Szűkíti az ellenzék mozgásterét a Fidesz a választási törvény újabb módosításával
2023. május 23. – 11:05
Bő egy évvel az önkormányzati választás előtt átírta a választási szabályokat a Fidesz. Megnehezítették az ellenzék koordinált jelöltállítását, eltörölték az időköziket a választás előtti egy évben, és nem lehet feloszlatni a képviselő-testületeket sem ebben az időszakban. A javaslatot kedd délelőtt 130 igen és 51 nem szavazat mellett fogadta el az Országgyűlés.
Hosszú hónapok után az MSZP kezdeményezésére ismét tárgyalóasztalhoz ültek az ellenzéki pártok múlt héten, hogy a jövő évi európai uniós és önkormányzati választásokon való együttműködésről megkezdjék az egyeztetéseket. A két választást az Országgyűlés tavalyi döntése nyomán egy napon tartják 2024. június 9-én.
A DK és az LMP nem ment el a tárgyalásra, a résztvevők között azonban a 24.hu cikke szerint konszenzus volt arról, hogy a jövő évi önkormányzati választáson minden fideszes jelölttel szemben egy ellenzéki jelöltet kellene állítani, mint ahogy abban is egyetértettek, hogy a jelöltekről alapvetően a helyi, települési ellenzéki közösségek állapodjanak meg a pártok és a civilek bevonásával.
A közös jelöltállítással a DK is egyetért, a megbeszélésen Arató Gergely állítása szerint csak azért nem képviselték magukat, mert nem találkoztak az MSZP meghívójával. Az LMP tudatosan nem ment el az ellenzéki egyeztetésre, amit Ungár Péter azzal indokolt, hogy alapvető politikai változások nélkül, pusztán tárgyalásokkal szerintük nem lehet eredményt elérni, ezt mutatja a tavalyi választási eredmény is.
Ismét közös listára terelik az ellenzéki pártokat
Alighogy megindult valamifajta egyeztetés az ellenzéki együttműködés formájáról, a fideszes képviselők több módosító javaslatot is benyújtottak a parlament előtt fekvő választási törvényhez pár nappal a szavazás előtt. A javaslatok a törvényalkotási bizottságban már csütörtökön átmentek, kedden pedig az Országgyűlés is elfogadta 130 igen és 51 nem szavazat mellett.
A módosítás egyik pontja rögtön beszűkíti a formálódó ellenzéki együttműködés mozgásterét.
A 10 ezer főnél nagyobb településeken jövőre már csak az a párt vagy jelölő szervezet állíthat kompenzációs listát az önkormányzati választáson, amely a település egyéni választókerületeinek legalább kétharmadában indít képviselőjelöltet.
Eddig elég volt a választókerületek több mint felében jelöltet indítani a listaállításhoz. László Róbert, a Political Capital választási szakértője arról beszélt a Telexnek, hogy ez megnehezítheti az ellenzéki tárgyalásokat, hiszen az eddigi szabályok alapján két kompenzációs listát is állíthattak volna a pártok anélkül, hogy egy-két körzetnél több helyen muszáj lett volna egymás ellen is elindulni. A módosítás után kénytelenek lesznek az ellenzéki pártok egy listát állítani, ha csak nem akarnak a körzetek legalább harmadában egymásra indulni, amiből a Fidesz jöhetne jól ki.
László Róbert szerint a tavalyi választási vereség után valószínűleg most egyébként is nehezebben tudnak megállapodásokat kötni az ellenzéki pártok, mint a 2019-ben, amikor az összefogást addig ellenző LMP és Jobbik is beszállt az EP-választási kudarcuk után, és a szavazók is egyértelműen együttműködést vártak az ellenzéktől.
A 2019-es választáson pár kivételtől eltekintve minden nagyobb városban sikerült megegyeznie az ellenzéknek a közös indulásról. Az LMP Pécsen, Kőbányán, Kispesten és Mosonmagyaróváron külön indult, és Ungár Péterék már most jelezték, hogy pár településen – például Debrecenben vagy Székesfehérváron – jövőre is önállóan szeretnének indulni. A DK és a Momentum országos rivalizálása sem azt vetíti egyelőre előre, hogy egy könnyen meg tudnak majd egyezni minden egyes képviselőjelölti helyről.
A mostani módosítás arra a logikára épül, mint amikor a Fidesz 2020-ban úgy írta át az országgyűlési választás szabályait, hogy a listaállításhoz a korábbi 27 választókerület helyett a körzetek kétharmadában, 71 helyen kelljen jelöltet indítani. Az országgyűlési választáson bejött a Fidesznek ez a változtatás, az ellenzéki összefogás kampányát hónapokig hátráltatta, hogy Márki-Zay Péter és a hat párt nem tudott megállapodni a közös lista sorrendjéről, majd több százezer szavazót vesztett el az ellenzék a négy évvel korábbi eredményhez képest.
Az LMP szerint a mostani módosítás ugyanakkor nem az ellenzéki pártok ellen szól, az egyetlen célja csupán az, hogy lezárja a versenyt a kívülről jövő, új szereplők előtt.
„Ez egy újabb civilellenes törvény, mert az önkormányzati választás az egyik utolsó, ahol még helyi, lokálpatrióta vagy egy-egy ügy mellett kiálló civil szervezetek is indulhatnak a választásokon”
– áll a párt közleményében. „Egykor az LMP is külső szereplőként lépett be a politikai térbe, de a Fidesz döntéseinek következtében, ha most alapítanánk pártot, már sokkal kisebb esélyünk lenne a sikerre. (..) Ezért mi nem fogunk soha olyan javaslatot támogatni, ami tovább emeli a belépési küszöböt, még akkor sem, ha ezzel a saját magunk számára teremtünk versenyhelyzetet.”
Eltörlik az időközi választásokat, hosszabb lehet az átmeneti időszak a polgármesterek lemondása után
A módosítás egy másik fontos pontja, hogy eltörlik az időközi választásokat a választás előtti egy évben, és április 1-jétől nem lehet feloszlatni a képviselő-testületeket sem a jövő évi választásig. Az eddigi szabályozásban a választás előtti év november 30-án lépett életbe a feloszlatási moratórium.
Ha egy egyéni körzetben megválasztott önkormányzati képviselő lemond vagy meghal, akkor mostantól a jelölő szervezete, pártja küldhet helyette mást a képviselő-testületbe.
Vágó István halála után így nem lesz időközi választás a XII. kerületben, hanem az ellenzék 2019-es kompenzációs listájáról jelölhet a helyére valakit a DK.
László Róbert szerint alkotmányjogi szempontból is aggályos lehet, hogy a pártok dönthetnek a választókörzetekben megüresedett mandátumokról, hiszen a választók egyénekre szavaztak, nem listára. A Párbeszéd-Zöldek az Alkotmánybírósághoz fordul a törvény miatt – jelentette be Szabó Tímea, a párt frakcióvezetője a szavazás előtt Facebookon. „A Fidesz és a KDNP az önkormányzati választási ciklus egyötödében, a parlamenti választási ciklus egynegyedében vonja meg a választóktól a választás lehetőségét” – fogalmazott Szabó, aki szerint a módosító javaslat a választójog aránytalan és indokolatlan korlátozását, valamint a választások egyéni és listás ágainak érthetetlen és indokolatlan összemosását jelenti.
Egyelőre nem látni, mi lehet a módosítás célja – mondta a Political Capital választási szakértője. A módosítást könnyebben lehetne érteni szerinte, ha azt látnánk, hogy országos szinten zuhan a Fidesz népszerűsége, és meg akarják kímélni magukat a sorozatos vereségektől. Jelenleg azonban ennek még csak előjele sincs, a Fidesz vasárnap Ráckevén nyert időközit, egy héttel korábban pedig Gödön a Fidesz által támogatott Kammerer Zoltán olimpiai bajnok kajakos legyőzte a korábban ellenzéki összefogás jelöltjeként induló alpolgármestert.
Talán az lehet a döntés hátterében László Róbert szerint, hogy a Fidesz a 2024-es választási kampányra készülődve nem akar az országosan tét nélkülinek mondható időközi önkormányzati választásokra komolyabb erőforrásokat, aktivistákat mozgósítani.
A módosítás értelmében a már kiírt időközi választások közül csak azokat tartják meg, ahol a kampány a törvény kihirdetése előtt elkezdődik, azaz 50 napnál kevesebb van hátra a választás napjáig.
Egyelőre nem világos, hogy mi lesz Mátraszentimrén és a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Füzérradványon, ahol már feloszlatta magát a képviselő-testület. Az ötvennapos kampányidőszak még nem kezdődött el, így a törvénymódosító szövege szerint elvileg egyik helyen sem tartanák meg az időközit. Csakhogy ez azt jelentené, hogy jövő októberig irányítás nélkül maradna a két település.
Hosszú lesz az átmeneti időszak azokon a településeken is, ahol lemond vagy meghal egy polgármester a következő hetekben-hónapokban. Ezeken a helyeken egészen jövő októberig az ügyvezető alpolgármester irányíthat.
Egy másik fideszes módosító javaslat kiterjesztette az időközi választások eltörlését az országgyűlési választásokra is. Ha megszűnik egy egyéni képviselő mandátuma, és már a törvény szerint nem lehet kiírni időközit, akkor a jelölő pártja harminc napon belül küldhet helyette mást az Országgyűlésbe.
„A módosítás elősegíti, hogy az Országgyűlés működőképessége biztosított legyen abban az időszakban is, amikor időközi választás kitűzésére már nincs lehetőség” – indokolták a javaslatot benyújtó fideszes politikusok.
„A választások előtti egyéves időszakban különösen fontos szempont, hogy a népképviseleti szervekben a választópolgárok akaratának megfelelő testületi összetétel a lehető legkisebb mértékben változzon.”
Érdekes módon az időközi moratórium időszakát az országgyűlési választásoknál nem hosszabbították meg a javaslatban, így csak a választási év január 1. és a választás közötti időszakra vonatkozik ez a szabály. A módosítás célja talán az lehet, hogy minél gyorsabban fel tudják tölteni a megüresedett képviselői helyeket, bár a Fidesz-KDNP kétharmada még 1-2 képviselői hely megüresedésével sincs jelenleg veszélyben.
Az elmúlt években ritkán volt rá példa, hogy megüresedett országgyűlési képviselői hely miatt kellett időközi választást tartani. 2020 októberében Koncz Ferenc fideszes országgyűlési képviselő halála miatt írtak ki időközit a tiszaújvárosi központú egyéni választókerületben, amit a lánya, a szintén a Fidesz színeiben induló Koncz Zsófia nyert meg. 2020 februárjában lemondás miatt írtak ki időközi választást a Fejér megye 4. számú egyéni választókerületében, miután a jobbikos Pintér Tamás Dunaújváros polgármestere lett 2019 októberében. Helyére a párttársát, Kálló Gergelyt választották meg.
