterre, a kerületi polgármesterre és a kerületi képviselőre szavaznak.

2014-ben – mikor a most érvényes rendszer vizsgázott Budapesten – október 12-én tartották az önkormányzati választást. A kormány ekkor május végén nyújtotta be a parlament elé a választási rendszer megváltoztatásáról szóló törvényt, majd némi finomítás után június 10-én pedig már el is fogadta azt a kormánypárti többség. A Fidesz–KDNP ekkor alig négy hónappal a választás előtt módosított a főváros választási szabályain. A Fidesz a rendszer átalakításával ekkor magának kedvezett, mivel

ha 2014-ben a korábbi rendszer szerint szavaztak volna, akkor Tarlós Istvánnak nem lett volna meg a többsége a Fővárosi Közgyűlésben.

Fodor szerint ez így nem jó

Fodor Gábor volt országgyűlési képviselő az Indexen megjelent véleménycikkében azért javasolta a tisztán listás választási rendszer visszaállítását, mert szerinte a kerületi polgármesterek dominanciája a fővárosi testületben azt eredményezi, hogy „a fővárosi szempontok kevésbé jelennek meg a döntésekben”. Fodor Gábor azt írta, hogy a mostani rendszerben

„összetételből fakadóan nem tudja a közgyűlés »kitalálni« Budapestet, mert más a kerületi nézőpont, és más a fővárosi”.

Fodor szerint a mostani rendszer senkinek sem kedvez, hiszen ugyan 2014-ben valóban a Fideszt segítette többséghez a Fővárosi Közgyűlésben, 2019-ben az ellenzék szerzett ugyanebben a rendszerben többséget. Fodor azonban azt kifelejtette a cikkéből, hogy a 2014-es választásra – jelentős részben pont a választáshoz közeli szabálymódosítás miatt – az ellenzék nem tudott érdemben felkészülni. 2019-ben viszont már igen, és az ellenzéki együttműködés Budapesten jelentős sikerekhez vezetett.

Akárhogy is, Fodor ötletét a héten látványosan felkapta a kormányközeli sajtó, foglalkozott vele a Magyar Nemzet és az Origo is. A Hír TV Napi Aktuális című műsorában a Fidesz alapító politikusa arról beszélt, hogy jövő januárban már „nem lenne illendő” a változtatás, de most még beleférhet. Fodor részletesen kifejtette, hogy „aggódva figyeli, hogy nincs gazdája a fővárosnak”, ráadásul szerinte a 2010-ig alkalmazott rendszer visszaállítása az ellenzék érdeke is lenne, mert „tisztázná az erőviszonyokat”. Azt állítja, hogy több ellenzéki pártból is keresték, hogy „tetszik nekik a javaslat”, de a Fidesszel nem tárgyalt.

Fodor azt csak mellékesen jegyezte meg véleménycikkében, hogy 1990-ben Demszky Gábort még nem közvetlenül a budapestiek választották meg, hanem a Fővárosi Közgyűlés képviselői. A közvetlen főpolgármester-választást csak négy évvel később vezették be. Ezzel kapcsolatban a Hír TV-nek azt mondta Fodor, meggondolandó lenne ez is, mert szerinte ha a parlamentet vesszük modellnek, akkor „van egy felelős miniszterelnök, aki a parlamenti többségének felel, és bármikor elmozdítható, a főpolgármester pedig közvetlenül választva nem mozdítható el” – mondta.

Bonyolítaná az ellenzéki pártok helyzetét

A listás rendszer visszaállítása gyakorlatilag azt jelentené, hogy a kerületi polgármesterek ismét maradhatnának a kerületükben, közvetlenül nem lenne beleszólásuk a közgyűlés munkájába. Ha a 2010-ig alkalmazott választási módszert állítanák vissza, akkor a kerületi polgármester és a főpolgármester mellett, ismét szavazni kellene egy pártlistára is. A jelenleg a fővárost irányító ellenzéknek ez azért is okozhatna fejtörést, mivel így a polgármesterek mellett – akiknek nevét Karácsony állítása szerint hetekben belül nyilvánosságra hozzák minden kerületben – meg kellene állapodni egy közös listáról is.

Amennyiben nem így történik, a pártok külön-külön is elindulhatnának, ami azért állítana elő érdekes helyzetet, mert miközben a kerületekben a polgármesterek, a pártok és szervezetek közös jelölt mellett kampányolnának, a Fővárosi Közgyűlés székeiért egymás ellen harcolnának. Ráadásul önálló pártlista állítását korábban adott számú polgármester indításához kötötték, így – ha ugyanez állna vissza – a külön-külön listán induláshoz több kerületben kellene polgármesterjelöltet is állítaniuk az ellenzéki pártoknak, így pedig a jelöltjeik között megoszlanának az ellenzéki szavazatok. A Fidesz helyzete értelemszerűen nem változna sokat egy ilyen rendszerben sem, mivel nekik nem kell senkivel megegyezniük.

A főpolgármester egyébként arra számít, hogy a következő választáson nemhogy csökkenhet, hanem nőhet az ellenzéki polgármesterek száma, így a jelenlegi rendszerben még nagyobb lenne a többségük a Fővárosi Közgyűlésben. A Fidesz–KDNP-nek jelenleg 13 képviselője van, de általában velük szavaz két frakción kívüli polgármester is, Bese Ferenc és Szabados Ákos. Az önálló frakciókat alkotó ellenzéki pártoknak összesen 17 képviselőjük van, de függetlenként ott van az általában az ellenzékkel voksoló Baranyi Krisztina is. Így most a másik két, általában Fidesszel szavazó, papíron független polgármesterrel együtt is kisebbségben van a kormánypárt a fővárosban.

Karácsony: Abban a rendszerben fogjuk megverni a Fideszt, ami éppen érvényes lesz

A főpolgármestert is kerestük Fodor Gábor ötletével kapcsolatban. „A javaslatot semmiképpen se tekintsük Fodor Gábor javaslatának, nem életszerű, hogy a NER kitartottja saját kútfőből jutott erre” – írta Karácsony Gergely a Telexnek. Szerinte a Fidesz elmúlt bő egy évtizedben szinte minden választás előtt módosította a választási szabályokat a maga érdekében. „A 2024-es fővárosi önkormányzati választással kapcsolatos szabályozást is már két alapvető fontosságú kérdésben megváltoztatták. De ezek szerint ezt sem érzik elégségesnek, hogy elkerüljék azt a katasztrofális vereséget, ami rájuk vár Budapesten” – tette hozzá.

Karácsony Gergely szerint a választási rendszer újabb módosítása teljes mértékben elfogadhatatlan. Ezt azzal indokolta, hogy az Európa Tanács „nagy tekintélyű” alkotmányjogi tanácsadó testületének, a Velencei Bizottságnak a 2002 óta szerte Európában „zsinórmértékül szolgáló” állásfoglalása szerint a választások előtti egy évben nem szabad átalakítani a választási rendszert.

„De bármit is buherálnak a szabályokon: abban az időpontban, és abban a rendszerben fogjuk megverni a Fideszt, ami éppen érvényes lesz”

– írta a főpolgármester. Megkérdeztük a Fideszt és azokat az ellenzéki pártokat is, akiknek a képviselői jelenleg a Fővárosi Közgyűlésben ülnek, hogy mit gondolnak Fodor ötletéről. A módosításhoz az Országgyűlésben önállóan is elégséges többséggel rendelkező Fidesz a Telex kérdéseire nem válaszolt, de alig egy hete azt írták a Szabad Európának, hogy

„a Velencei Bizottság állásfoglalása alapján a választástól számított egy éven belül nem lehet módosítani a szabályokon, így ez nem időszerű felvetés”

Karácsony pártja, a Párbeszéd-Zöldek azt írta, hogy „Budapestnek nem a választási eljárás, hanem a Budapest-ellenes, a várost kivéreztető Orbán-kormány a gondja”. Szerintük a budapestiek nem „választási trükközést”, hanem a „Budapest-párti” zöldpolitika folytatását akarják. Hozzátették: álláspontjuk szerint „az erőviszonyokat” a választópolgárok akarata nyomán megválasztott politikus képes leginkább megjeleníteni. A Momentum „gondolatkísérletek és tét és következmények nélküli eszmefuttatásnak” nevezte Fodor ötletét. Megjegyezték, Fodor Gábor tagja volt annak a kormánynak, amely 1994-ben behozta a közvetlen polgármester-választást.

Másképp közelítette meg a kérdést az LMP: felidézték, hogy a fővárosi lista kivezetését 2014-ben ők hevesen ellenezték, így „ennek visszaállítása akár támogatható is lehet, a módosítás részleteinek függvényében” – írták. Azonban hangsúlyozták, hogy a választási rendszer minden módosítását kevesebb mint egy évvel a választások előtt teljesen elfogadhatatlannak tartják. Hozzátették, hogy semmi olyat nem támogatnak, ami jogot vesz el választóktól: „a közvetlen főpolgármester-választás demokratikus alapjog, ennek az elvétele a budapestiektől elfogadhatatlan”. Az MSZP röviden annyit reagált kérdéseinkre, hogy a választásokig hátralévő idő rövidsége miatt „ilyen volumenű változtatás” nem indokolt. A DK-tól nem kaptunk választ.