Sorsolással dönthetnek az ellenzéki pártok a közös lista utolsó befutó helyeiről

Ma este lezárulhatnak a régóta húzódó viták az ellenzéki összefogás közös, országos választási listájáról – értesült a Telex. Forrásaink szerint Márki-Zay Péter tett egy, az eddigi konfliktusok feloldását célzó javaslatot, amelyről ma dönthetnek a pártelnökök egy esti tárgyaláson. Úgy tudjuk, a közös miniszterelnök-jelölt a Nemzeti Választási Bizottságba küldeni tervezett, közös delegált mihamarabbi megjelölése érdekében szeretné végre lezárni ezt a kérdést, ezzel pedig több párt is egyetért. Márki-Zay ezért forrásaink szerint arra tett javaslatot, hogy a listán a még befutónak számított 43-47. helyeket sorsolják ki egymás között a pártok, és így az utolsó, esélyes helyek ügyében zárják le a vitát azzal, hogy mindenki egyaránt kockázatot és kompromisszumot vállal a mandátumelosztásban.

A pártok egymás közötti tárgyalásairól nem szoktunk és nem is szeretnénk nyilvánosan kommunikálni, de vannak ötletek, felvetések, és annyit elismerek, valóban tettem arra is javaslatot, hogy döntsenek sorsolással

– mondta a Telexnek Márki-Zay Péter. A miniszterelnök-jelölt hozzátette, többet tényleg nem árulhat el, de bízik a konfliktusos helyzet mihamarabbi lezárásában.

Mindennek az a jelentősége, hogy már az ajánlásgyűjtés időszakában a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) választások tisztaságát ellenőrző-felügyelő testületében jelen lehessen az Egységben Magyarországért pártjainak közös delegáltja, és nem mellesleg az országos listaállítás után kimért állami kampánytámogatást is csupán azoknak a jelölőszervezeteknek utalják ki, amelyek országos listájukat bejegyeztették.

Az is biztos, hogy az összefogott ellenzék immáron több mint negyed éve tárgyal a közös lista sorrendjéről. Márki-Zay Péternek, az előválasztáson nyertes miniszterelnök-jelöltnek eredetileg több kérése is lett volna, végül azonban lemondott frakcióalapítási igényéről, cserébe pedig azt kérte, hogy három roma politikust befutó helyen, az első harmincban tegyen listára az ellenzéki pártszövetség.

Ez a kérése sem talált azonban nagy nyitottságra, a Demokratikus Koalíció és a Jobbik ugyanis ennek nyomán vitát kezdett a – több szempont, így az előválasztási eredmények, közvélemény-kutatások és egyebek – alapján kiszámított, befutóként várt mandátumszámokról, elsősorban a Párbeszéd kárára, így például az LMP több mandátumot kapna a listáról, mint Karácsony Gergely főpolgármester pártja. Eközben az MSZP, a Párbeszéd és a Momentum ragaszkodott volna a korábbi megegyezés alapján nekik járó helyekhez, amit Gyurcsány Ferenc és Jakab Péter hetek óta nem tudott elfogadni, végül pedig az LMP-t és a Momentumot is a maguk oldalára állították.

A vita a három roma jelölt indításával ugyan megoldódni látszana, hiszen Berki Sándor a Párbeszéd listáján kapott helyet, Varga Ferenc a Jobbik, Lőcsei Lajos pedig a Momentum kvótájáról juthat a parlamentbe a közös listán, ám rajtuk kívül január eleje óta még mindig csupán az tűnik eldöntött ténynek, hogy Márki-Zay javaslatának megfelelően a lista első öt helye így néz majd ki:

1. Márki-Zay Péter (listavezető miniszterelnök-jelölt)
2. Dobrev Klára, DK
3. Karácsony Gergely, Párbeszéd
4. Jakab Péter, Jobbik
5. Fekete-Győr András, Momentum

Magyarán az előválasztási erősorrendben szerepelnek majd a miniszterelnök-jelöltek, őket pedig a hatodik helyen egy MSZP-s politikus (Tóth Bertalan), a hetedik helyen pedig egy LMP-s (Ungár Péter) követi majd. Ugyanakkor az első három helyből kettő rögtön megüresedik, hiszen a DK-s Dobrev Klára hiába szerepel majd másodikként a névsorban, nem lesz a magyar parlament tagja, európai parlamenti képviselő marad, Karácsony Gergely pedig főpolgármester.

Korábban azt írtuk, az első 45 hely így oszlik meg a hat párt között:

• DK: 14
• Jobbik: 12
• Momentum: 8
• MSZP és Párbeszéd együtt: 8
• LMP: 3

Az eredeti megállapodási feltételek alapján ugyanakkor az előválasztási eredmények szerint a Párbeszédnek 3 befutó hely járna önállóan, ám információink szerint ezt egy DK–Jobbik–LMP-alku nyomán 1-re csökkentenék, a Momentum pedig szintén belement ebbe az alkuba annak érdekében, hogy a saját befutó helyeiből minél több maradhasson meg.

Forrásaink szerint miközben Gyurcsányék azzal érvelnek, hogy a Párbeszéd valós potenciálján „felül nyerte magát” az előválasztáson, a másik oldal szerint ők a közvélemény-kutatások eredményét vagy a legutóbbi választás eredményét, vagy akár ezeknek egy mixét is el tudják fogadni a közös lista összeállításának szempontrendszereként, de azt, hogy a DK és a Jobbik ezeket teljesen figyelmen kívül hagyja, azt nem.

A kérdés már csak azért is vitás lehet, mert a legutóbbi közvélemény-kutatási adatok fényében a teljes népesség körében a legerősebb ellenzéki párt továbbra is a Demokratikus Koalíció 12 százalékos támogatottsággal, a Jobbik jelenleg a választókorúak 8 százalékát vonzza, az MSZP-nek 5, a Momentumnak viszont jelenleg 4 százaléka van, a Párbeszéd és az LMP eközben egyaránt 2-2 százalékos.