Donáth Anna: Előbb fogja a Momentum felszámolni magát, mint hogy Gyurcsánytól kérjen engedélyt a létezésére

Donáth Anna: Előbb fogja a Momentum felszámolni magát, mint hogy Gyurcsánytól kérjen engedélyt a létezésére
Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

A Momentum önmagában nem tud kormányt váltani, de nem lesz a DK KDNP-je, mondja Donáth Anna. Pár napja kemény hangvételű írásban ment neki Gyurcsány Ferenc pártjának, szerinte a Demokratikus Koalíció a hazugság kultúráját képviseli, és súlyos gátja a kormányváltásnak. A Momentum EP-képviselője a Telexnek arról beszélt, az önkormányzatokban továbbra is együttműködnének a DK-val, de egy új politikai szövetséget építenének, amely nem a többi párt ledarálásáról és kivéreztetéséről szól, hanem valóban partnerként kezeli őket. Arról is kérdeztük a Momentum politikusát, hogy miért nem tudott növekedni a pártja népszerűsége, hogyan vállalja a felelősséget, ha csak egy mandátumot nyernek a jövő évi EP-választáson, és miért marad távol a kordonbontásoktól.

Mikor beszélt utoljára Gyurcsány Ferenccel? Jelezték a Válasz Online-on publikált cikke megjelenése előtt a Demokratikus Koalíció vezetésének, hogy mire készülnek?

Nem gondolom, hogy keresnem kellett volna őt vagy bárki mást a Demokratikus Koalíció vezetéséből. Nekem nem velük van dolgom, hanem a választókkal. Utoljára szerintem a választás éjszakáján beszéltem Gyurcsány Ferenccel.

Azóta egyszer sem hívta fel?

Nem emlékszem, hogy például arra az üzenetemre érkezett-e válasz, amikor a méltán elhíresült elnöki chatből elköszöntem, és átadtam a terepet Gelencsér Ferencnek. Nem hiszem, hogy ő reagált arra.

Azt mondja, nincs dolga a DK-val, a publicisztikája középpontjában mégis Gyurcsány Ferenc pártja áll. A kormányváltás gátjának nevezte a DK-t, amellyel a legutóbbi országgyűlési választáson még szövetségben indultak, és amellyel sok önkormányzatban a mai napig együttműködnek a Momentum politikusai. Mi volt a célja az írással, amit sokan hadüzenetként értelmeztek?

Lehet bárhogy keretezni, de nagyon egyszerű az üzenet: addig nem lesz kormányváltás, amíg a jelenlegi politikai kultúrán nem változtatunk. A Momentum azt a politikai kultúrát képviseli, amely az igazságon, a felelősségvállaláson, a kritika elfogadásán és az abból való tanuláson alapul. Ezt várják tőlünk a szavazók, ez az, amiről Szigetszentmiklóstól Hajdúhadházig az emberek beszélnek a fórumainkon. Rengetegen értelmezik rosszindulatúan, de nem hadüzenetként fogalmaztam meg a Momentum álláspontját, hanem száraz tényközlésként.

Mégis, az időzítés meglepő. Miért nem a 2021-es ellenzéki előválasztás előtt állt elő az állásfoglalásával, vagy miért nem az országgyűlési választás után írta meg azt a véleményét, hogy a DK-val nem lehet kormányt váltani? Most pár hónappal vagyunk a következő önkormányzati választás előtt, az ellenzéki pártok ismét összefogásra készülnek.

Sajnálatos módon már hozzászoktunk ahhoz, hogy minden politikai kinyilatkoztatás mögött fortélyos stratégiát és időzítést látnak. Egyszerűen azért most írtam meg, mert mostanra érett össze az a gondolatmenet, amely részleteit egyébként már nagyon sokszor megfogalmaztam különböző fórumokon a tavalyi választás óta. Hogy ennyire kerek egésszé állt össze, az az országjárásom tanulsága is.

Azt látom, hogy az embereket két kérdés érdekli ma: miért ér a fizetésük harminc százalékkal kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt, és mi kell ahhoz, hogy leváltsuk a kormányt. Én erre adtam választ az írásomban.

A választási törvény árnyékában egyszerűen egymásra vagyunk kényszerítve. A 2022-es választás tanulsága azonban az is, hogy a politika nem merülhet ki olyan technikai kérdésekben, mint hogy miként működünk együtt. Együtt kell és együtt is fogunk működni. Arról azonban meg vagyok győződve, hogy addig nem lesz kormányváltás Magyarországon, amíg a politikai kultúrát gyökeresen nem változtatjuk az igazság kultúrájára.

Ha a kormányváltás gátjának tartja a DK-t, akkor miért működnek még mindig együtt Gyurcsány Ferencékkel? Miért tárgyal ezekben a napokban is a Momentum vezetése a DK-val arról, hogy melyik településen kinek a jelöltje induljon? Miért nem szakítják meg a tárgyalásokat, ha a DK a hazugság politikáját képviseli, mint azt a cikkében állítja?

A helyi tárgyalások arról szólnak, hogy az önkormányzatokban hogyan tudják a helyi érdekeket a legjobban képviselni. Helyi szinten továbbra is együtt szeretnék működni, mi a jelöltek minőségét nézzük, és nem a pártlogókat. Az elmúlt években megmutatta a Momentum, hogy ki merünk állni, ha valahol morális kifogásunk van. Morális alapon akartunk előválasztást Zuglóban 2021-ben, és egyetértettek velünk a helyi választók, ma Hadházy Ákos a kerület országgyűlési képviselője. Nem véletlenül jelöljük Rózsa Andrást polgármesternek Zuglóban, Horváth Csaba ellenében. Pont Zugló példája mutatja meg, hogy mekkora szükség van politikai kultúraváltásra.

Azt ki tudja jelenteni, hogy a cikke után is együttműködnek a DK-val és a többi párttal az önkormányzati választáson? Nem indul külön a Momentum azokon a helyeken sem, ahol jelenleg viták vannak a közös jelöltről?

Természetesen, már többször kijelentettem, és mindig aláhúzom, hogy egyetlenegy körzet, kerület vagy település sem fog a Momentumon múlni, mindenhol közös ellenzéki jelölt lesz. Rengeteg eszközünk van arra, hogy a vitás kérdéseket feloldjuk, ilyen például az előválasztás. Döntsenek a választók, ha valahol a pártok nem tudnak egymással megállapodni! Mi készek vagyunk bárhol előválasztást tartani, ahol az célszerű és indokolt. Zuglóban például nem lehetett tárgyalóasztalnál feloldani a vitákat.

Az eddigi információk szerint a Momentum sem vitatja több DK-s polgármester újrázását. Hogy fog kinézni a kampány? Kiáll majd például a DK-s László Imre vagy Niedermüller Péter mellé, és arra kéri a választókat, hogy szavazzanak rájuk, miközben a pártjuk ön szerint a hazugság kultúráját képviseli, és gátja a kormányváltásnak? Nincs ebben ellentmondás?

Nem a pártlogó miatt állok ki a jelöltek mellé kampányolni, hanem azért a programért és azokért az üzenetekért, amelyekről közösen megállapodtunk. Nem egy párt, hanem az együttműködés képviselői lesznek, és az együttműködésben mindenkitől elvárjuk az igazság kultúráját, éppúgy, mint ahogy már 2019-ben is elvártuk a korrupcióellenes minimumokat. Én csak ezeknek a morális kérdéseknek a mentén tudom a nevemet adni a jelöltekhez. Ha valaki ezzel visszaél, az nem engem minősít, hanem őt. És én ugyanezt várom a momentumosoktól is, sőt, a sajátjaimmal szemben még szigorúbb is vagyok.

Előfordult már olyan, hogy egy momentumos hazudott, és ennek következménye lett?

Azt gondolom, hogy a szervezetünk immunrendszere van annyira erős, hogy mindig kivetette magából azokat az embereket, akik az igazság kultúrájával nem tudtak azonosulni. Hagyták el ezt a pártot már emberek.


Tudna mondani egy konkrét példát is?

Volt, hogy zártunk már ki politikust.

Azt állítja, hogy a kormányzóképesség legfontosabb meghatározója a hitelesség. Mit mond el a Momentum hitelességéről, hogy az V. kerületben azt a Kerpel-Fronius Gábort szeretnék polgármesterjelöltnek indítani, aki a nyáron még Zuglóban készülődött kampányra, de információink szerint korábban más kerületben is felmerült a jelölése? Azonkívül, hogy az V. kerületben van a főpolgármester-helyettes munkahelye, semmi köze a helyi közélethez. Mindeközben elindulna a választáson az ellenzék helyi frakcióvezetője, Kovács Alex Gábor is, aki több ciklus óta önkormányzati képviselő a kerületben, és nem fér kétség a helyi beágyazottságához.

A választók tudják megállapítani, hogy hiteles-e egy jelölt. Ha probléma merülne fel az V. kerületben Kerpel-Fronius Gábor indulása körül, akkor készek vagyunk előválasztáson felmérni azt, hogy a helyi választók kit tartanak hitelesebbnek vagy jobb jelöltnek. Egy önkormányzati választáson természetesen sokkal nagyobb esélye van a helyben ismert, ott élő jelölteknek, de az emberi tulajdonságok, a morális meggyőződés, az akarat és a teljesítmény sokszor felül tudja ezt írni. Hadházy Ákos nem Zuglóban él, mégis Zugló képviselőjének választották az ott lakók. Az ő példája is azt mutatja, hogy az nem hitelességi kérdés, hogy egy jelölt helyi-e, vagy sem.

Kicsit túllépve az önkormányzati választáson, hogy fog kinézni a DK és a Momentum együttműködése a jövőben? Mi következik az írásából?

Szomorú, hogy csak technikai kérdésekre sarkítjuk azt, amiről írtam. Szerintem sokkal fontosabb annak az üzenete, hogy mit jelent a felelősségvállalás egy köztudottan következmények nélküli országban. Engem az érdekel, hogy hogyan fogunk kormányt váltani 2026-ban. Ahhoz pedig már most beszélni kell arról, hogy a jó együttműködés olyan morális, politikai és kulturális alapon nyugszik, amiben nem egyszerűen leuralni akarjuk a másikat. A Demokratikus Koalíció jelenleg gúzsba köti az ellenzéket. Nézzük meg, mi történt az elmúlt években!

Bárkivel szövetségre lépett a DK – legyen az a Jobbik, az MSZP, vagy az LMP –, elkezdték ledarálni őket. Elveszik a szavazóikat, vagy a saját KDNP-jükké silányítják őket.

Úgy tűnik, hogy a Momentum az utolsó mohikán, amely hajlandó kimondani az igazságot, és le akarja váltani a kormányt. A jelenlegi választási rendszerben szövetségre kell lépnünk, de csak egy olyan szövetséggel lehet leváltani a kormányt, amely partnerként kezel mindenkit, és az igazság kultúráján nyugszik.

Hogyan tudja elérni a Momentum, hogy az ön szavai szerint ne legyen a DK KDNP-je?


Előbb fogja a Momentum felszámolni magát, mint hogy bejelentkezzen az ellenzéki túlélő szerepére, és Gyurcsány Ferenctől kérjen engedélyt a létezésére. Politikai pártként addig van értelme a Momentumnak, ameddig vannak választói. Mi nem a többi ellenzéki párt barátjaként, ellenségeként, szolgájaként vagy kiszolgálójaként jöttünk létre, hanem egy új politikai generációt és egy új politikai kultúrát szeretnénk képviselni. Amikor azt írtam a választás után, hogy nincs szükség ennyi ellenzéki pártra, az nem arról szólt, hogy én kit szeretek, és kit nem.

Azt szeretném, hogy vegyük komolyan a választókat. Ha egy párt elveszti a választóit, akkor elveszti a létezésének értelmét, függetlenül attól, hogy van-e parlamenti frakciója, vagy sem.

Persze, ha van parlamenti frakciója, akkor van pénze ahhoz, hogy a díszlet megmaradjon. Csak egy nézők nélküli színházterem pont olyan, mint egy propagandaújság: megvan a látszat, csak éppen senki nem olvassa. Nem véletlenül érdeke a hazugság kultúrájának, jobboldaltól a balig az, hogy fenntartson látszatpártokat és látszatszövetségeseket. Nem attól lesz valaki jó koalíciós partner, hogy különböző logókat oda tud tenni a maga neve mellé, hanem attól, hogy olyan szövetségre tud lépni, amely a választók mindennapi életére hatással van. Annak van értelme, ha a választók úgy érzik, hogy a szövetség által jobb képviseletet, jobb érdekérvényesítést kapnak. Ahol csak egyszerűen logókat gyűjtünk, azzal nem csinálunk mást, mint kiszolgáljuk a NER ellenzéki szerepét. Ebből a Momentum soha nem kért, és a jövőbe sem fogunk kérni.

Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex
Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

A HVG360-nak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a Momentum csak azokkal működik együtt, akik mögött van társadalmi támogatottság. Mi következik ebből a mondatból a jövő júniusi EP-választás után?

Pontosan az, amit a cikkemben is leírtam. Nagyon szeretném, hogy minden párt komolyan vegye azt a politikai kultúrát, amellyel kormányt lehet váltani. Nem lehet ennyire széttöredezve, különböző pártokat fenntartva eljátszani azt, hogy létezik valami, ami nincs. Azoknak a pártoknak kell szövetségre lépniük, amelyek mögött valós társadalmi támogatottság áll. Én nem hiszek abban a politikában, amely a másik megsemmisítéséről és leszalámizásáról szól. Egy olyan szövetségi politikában hiszek, ahol partnerként kezeljük a másikat, és puzzle darabokként egészítjük ki egymást.

A DK által képviselt hazugság kultúrája másra nem jó, mint hogy elvegye a levegőt a politikai erőktől, gúzsba kösse, és kivéreztesse őket.

Ezzel szemben az a politikai kultúra, amit mi képviselünk, az értéket keresi, és a kollektív egész felépítésére vállalkozik.


Hogy tudja ezt az elvet a Momentum érvényesíteni a gyakorlatban? A 2019-es EP-választáson az LMP és a Párbeszéd nem jutott mandátumhoz, a következő parlamenti választás előtt mégis ott ültek egyenrangú félként a tárgyalóasztalnál a Momentummal együtt. Mind a hat pártnak lett parlamenti frakciója, de minden eddiginél nagyobbat nyert a Fidesz.

A 2022-es választás egyik tanulsága az volt, hogy a választók nem kérnek abból a tragikomédiából, hogy hat párt vezetője ül egy asztal mellett hónapokig, és nem tudják, hogy mit csinálnak, de például kampányolni elfelejtenek, mert közös listát kell állítani. Amikor 2021 novemberében a Momentum elnökének választottak, hideget-meleget kaptam azért, mert azt mondtam, hogy az ellenzék kidobott két hónapot az ablakon azzal, hogy kampány helyett technikai kérdésekkel foglalkozott. Kiröhögtek az ellenzéki tárgyalóasztalnál, amikor utána azt kértem, hogy a következő két hétben állapodjunk meg a listáról. Ugyanennél az asztalnál elhangzott az a mondat is, hogy „hát, Anna, nem tudja, hogy a határidő nagy múzsa?”. Azzal a politikai kultúrával nem lehet kormányt váltani, ami abban hisz, hogy fárasszuk ki a másikat, mert előbb-utóbb félre fogja rántani a kormányt. Tanultunk a hibáinkból, nem veszünk részt olyan tárgyalásokban, ahol gúzsba kötnek minket.

Azt mondta ugyanakkor, hogy a választási szabályok miatt együtt kell működniük az ellenzéki pártoknak. Hogyan tudja a Momentum érvényesíteni az akaratát az ellenzéki szövetségen belül, ha egyedül van?

Nem a Momentum tudja, a választók fogják. Tettem egy politikai ajánlatot, az a feladatom ettől kezdve, hogy meggyőzzem a választókat, ez a legjobb nekik. Ha azt mondják a választók, hogy nekik ez a politikai ajánlat kell, hiába próbálja meg eljátszani a többi párt, hogy őket ez nem érdekeli. Ha a Momentumnak több választója lesz, mint a legtöbb szereplőnek a tárgyalóasztalnál, akkor más lesz a helyzet.

A közvélemény-kutatások azonban egyelőre nem ebbe az irányba mutatnak. A felmérések szerint az elmúlt egy évben nemhogy nőtt, még veszített is a támogatottságából a Momentum. A Szabad Európa cikke szerint leforrázta a párt tagjait a Medián szeptemberi felmérése, amelyben a teljes népesség körében 4, a pártválasztók körében pedig 6 százalékon szerepelt a Momentum. Mi az oka, hogy a Momentum nem tudta növelni a támogatottságát az elmúlt egy évben? Miért nem tudta megközelíteni az ön által kritizált DK-t?

Egyik ellenzéki párt sem tudta érdemben növelni a támogatottságát az elmúlt egy évben, a Demokratikus Koalíció sem. Engem az a tendencia forrázott le, hogy egyikünk se lépett előre egy tapodtat sem.

Az viszont látszik a számokból, hogy az ellenzéki szövetségben két párt mögött van valós társadalmi támogatottság: a Momentum és a DK mögött.

Szeretném tehát azt a negatív mítoszt lebontani, hogy a Momentum elporladt volna a 2022-es választás óta. Az igaz, hogy a Momentum társadalmi támogatottsága megrekedt a 8 százalékos szinten, és szerintem ez azért van, mert a választók azt látják, hogy benne ragadtunk az ellenzéki mocsárban. Nem látják a Momentum politikai ajánlatát. És azt kell, hogy mondjam, igazuk van. Az elmúlt egy évben fel kellett mindenkinek állnia az apátiából. Valljuk be, nem könnyű újult erővel kiállni a negyedik kétharmad után! Rengeteg olyan munkát végeztünk el az elmúlt egy évben, ami kifele nem látszott. A következő lépés pedig az, hogy világosan megfogalmazzuk, mit tud a Momentum hozzáadni a kormányváltáshoz. A választókat ugyanis csak ez érdekli.

Mi a Momentum politikai ajánlata?

Egy olyan szövetséget szeretnénk felépíteni, amely tagjai között első számú az őszinteség és a felelősségvállalás, és belefér a kritika megfogalmazása.

Nem állítjuk magunkról, hogy egyedül, önmagunkban le tudjuk váltani a kormányt. Azt mondjuk, hogy az a politikai kultúra vezethet sikerre, amit mi képviselünk.

Egy olyan új politikai együttműködés motorjai szeretnénk lenni, amiben vállt vállnak vetve, harcostársakként állunk ki egymásért. Ehhez keressük a szövetségeseket.

A Momentum valós társadalmi támogatottságát a jövő júniusi EP-választás mutathatja meg. Milyen eredményre számít, sikerülhet-e megtartani a két mandátumot, amelyet a legutóbbi választáson nyertek?

2019-ben is azt mondtam erre a kérdésre, hogy nem utasítok vissza 21 helyet sem. Úgy indulok neki a kampánynak, hogy szeretném, ha a Momentumé lenne az egyik legnagyobb magyarországi delegáció. Teljesen objektíven is kijelenthetem szerintem, hogy azt a munkát várják el a választók, amit Cseh Katalinnal az elmúlt négy évben az Európai Parlamentben végeztünk.

A legutóbbi mérések szerint azonban legfeljebb egy mandátumra számíthat reálisan a Momentum. Milyen következménye lesz, ha nem sikerül megismételni a 2019-es eredmény? A legutóbbi EP-választáson Cseh Katalin volt a párt listavezetője, jövőre ön lesz. Ha csak egy képviselői helyet nyer a Momentum, a cikkében megfogalmazott felelősségvállalás jegyében átadja a mandátumát Cseh Katalinnak?

Nem lehet úgy nekimenni egy kampánynak, hogy az jár a fejünkben, mi van akkor, ha elbukunk. Meg fogjuk nyerni ezt a választást, mi leszünk a legjobbak. Én erre vállalkoztam, ehhez adtam a nevemet, az arcomat, ezért lett velem kiplakátolva az egész ország. Mindenképp vállalni fogom a politikai felelősséget, ha nem az az eredmény születik, mint amit megígérünk.

A mandátum átadása azonban nem politikai felelősségvállalás szerintem, hanem a választók meghazudtolása.

A mi politikai kultúránkba az nem fér bele, hogy a listavezető úgy kérje a választók bizalmát, hogy utána a mandátumát átadja valaki másnak.

Akkor azt ki tudja jelenteni, hogy ön marad Brüsszelben, ha csak egy mandátumot nyer jövőre a Momentum?

Bármi is lesz június 9-én, vállalni fogom, vállalni fogjuk a felelősséget.


A Momentum EP-kampánya a most megjelent cikkére épül majd?

Az európai parlamenti választás egy lépcsőfok a kormányváltás felé. Azért fontos Magyarországnak és nekünk is, mert jelenleg az Európai Parlamentben tudunk a lehető legjobban élni azokkal az eszközökkel, amelyekkel Magyarországon valódi változásokat lehet elérni. Én ezért vagyok európai parlamenti képviselő. Az a tétje jövő évi EP-választásnak, hogy milyen embereket küldünk oda: olyanokat, akik Magyarországot, a magyar érdekeket képviselik, és használják azokat az eszközöket, amelyekkel itthon jobb lehet az élet, vagy olyan képviselőket, akik egyszerűen menekülőútként, nyugdíjazásként tekintenek az EP-mandátumra.

A Momentum az elmúlt hónapokban leginkább azzal igyekezett felhívni magára a figyelmet, hogy hónapról hónapra lebontották a miniszterelnök hivatala előtt felállított kordont. Ön eddig egyetlen alkalommal sem volt ott a Karmelitánál. Tudatosan marad távol?

A kordonbontás a frakció akciója. Ez nem azt jelenti, hogy én ne jelenhetnék ott meg, az esetek többségében azonban nem is voltam itthon, amikor kordont bontottak. De nem kellek én oda, mint ahogy ők se kellenek mindig mellém. Egy csapat vagyunk, megosztjuk a feladatokat. A kordonbontás egy nagyon fontos szimbóluma a Momentum politikájának, még ha nem is a magva.

Mi értelme a kordonbontásnak? Mit érnek el vele?

Ez az a fal, amit közénk és közéjük húztak: az újságírók és politikusok, az ellenzék és a kormánypárt, a Várban sétáló emberek és a Karmelitában urizálók közé. A bezártság áll szemben a szabadsággal. Ezeket a falakat le kell bontani, és mi újra és újra el fogjuk bontani a kordont, amíg ez a rendszer fennáll. Eddig bárhova mentem fórumot tartani, mindenhol felhozták a kordonbontást. Nem a budapesti értelmiségnek és nem is a médiának akarunk megfelelni, az embereknek szüksége van szimbólumokra. Természetesen nem merülhet ki ebben egy párt politikája, de szimbólumok nélkül nagyon nehéz elmagyarázni, hogy miben is hisz az ember. Akkor csak marad a lecsupaszított hatalomtechnikázás, a House of Cards.


A jövőben sem fog részt venni ezekben az akciókban?

Általában hajnalban vannak a kordonbontások, én pedig egy egyéves kisfiúnak vagyok az édesanyja. Őszintén megmondom, ha majd két óránál többet alszom egyhuzamban, akkor elgondolkodom rajta. Addig azonban a munkamegosztás jegyében mindenki azt csinálja, amiben a legjobb.

Ehhez a cikkhez fizetett együttműködés keretében az Alrite beszédfelismerő (speech-to-text) megoldást használtuk.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!