A Momentum még vizsgálja, hogy közös listán induljon-e a DK-val Budapesten az önkormányzati választáson

„A javaslat tartalmát illetően még nem született döntés a frakcióban, de vitára alkalmasnak tartjuk” – válaszolta a Telexnek a Fidesz parlamenti frakciója, miután megkérdeztük, támogatják-e a Mi Hazánk Mozgalom múlt héten benyújtott törvényjavaslatát, amivel a jövő tavaszi önkormányzati választás előtt átírnák a szabályokat Budapesten. A párt emellett az országgyűlési választás rendszerén is módosítana.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn még azzal indokolta a rendkívüli ülés összehívását, hogy az Országgyűlés hallgassa meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2022-es beszámolóját. A keddi házbizottsági ülésen azonban kiderült, mi a valódi célja a rendkívüli ülésnek: a Fidesz támogatásával napirendre vették a Mi Hazánk két javaslatát is.

Az egyik javaslat szerint a jövő júniusi önkormányzati választásra visszaállítanák a tisztán listás választási rendszert a Budapesten, amit a Fidesz 2014-ben – ugyancsak pár hónappal a választás előtt – szüntetett meg. Ha elfogadják a javaslatot, a Fővárosi Közgyűlést a jövő júniusi önkormányzati választás után már nem a kerületi polgármesterek alkotnák, tagjait listás választási rendszer alapján választanák meg a budapestiek.

Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy minden budapesti választó kapna egy szavazólapot, amin a pártok szerepelnének, egy másikon pedig a főpolgármester-jelöltek nevei. A 32 képviselői mandátumot a listás szavazatok arányában osztanák ki, a közgyűlés 33. tagja pedig továbbra is a főpolgármester lenne. Fővárosi listát a módosító alapján az a párt állíthatna, amelynek legalább három kerületben van polgármesterjelöltje, vagy főpolgármester-jelöltet indít.

A másik javaslat szerint a 2026-os országgyűlési választás után a listára leadott szavazatok aránya alapján osztanák ki a parlamenti mandátumokat. Megmaradnának az egyéni választókerületek, de annyival kevesebb listás mandátumot kapna egy párt, ahány egyéni képviselője nyer. Míg az előbbi az ellenzék dolgát nehezítheti meg a következő hónapokra, ez a módosítás a Fidesznek lenne kedvezőtlen, hiszen 2022-es választás után úgy lett bő kétharmados többsége az Országgyűlésben, hogy listán csak 54,13 százalékot kapott.

Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője azt ígéri, visszavonják az önkormányzati választásról szóló javaslatot, ha a parlament fideszes többsége csak azt támogatja, és a másodikat nem.

Heteken belül kiderülhet, hogy valóban így tesz-e a Mi Hazánk, csütörtökön még csak vita lesz a két javaslatról a parlamentben. A 2026-os országgyűlési választás még nagyon messze van, és addig sok mindent variálhat a Fidesz, az önkormányzati választás azonban alig fél év múlva, 2024. június 9-én lesz.

Amikor Fodor Gábor volt SZDSZ-es képviselő az ősz elején bedobta az ötletet a listás önkormányzati választás visszaállításáról, a Fidesz a Szabad Európának úgy reagált, hogy „a Velencei Bizottság állásfoglalása alapján a választástól számított egy éven belül nem lehet módosítani a szabályokon, így ez nem időszerű felvetés”. Mostanra azonban eljutottak oda, hogy már vitára alkalmasnak tartják a javaslatot, és állításuk szerint még nem döntöttek arról, megszavazzák-e majd.

Az ellenzék szerint valójában az egész csak színjáték, és a Fidesz írta a javaslatot, amit a Mi Hazánk egyszerű strómanként benyújtott. „A magát nindzsaként beállító kormány valójában hihetetlenül gyáva, még arra sem képes, hogy saját maga nyújtsa be a javaslatát” – mondta Karácsony Gergely a Telexnek adott interjúban múlt héten. Szerinte zavarkeltésnek kiváló a javaslat, és az a szándéka, hogy megnehezítse az ellenzék dolgát. A DK-s Kálmán Olga is arról beszélt kedden, hogy mostanra egyértelmű lett: valójában a Fidesz akarja megváltoztatni a budapesti választást, mert mérsékelni akarja a borítékolható vereségét.

Ha a parlament fideszes többsége elfogadja a javaslatot, könnyen lehet, hogy bejut a Fővárosi Közgyűlésbe a Magyar Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk Mozgalom.

Bár a két párt támogatottsága országosan öt százalék felett van a felmérések szerint, a jelenlegi választási rendszerben szinte esélyük sincs arra, hogy mandátumhoz jussanak a Fővárosi Közgyűlésben. A Fidesz célja pedig minden bizonnyal az lehet, hogy ha Karácsonyt nem is tudja legyőzni a még ismeretlen jelöltjük, a főpolgármester mögött ne legyen többség.

Az öt ellenzéki párt (DK, LMP, MSZP, Momentum, Párbeszéd) előtt két út áll, ha átmegy a parlamenten a módosítás:

• közös listát állítanak, és minden kerületben közösen indulnak,
• vagy külön-külön listát állítanak, de ehhez minden pártnak legalább három kerületben kell polgármesterjelöltet vagy főpolgármester-jelöltet indítania.

A Demokratikus Koalíció azonnal letette a voksát: már most azt kezdeményezik, hogy az ellenzéki pártok közös listát állítsanak Budapesten az önkormányzati választásra. Ez Kálmán Olga szerint elengedhetetlen ahhoz, hogy Karácsony Gergely az ellenzéki pártok közös jelöltjeként győzni tudjon Budapesten, és a közgyűlési többség is így lenne biztosítható.

Ehhez azonban az öt együttműködő pártnak (DK, LMP, MSZP, Momentum, Párbeszéd) a következő hónapokban meg kellene állapodnia a közös lista jelöltjeiről. Az országgyűlési választás előtt hónapokig húzódott a listaállítás, valószínűleg most sem lenne könnyű menet eldönteni, hogy melyik párt hány befutó helyet kapjon, kik és milyen sorrendben szerepeljenek a listán. Különösképp nehezítheti a megegyezést, hogy a DK-t hetek óta hazugsággal vádló Donáth Anna a napokban már arról beszélt, nem szeretne még egyszer közös listán szerepelni Gyurcsány Ferenccel.

A külön listák mellett szólna az az érv, hogy az önkormányzatival egy napon rendezett EP-választáson is külön-külön indulnak a pártok a jelenlegi tervek szerint. Így Budapesten az önkormányzati választáson sem kellene összefogniuk, és elég lenne csak arról megállapodniuk, hogy ne induljanak rá egymás kerületi polgármesterjelöltjeire.

Ez azonban azt jelentené, hogy a kerületi polgármesterjelöltek mögött is csak egy vagy két logó lenne a szavazólapon, ami sokak esélyét rontaná a Fidesszel szemben. Az ellenzéki választók ráadásul a Závecz Research mérései szerint egyértelműen összefogást szeretnének, és Karácsony Gergely főpolgármester-jelölti kampányát is nehezítené, ha közben a mögötte álló pártok egymás ellen versenyeznének a közgyűlési helyekért.

A közvélemény-kutatási adatok szerint nem valószínű, hogy az LMP és a Párbeszéd egyedül megugorná a közgyűléshez szükséges öt százalékos küszöböt, de az MSZP-nél is igen rezegne a léc. Ha a különindulással nem jön össze az öt százalék nekik, a rájuk leadott szavazatok gyakorlatilag elvesznének, ami a Fidesznek és esetleg a Mi Hazánknak kedvezne.

Ha csak két ellenzéki lista (egy DK-s és egy momentumos) lenne, és a kisebb pártok (LMP, MSZP, Párbeszéd) ezek valamelyikéhez csatlakoznának, akkor pedig minden bizonnyal az eddigieknél is jobban kiéleződne a DK-Momentum konfliktus a fővárosban. A javaslat szerint egyébként két jelölőszervezetnél már 10 százalékos a bejutási küszöb, három vagy annál több párt közös indulásakor pedig 15 százalékot kell elérni.

A DK kezdeményezése után megkérdeztük a többi pártot, közös listán indulnának-e, ha a parlament fideszes többsége elfogadja a Mi Hazánk javaslatát a jelenlegi formában. Az LMP még nem hozott döntést a kérdésben, és a Momentum is vizsgálja a felvetést. „A Fidesznek és félfasiszta csatolmányának, a Mi Hazánknak a javaslata nem több, mint egy kétségbeesett próbálkozás, a főváros szabad és az is fog maradni” – válaszolták a Telexnek, hozzátéve:

„A Momentum Mozgalom Elnöksége vizsgálja a Demokratikus Koalíció javaslatát, de az biztos, hogy nem állhat elő olyan helyzet, hogy az ellenzéki pártok önös érdekeit mások elé helyezve veszélyeztessék a közösen elért eredményeinket.”

Az MSZP és a Párbeszéd cikkünk megjelenéséig nem reagált a megkeresésünkre, ám mindkét párt érdeke egyértelműen a közös lista lenne.

Frissítés 11.29-én 13:30-kor: „Az MSZP – ahogy eddig is – most is a közös indulást támogatja. Nem csupán Budapesten, de vidéken, a megyei listákon is” – mondta Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke, hozzátéve: „a választásokig hátralévő idő rövidsége miatt ugyanakkor határozott véleményünk, hogy a választási törvények módosítása elfogadhatatlan.”

„A közös listát természetesen mi is elképzelhetőnek tartjuk, mint minden olyan megoldást, amely elvezet a Fidesz legyőzéséhez” – reagált a Párbeszéd-Zöldek is. Egyetértenek Karácsony Gergellyel, aki szerint „a sunnyogó nindzsakormány a zsebnácijait használja arra, hogy korábbi ígéreteiket és minden jogállami elvet megszegve a választás előtt pár hónappal változtassanak a szabályokon”. A Párbeszéd szerint a Fidesznek se mondanivalója, se embere, se jövőképe Budapestről, így „marad a sunnyogás és a trükközés”. De hiába – tették hozzá válaszukban – „Karácsony Gergely vezetésével és az ellenzéki pártok együttműködésével le fogjuk győzni a Budapest-ellenes Fideszt, olyan szabályok szerint, amilyenek éppen érvényesek”.

A 2022-es országgyűlési választás előtt ugyancsak egy papíron ellenzéki képviselő törvénymódosító-javaslatával kényszerítette közös listára az ellenzéki pártokat a Fidesz. Az exjobbikos, ma már Huxit Pártot vezető Volner János módosító javaslatára arról döntött az Országgyűlés, hogy csak azok a szervezetk állíthassanak listát, amelyek legalább 14 megyében és a fővárosban, legalább 71 egyéni választókerületben önállóan indítanak jelöltet. Korábban elég volt 27 választókerületben elindulni az országos listához.