Összeültek az ellenzéki elnökök Márki-Zay nélkül, aztán kiegyeztek vele

• Múlt hétfőn és kedden az ellenzék pártelnöki szinten egyeztetett a vitás kérdésekről.
• Eközben jelentette be Márki-Zay Péter, hogy eláll a hetedik frakcióról szóló kérésétől, győzelem esetére azonban a pártok hagytak egy kiskaput számára.
• A pártvezetők belementek, hogy kifejezett kampányügyekben, annak napi, operatív kérdéseivel kapcsolatos döntésekben Márki-Zay Péter és csapata döntsön, ha nincs egység.
• A vitatott programpontoknál is a legtöbb esetben a miniszterelnök-jelölt szempontjai érvényesültek, Márki-Zay harminchárom módosítóját fogadták el, és nagyjából összeállt az ellenzéki csomag.
• A közös lista még nem dőlt el, de abban egyetértenek, hogy az első öt helyen az előválasztás miniszterelnök-jelöltjei szerepeljenek, hatodik helyen az MSZP-s Tóth Bertalan, a hetediken pedig az LMP-s Ungár Péter következik majd.
• Ezen a héten látványosan elkezdenék felpörgetni a kampányt: hárommillió példányban terjesztenek egy kampányújságot, és ezer óriásplakáton is megjelenik az egységes ellenzéki arculat.

Csaknem hárommillió példányban jelenik meg a közös listán induló hat ellenzéki párt, valamint az előválasztáson diadalmaskodó miniszterelnök-jelöltjük közös kampányújságja ezen a héten – értesült a Telex. Úgy tudjuk, hogy Márki-Zay Péterrel készült interjún túl jelöltbemutatókat tartalmaz majd a kampányanyag, és a következő két hétben országszerte igyekeznek eljutni vele szinte minden háztartásba. Emellett az ellenzék mintegy ezer óriásplakáton is feltűnik majd Márki-Zay oldalán, vélhetően a minap bemutatott egységes dizájnt szemléltetve.

Mindez azt is mutatja, hogy a Márki-Zay győzelmét hozó előválasztás után csaknem három hónappal az ellenzéknek sikerült eljutni oda, ahová az előválasztást követő hétre ígérte: Egységben Magyarországért néven, azonos arculati elemekkel ezentúl közösen kampányolnak, maguk mögött hagyva az ellenzék választási programjának összefésülését, illetve a komoly vagy annak tűnő belső vitákat és a nyilvános üzengetéseket. Persze mindez aligha jelenti azt, hogy a hatok és Márki-Zay minden ellentétet, feszültséget rendezni tudott volna, ám – mint forrásaink állítják – múlt héten kétnapos maratoni pártelnöki értekezleteken, majd az abba bevont miniszterelnök-jelölttel folytatott tárgyalásokon sikerült legalább azt leütni: el kell kezdeni közösen kampányolni.

A legmagasabb, pártelnöki szinten tárgyaltak ugyanis múlt hétfőn és kedden az ellenzéki pártok arról, hogyan rendezzék az egymás, illetve a köztük és Márki-Zay Péter között fennálló vitákat.

A Telex értesülései szerint Márki-Zay Péter tudtával, ám a közös miniszterelnök-jelölt nélkül ült össze a hat, közös listán induló ellenzéki párt (DK, Jobbik, Momentum, MSZP, LMP, Párbeszéd) elnöke, hogy egyeztessen a kampányról, a programról, illetve egyesek szerint magáról Márki-Zay Péterről is.

Ezután szerdán a hat pártelnök találkozott a miniszterelnök-jelölttel is, mindezek nyomán erősíthette meg épp a Telexnek Márki-Zay Péter, hogy elengedi (egyelőre legalábbis) az általa szorgalmazott hetedik frakció igényét, ne ezen múljon az ellenzéki egység.

Nem lesz hetedik frakció

Magyarán a választáson a hat, előválasztáson is részt vevő ellenzéki párt indul, a közös listát is hat jelölőszervezet jegyzi majd, mindennek köznyelvi összefoglalása és vizuális, azaz arculati megnevezése pedig az Egységben Magyarországért lesz. Ugyanakkor győzelem esetén frakcióalakítási szabadságról döntöttek, vagyis nyitva hagyták, hogy Márki-Zay Péter miniszterelnökként szervezhessen magának frakciót (más kérdés, hogy ehhez a kétharmados házszabályt is kéne módosítani).

A legtöbb ellenzéki szereplő szerint Márki-Zay Péter és a pártok közötti viszony lefagyását leginkább a miniszterelnök-jelölt hetedik frakcióról szóló igénye okozta az előválasztás után, vannak ugyanakkor olyanok is, akik szándékos feszültségkeltésnek nevezték ezt a kérdést, amely elsősorban Márki-Zay hibájából, tapasztalatlanságából és erőfitogtatási vágyából, valamint egyes szereplők személyes ambícióiból, így például Gyurcsány Ferenc DK-elnök ön-újrapozicionálási kényszeréből is fakadhatott.

Azt ugyanis több, a hatosban részt vevő párt már tavaly ősszel világossá tette: csak akkor van értelme a frakciózásról tárgyalni, ha egyáltalán annyi képviselő juthat be a parlamentbe, amennyiből létre lehet hozni különálló frakciókat. Ezek a pártok most is úgy látják, az elmúlt hetek adok-kapokjában közösen vesztettek, mások viszont úgy magyarázzák: a mostani döntés lényegében a pártok győzelme, de Márki-Zay kedvéért beépítették azt a kiskaput a megegyezésbe, hogy győzelem esetén újra előveszik a hetedik frakció kérdését.

Volt olyan forrásunk, aki azt állította, hogy a hétfő-keddi pártelnöki megbeszéléseken született olyan döntés, amely szerint „a hat párt elismeri, hogy Márki-Zay Péter a közös miniszterelnök-jelölt, nem leváltható, nem lecserélhető. Ezzel tehát a hat párt és Márki-Zay Péter is lényegében az októberi előválasztás eredményét ismerte el és szentesítette.” Egy másik pártelnök viszont jelezte: még csak fel sem merült témaként, hogy az előválasztáson nyertes miniszterelnök-jelölt leváltható, lecserélhető lenne, vagy hogy akár csak bármely együttműködő pártban megkérdőjeleződhetne Márki-Zay támogatása.

„Soha nem volt erről szó, ez teljes kavarás”

– fogalmazott egy forrásunk, egy megint másik pártelnök pedig egyértelművé tette: aki egyéni vagy akár személyes indíttatásból azt terjeszti, hogy egyáltalán felmerült az, hogy kiálljanak Márki-Zay mögül, az beárazta a vereséget, és nem a kormányváltásért dolgozik. Persze azt is hozzátette, hogy nem is feltételez ilyet egyetlen együttműködő partneréről sem, ezért ezt az állítást az abszolút dezinformáció kategóriába sorolta.

De a listavezető egy személyben is dönthet a kampányügyekben

Hasonlóan némileg ellentmondásos, hogy miközben egyes forrásaink úgy emlékeztek, alapjaiban alakul át mostantól az ellenzéki döntéshozatal, más pártok szerint érdemben semmi sem változik. Volt ugyanis, aki azt állította a Telexnek: a múlt héten eldőlt, hogy a hat párt a továbbiakban nem konszenzussal dönt az egyes kérdésekről, vagyis nem kell mind a hat párt támogatása, ha vita van, ami eddig eléggé megnehezítette a haladást és a hatékonyságot.

Ezzel szemben a miniszterelnök-jelölt környezetéből és más pártokból is úgy értesültünk: a napi kampány ügyvitelét érintő kérdésekben merült csupán fel a gyorsítás, illetve az, hogy a kifejezett kampányügyekben, kampánnyal kapcsolatos döntésekben – ha nincs gyors megegyezés a hatpárti kampánytanácsban – a jövőben Márki-Zay Péter dönthet majd.

És többnyire Márki-Zaynak engedtek a programnál is

Az biztosnak látszik – legalábbis a szerteágazó pártközi verziók ebben azonosnak bizonyultak –, hogy a programmal kapcsolatos nyitott kérdéseket a résztvevők lezárták a múlt heti egyeztetéseken. Korábban Márki-Zay Péter beszélt arról, hogy 90 százalékban egyetértés van, 10 százalék a nyitott kérdés. Információnk szerint ezek is eldőltek:

• Így például az euró bevezetésénél nagy vita volt, kössék-e időponthoz, és a közös döntés szerint azt ígéri az ellenzék majd, hogy öt éven belül bevezeti Magyarországon a közös európai fizetőeszközt (ez persze alighanem költségvetési megszorításokkal járna).
• Az is eldőlt, hogy a Budapest–Belgrád-vasútvonalnál a pártok és Márki-Zay Péter nem a projekt leállítását fogja ígérni, hanem a beruházás felülvizsgálatáról és szükség esetén leállításáról fog beszélni.

Márki-Zay környezete egyébként úgy értékelte a múlt hetet, hogy legalább négy nagy sikert ért el a miniszterelnök-jelölt a pártoknak tett, a hetedik frakcióra vonatkozó gesztusáért cserébe.

Ezek közül pedig csak az egyik volt, hogy minden, a programmal kapcsolatos módosítási kérését átengedték. Nem kevés, 33 ilyen pont volt, a kaszinókoncessziók újrapályáztatásától kezdve egészen olyan pontokig, mint hogy a taorendszert ne irtsák ki, az a közös program szerint megmaradna, de kiterjesztik más sportágakra. Márki-Zay elfogadtatta a pártokkal azt a korábbi ígéretét is, hogy a program nem tartalmazhat adóemelést.

Az ellenzék közös programját több sajtótájékoztatón szakterületenként vázolták már, a múlt heti döntésekkel pedig maga Márki-Zay is véglegesnek minősítette.

Ennek ellenére a Telex úgy tudja, maradtak vitás részkérdések, információink szerint például a Jobbik azt megvétózta, hogy a közös ellenzéki program tartalmazza a melegházasság engedélyezését, és egyelőre arról sem született valódi döntés, azaz tényleges hatpárti határozat, hogy Márki-Zay Péter kérésére három roma politikus befutó helyet kap a közös listán. Ez utóbbi listaügy még meglehetősen lezáratlan, éppen ezért nevezte egyik forrásunk az elmúlt hetes megbeszélését „tűzszünetnek, nem pedig békeszerződésnek”.

Viszont csak a közös lista eleje dőlt el

Az ugyanis eldőlni látszik, hogy Márki-Zay javaslatának megfelelően a lista első öt helye így néz majd ki:

1. Márki Zay Péter (listavezető miniszterelnök-jelölt)
2. Dobrev Klára, DK
3. Karácsony Gergely, Párbeszéd
4. Jakab Péter, Jobbik
5. Fekete-Győr András, Momentum

Magyarán az előválasztási erősorrendben szerepelnek majd a miniszterelnök-jelöltek, őket pedig a hatodik helyen egy MSZP-s politikus (Tóth Bertalan), a hetedik helyen pedig egy LMP-s (Ungár Péter) követi majd.

„Az összes többi listás kérdésen megy a huzavona” – fogalmazott forrásunk, aki szerint nyilvánvalóan annak is ára lesz, hogy Márki-Zay lemond frakcióalapítási igényeiről, hiszen cserébe biztosan több jelöltje, a Mindenki Magyarországa Mozgalom vagy éppen az Új Néppárt, illetve az Új Kezdet színeiben indítani tervezett politikust befutó helyen akar majd látni.

Mások úgy látják, nem kell most már vérre menő küzdelmekre számítani, hiszen négy-öt reálisan befutó helyet kell megoldani, de „ez nem megoldhatatlan”.

A listát és a programot január végéig szeretnék véglegesíteni, addigra – az egységes vélemény szerint – összegyűjtik a népszavazáshoz szükséges kétszázezer támogató aláírást is, így az e héten meginduló, látványosnak szánt, új, közös arculatot tükröző összefogáskampány január utolsó napjaira teljes fordulatszámra pörög majd fel – ígérik. A cél most már az, hogy – amennyiben Áder János államfő a következő napokban kiírja a választást, a sokak által tudni vélt április 3-i dátumra – az ellenzéknek még mindig legyen két hete annak tudatosítására, hogy milyen név- és logósorral kezdik meg az aláírásgyűjtést február 12-én.