Donáth Anna: Az elmúlt egy hónapot kidobta az ellenzék az ablakon

Fel kell rázni a Momentumot Donáth Anna szerint, bátran és erélyesen kell fellépnie a pártnak a szövetségi politikában. Vasárnap a párt EP-képviselőjét választották meg a Momentum elnökének, aki a Telexnek beszélt először a terveiről. Az interjúban kifejtette, hogy

• szerinte nem volt koherens a Momentum előválasztási kampánya, túl sok üzenetet akartak átadni. Ez látszik Fekete-Győr András eredményén is.
• Sokan hátradőltek az előválasztás után, és az elmúlt egy hónapot kidobta az ellenzék az ablakon.
• Mihamarabb közös kampányra, közös üzenetekre van szükség, hogy a miniszterelnök-jelölt ne kezdjen migránsozni, amivel többen nem tudnak azonosulni.
• Hibásnak tartja, ha a Fidesz szókészletével és ellenségképekkel kezdenek el hadakozni, nem szabad tovább mélyíteni az árkokat.
• A Momentum nem fogja hagyni, hogy az ellenzéki közös kampány uszításról és gyűlöletkeltésről szóljon, meghúzzák a vörös vonalat.
• Pártelnökként nem mond le a brüsszeli mandátumáról, de nem zárja ki, hogy egyszer a magyar országgyűlésben politizáljon.
• Akkor tartja sikeresnek a féléves elnökségét, ha a Momentum erősebb és összetartóbb lesz, mint valaha.

Progresszív, zöld, szociálisan érzékeny politikát ígért, amikor bejelentette, hogy elindul a Momentum tisztújításán. Ezekkel a kulcsszavakkal akár az LMP vagy a Párbeszéd elnöki posztját is megpályázhatta volna. Mi fogja megkülönböztetni a Momentumot a többi ellenzéki párttól, ha a jövőben ezek az értékek kerülnek a középpontba?

Magyarországon szociális válság van. Ez nem elvi-ideológiai kérdés, hanem ténykérdés: az ország egyik fele egzisztenciális kiszolgáltatottságban él, tömegek vannak, akik számára még a mosógépük elromlása is teljes eladósodáshoz vezethet. Ezért sem gondolom, hogy különösebben számítanak ezek a címkék. Egy politikusnak és politikai közösségnek az az elsődleges feladata, hogy a lehető legmélyebben megértse a magyar társadalom mindennapi problémáit, és azokra adjon válaszokat. Persze programállításban más pártok is zseniálisak, viszont az, hogy leírunk valamit egy papírra, még nem segít senkin. Közelebb kell hozni ezeket a gondolatokat, egy koherens világképre van szükség, hogy el tudjuk mesélni, a mai nap problémáira adott válaszaink hogyan vezetnek el a jövő innovatív megoldásaihoz. Mi nemcsak beszélni szeretnénk ezekről a problémákról, hanem cselekedni is.

Pontosan mit ért az alatt, hogy beszéd helyett cselekednie kell egy parlamenten kívüli politikai pártnak?

Az elmúlt öt évben a Momentum rengetegszer megmutatta. Ilyen volt a NOlimpia-kampány, de a tüntetések alatti jelenlétünket is ide sorolnám. Muszáj kiemelnem Debrecenből a Civaqua projektet is, amit a helyi fideszes vezetés eltemetett 15-20 évre. Most is csak azért foglalkoznak vele, mert a helyi momentumosok olyan társadalmi támogatottságot gyűjtöttek az ügy mögé, hogy nem lehet többet a szőnyeg alá söpörni a város egyre égetőbb vízellátásának kérdését. Ott kell lenni helyben, és megoldásokat adni az emberek kezébe. Arra vállalkozott a hat ellenzéki párt és Márki-Zay Péter, hogy elnyerje az emberek bizalmát, és egy igazságosabb, emberségesebb, zöldebb Magyarországot építsen fel. Nem tárgyalóasztalok mellett kell programpontokról vitatkozni, hanem be kell vonni a választókat, mert az ő részvételük és támogatásuk nélkül nem lesz változás.

Mi lehet az oka ön szerint, hogy ez az üzenet nem ment át Fekete-Győr András miniszterelnök-jelölti kampányában az előválasztás során? Hol hibázott a párt volt elnöke és a Momentum?

Azt gondolom, hogy nagyon sok üzenettel vágtunk neki a kampánynak, és nem volt egy koherens magyarázóerő, egységes vízió. Az emberek nem értették, hogy most éppen elszámoltatni szeretnénk, vagy nyugati Magyarországot teremtenénk. Nem meséltük el, hogy ezek a különálló elemek ugyanarról szólnak. De ez nem is csoda, hiszen akkora volt a hangzavar az ellenzéki oldalon az előválasztás különböző részleteiről, hogy ember legyen a talpán, aki követni tudta.

A 3,39 százalékos miniszterelnök-jelölti eredmény egyedül Fekete-Győr felelőssége? Egy párt és egy kampánycsapat állt mögötte.

Mindannyiunknak van benne felelőssége, miközben nem mondhatjuk azt, hogy hatalmas kudarc történt. Nagyon sok jó eredményt értünk el, és én büszke vagyok azokra is, akik nem nyertek. Önmagában már az előválasztás egy hatalmas politikai innováció volt, rengeteg embert tudtunk megszólítani.

Azt viszont súlyos hibának tartom, hogy az egyéni jelöltekről csak egy fordulóban dönthettek a szavazók, mert követhetetlen volt, hogy melyik párt kit támogat, és miért.

A visszaléptetések és a logóháború nagyon sok mindenkit demotiváltak. Azok a párttagjaink és aktivistáink, akik tűzzel-vassal küzdöttek egy helyi momentumos jelölt győzelméért, egyszer csak azzal találkoztak, hogy nincs már versenyben a helyi jelölt. Miközben azt az ígéretet kapták, hogy az előválasztáson mindenki megmutathatja magát, és most van verseny, mert az országgyűlési választás már nem az ellenzéki pártok küzdelméről fog szólni. A mi közös felelősségünk, hogy nem tudtunk elég fogódzkodót adni a választóinknak ahhoz, hogy elhiggyék, a Momentum garanciája lesz annak, hogy előre megyünk, és nem hátrafelé.

Közös felelősségről beszél, mégis azt látjuk, hogy Fekete-Győr egyedül vitte el a balhét, amikor bizalmi szavazást kért maga ellen, majd lemondott az elnöki posztról. Mennyiben volt indokolt ön szerint Fekete-Győr lemondása, miután az elmúlt években komoly szerepe volt a párt felépítésében?

Egy vezetőnek mindig kiemelkedő felelőssége van, főleg akkor, amikor a saját arcát és nevét adja egy kampányhoz. A Momentum közössége megmutatta, hogy mi nem kérünk abból a politikai kultúrából, ahol nem vállalják a felelősséget. Fekete-Győr András nélkül nem lenne ma Momentum, a szíve-lelke-motorja volt a közösségnek. Sokat tett azért, hogy a Momentum ne essen szét a Fidesz kétharmados győzelme után 2018-ban, és akkor sem, amikor az önkormányzati választások előtt együtt kellett működni más ellenzéki pártokkal, miközben a Momentum a múlt meghaladására jött létre. András elvitte a vállán ezeket a kihívásokat, és az optimizmusa mindenkire átragadt. Minden politikai közösség életében vannak ugyanakkor olyan pontok, amikor újabb arcra, újabb lendületre van szükség. Ez történik most a Momentumban.

Pártelnökként milyen változásokat tervez a Momentumban? Lesznek-e szervezeti átalakítások?

Amikor egy párt kampányüzemmódra vált, a működése is átalakul. Erre fel kell készíteni a Momentum szervezetét és struktúráját. Az biztos, hogy kemény kampány előtt állunk, a Fidesz mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ellehetetlenítsen, elhiteltelenítsen mindenkit, aki felvállalja a nevét és az arcát. Meg kell mutatnunk, hogy egy erős közösség vagyunk, és a közösség védelmet nyújt az aktivistáknak és a jelölteknek is. Mindent el kell követnünk azért, hogy a helyi szervezetek azt érezzék, a vezetés kinyújtott politikai karjai. Nem lehet Budapestről megváltani a világot, ott tudunk csak változást elérni, ahol helyben jelen vagyunk. A Momentum az ország minden pontján ott van már, de vannak olyan kisebb települések, ahol még van mit erősíteni. Mindenképp dolgozni kell rajta a kampány alatt is, az ország minden pontjára el kell vinni a változás garanciájának üzenetét. Ebben pedig nagy felelőssége van a párt vezetésének, én minden erőmmel azon leszek, hogy a helyi szervezetek megkapják a kellő támogatást.

Mindössze fél évre, júniusig szól az elnöki megbízatása. Mit lehet csinálni ennyi idő alatt, milyen irányba fog változni a Momentum a következő fél évben?

Sokan érezzük azt, hogy a Momentum tudja, miért jött létre, és mit szeretne elérni, de ezt az arcát kevéssé tudta megmutatni az elmúlt időszakban. Az első és legfontosabb, hogy új lendületet kell adni a pártnak, ez nem fog magától megtörténni. Arra vállalkoztam, hogy újra visszahozom azt a közösségi élményt, amikor az emberek nem úgy élik meg, hogy menedzsmentszempontú, utasításos rendszerben élnek. A Momentum a kezdetektől fogva nagymértékben önkéntes munkára alapul. Ha a párt tagjai nem elhivatottak, nem hisznek egy ügyben ízig-vérig, akkor nem lesz előrelépés. Motivációra van szükségük, azt kell érezniük, hogy megbízhatnak a vezetőjükben, és az ő hangjukat is fel tudja erősíteni. Az elmúlt két és fél évben az Európai Parlamentben már meg tudtam mutatni, hogy képes vagyok hangot adni azoknak, akiket nem szoktak meghallani mások, képes vagyok motiválni embereket, és képes vagyok tűzön-vízen átmenni, hogy az érdekeiket képviseljem. Ezt szeretném most az elnöki pozícióban is tenni.

November elején a pártok közül elsőként a Momentum nevezte meg, hogy kiket jelöl az ellenzék közös listájára. Nem volt ez elhamarkodott lépés ön szerint pár héttel az elnökválasztás előtt? Elképzelhetőnek tartja-e, hogy a vasárnapi eredmény után felülvizsgálja a párt küldöttgyűlése a listát, és az ön neve is rákerül?

Jelenleg egy nagyon fontos pozícióm van az Európai Parlamentben, és az elmúlt két és fél évben következetesen és hitelesen képviseltem, amit megígértem. Azt gondolom, ennek a munkának a továbbiakban is van értelme. Ha a Momentum közössége úgy dönt, hogy változtat a listán, vagy hosszabb távon más pozíciót szán nekem, arról beszélni fogunk a közösségen belül.

Eddig nem volt róla szó, hogy a párt egyik legismertebb szereplőjeként, most már elnökeként felkerüljön a listára?

Jelenleg a Momentumban arra fókuszálunk, hogy miként tudjuk az ellenzéki együttműködést minél hamarabb beindítani.

Az elmúlt egy hónapot kidobta az ellenzék az ablakon. Egy hónapja arra vár mindenki, hogy Márki-Zay Péter kitalálja, hogyan álljon össze a közös csapat.

Sokkal fontosabb kérdésnek tartom azt, hogy mikor kezdünk el végre a választóinkkal beszélni, mikor tudjuk megmutatni, hogy az ellenzéki közösség képes együtt dolgozni. Nekünk ez most a feladatunk, nem pedig az, hogy pozíciókon vitatkozzunk.

Mi történt az elmúlt egy hónapban, ami ön szerint kidobott idő volt az ellenzéknek?

Szeretném én is tudni, hogy miért gondolják egyesek úgy, hogy az előválasztás után hátra lehet dőlni. Frissen megválasztott elnökként azt tudom ígérni, hogy mindent meg fogok tenni annak érdekében, hogy ez az állapot ne maradjon így a továbbiakban. Rengeteg olyan dolog történik körülöttünk, amire reflektálni kell. Ehhez képest az összellenzék nem mond semmit a kialakult szociális és gazdasági válságról. Mindenki mást gondol arról, hogy örüljünk-e annak, hogy a Fidesz befagyasztotta a benzinárakat, miközben nem beszélünk arról, hogy valójában már megint csak szemfényvesztés történik, és pont azoknak nem adott megoldást a kormány, akik nem tudják kifizetni az 500 forintos benzinárat. Nem beszélünk a hétköznapok problémáiról, helyette arról van szó, hogy hány darab frakció lesz, és ki hányadik helyen lesz a listán. Ezt én nagyon veszélyesnek tartom.

Ki ebben a hibás? Ki dőlt hátra az előválasztás után?

Márki-Zay Péter győzelme meglepetést okozott, és mintha a pártok kicsit azt gondolnák innentől kezdve, hogy már nem őket nyomja a felelősség súlya. Biztos vagyok benne, hogy nem ez történne, ha egy párt adta volna a miniszterelnök-jelöltet. Most az a feladatunk, hogy minél hamarabb a valódi problémákról beszéljünk, egységes arcot és üzenetet adjunk az ellenzéknek.

Milyen lépéseket tesz ennek érdekében? Összehívja a héten a pártelnököket, és rácsap az asztalra?

Nagyjából 14 órája vagyok a Momentum elnöke (hétfő délelőtt készült az interjú – szerk.), és még egy nagyon hosszú feladatsor áll előttem. Mindenkit meg fogok keresni, és leülünk beszélni. Egy folyamatba csatlakozom be, és nem gondolom, hogy szerencsés lenne, ha azonnal asztalt borítanék. Fel kell mérni, hol tartunk, de ez nem hetek kérdése kell, hogy legyen, hanem napok kérdése.

Pártelnökként milyen módon tervez részt venni Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölti kampányában?

Az az elsődleges feladatom, hogy felkészítsem a Momentum közösségét a közös kampányra, és abban aktív szövetségesi partnerek legyünk. Az együttműködés számomra arról szól, hogy minden résztvevő a saját világképén és a saját értékrendjén keresztül behívja a közösbe azokat, akik nélkül nem lesz kormányváltás. Meg kell találni azokat a közös pontokat, amelyek mindannyiunk számára elfogadhatóak. Az elmúlt két és fél évben én ezt láttam és tanultam az Európai Parlamentben. Ott nincs olyan döntés, amihez ne lenne szükség legalább három különböző frakció együttműködésére. Ez a tudás mindennél fontosabb lesz, amikor a hatpárti koalíció közösen fog dolgozni.

Mennyiben tartja kompromisszumkésznek a miniszterelnök-jelöltet?

Biztos vagyok benne, hogy Márki-Zay Péter pontosan érti és érzi a felelősségét mint az ellenzéki szövetség vezetője. Már korábban is rengeteg kérdésben mutatkozott kompromisszumkésznek, ilyen volt például a progresszív adózás. Aki már látott koalíciós kormányzást, az tudja, hogy viták és kompromisszumok nélkül nem működik. Én látom Péterben az erőt, hogy ezt végig tudja vinni. Mi ott leszünk, és szövetségesként segítjük.

Márki-Zay Péter múlt héten migránsszámlálót helyezett el a déli határkerítésnél, és egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Orbán végrehajtotta a Soros-tervet a menekültek betelepítésével. Mit szólt ehhez a nyilatkozathoz?

Ez is azt mutatja, hogy ha az ellenzéki szövetség partnerei hátradőlnek, és nincs egy közös kampány, akkor olyan dolgok is történhetnek, amivel érzelmileg vagy elvi szinten nem tud valaki azonosulni.

Én hibának tartom azt, hogy a Fidesz szókészletével és ellenségképekkel kezdünk el mi is hadakozni, ahelyett, hogy a valós problémákról beszélnénk.

Ebben a versenyben csak az nyerhet, aki ezt az ellenségképet kitalálta. Az embereket nem ez érdekli, hanem a saját mindennapi megélhetésük és problémáik. Meg kell tudnunk oldani, hogy ne mindenki a saját íze-kedve szerint kezdjen el különböző kampányokat, hanem legyen egy közös üzenet, legyen közös a mondanivalónk, és utána mindenki a saját hangján tudja azt a saját választói felé továbbadni. Veszélyesnek tartom a narratívaháborúkat, mert azzal azt üzenjük mi is, hogy egy következő kormányzás se lesz tartalmilag és mélységében más.

Jelezte-e a Momentum vezetése Márki-Zay Péternek ezeket az aggályokat?

Vasárnap estig nem vettem részt a párt vezetésében, tőlük kell ezt megkérdezni. Az biztos, hogy a Momentum közössége elvi alapon sem tud azonosulni a migránsszámlálóval.

Én nagyon nem szeretném, ha a közös kampány uszításon és gyűlöletkeltésen alapulna.

Lehet, hogy ezzel akár kétharmados sikereket is el lehet érni, ez a Fidesz receptje, de azt is látjuk 11 év fideszes kormányzás után, hogy milyen mély sebeket okoz a társadalomban. Bármi is lesz az eredmény jövő áprilisban, az ország egyik fele mély letargiába fog esni. Nekünk ezzel is foglalkoznunk kell, nem mélyíthetjük tovább az árkokat csak azért, mert populista gyűlöletkeltéssel könnyebben lehet szavazatokat szerezni. Nem elég a választást megnyerni, hanem azért kell választást nyerni, hogy egy új Magyarországot építhessünk.

Márki-Zay Pétert populista politikusnak tartja?

Azt gondolom, hogy rengeteg populista üzenettel operál. A 21. századi hatalmas zsivajban valóban egyértelmű, érthető, egyszerű üzenetek jutnak csak el az emberekhez. Meg kell találni azonban azokat az egyszerű üzeneteket, amikkel át tudjuk adni azt az értékrendet és víziót, hogy mi milyen Magyarországot szeretnénk.

Pár hónappal korábban is volt Márki-Zay Péternek egy megosztó kampánya, amikor Orbán Gáspár valós vagy vélt homoszexualitásáról beszélt. Egyetértett-e azzal, amit Márki-Zay akkor mondott?

Önmagában azzal nincs probléma, hogy a Fidesz cinizmusára és képmutatására rámutatunk. Azzal viszont már személy szerint nem értek egyet, hogy ebbe kiket vonunk bele. Nagyon veszélyes út, ha a politikusok családtagjait is előrángatjuk. Azt szeretném látni, hogy nem egymás magánéletében vájkálva próbálunk embereket megszólítani, hanem valódi kormányzás ígéretével és bemutatásával. A politikusok értsék meg, az ő dolguk az, hogy az emberek bizalmát elnyerve valami jót tegyenek le az asztalra. Nemcsak Magyarországon, hanem az egész világban mérgez az az új hullám, hogy gyűlöletkeltéssel, a másikkal való ijesztgetéssel, a másik érzelmi életébe való beleszállással könnyebb politizálni, mint valós megoldásokkal. Csak azért, mert a Fidesz lemegy kutyába, az ellenzéknek nem kell.

Hogyan tud fellépni a Momentum ez ellen a hatpárti szövetségen belül? Le tudják állítani a miniszterelnök-jelölt kampányát, ha nem értenek vele egyet?

Bátran és erélyesen kell fellépni a szövetségi politikában.

A Momentum nem fog asszisztálni ahhoz, hogy a kampány gerincét olyan téma adja, amivel nem tud azonosulni, és szembemegy azzal, amit eddig a szavazóinknak ígértünk.

A szövetségi politika arról is szól, hogy az ember néha meghúzza a vörös vonalat, amin nem hajlandó átmenni. Soha nem lesz olyan, hogy mindenben százszázalékosan egyetért mindenki. Egy politikai közösségen belül is vannak különbségek, a Momentumon belül aztán végképp vannak hangsúlybeli különbségek, de mi büszkék vagyunk a sokszínűségünkre. Természetes, hogy a hatpárti koalícióban is lesznek ilyenek. Az a feladatunk, hogy megmutassuk, garanciái vagyunk a szövetségben, hogy nem visszafelé, hanem előre megyünk, és képesek vagyunk visszahúzni azokat a kijelentéseket és cselekedeteket, amelyek már nem férnek bele a Momentum értékrendjébe.

Mennyire egyeztethető össze az európai parlamenti munkája a pártelnöki feladatokkal egy országgyűlési kampány idején?

Amikor EP-képviselőnek választottak, a Momentum alelnöke voltam, így nem lesz ismeretlen, hogy egyszerre két feladatot kell ellátnom. Soha nem költöztem ki Brüsszelbe, az időm nagyobbik részét mindig is Magyarországon töltöttem. Az elmúlt két és fél évben már megtanultam, hogyan lehet összeegyeztetni a két életet. Nem én vagyok egyébként az egyedüli EP-képviselő, aki pártot vezet, és nem úgy kell elképzelni az uniós munkát, hogy reggel nyolctól délután négyig Brüsszelben kell lennem. Rengeteg utazással és munkával jár persze, de amikor egy képviselő kormányváltó kampányra készül, az ideje nagy részét az országában tölti. Meg fogom tudni oldani, nem Brüsszelből fogom irányítani a pártot.

Nem is merült fel önben vagy a Momentumban, hogy pártelnökként lemondjon a brüsszeli mandátumáról?

Azt gondolom, az elmúlt két és fél évben bebizonyítottam, hogy jól csinálom a munkámat, és megérdemeltem a választóink bizalmát. Nem merült fel bennem, hogy a két feladat összeférhetetlen lenne, és az sem, hogy elnézést kellene kérnem, mert EP-képviselőként jelentkeztem a párt vezetésére. Sőt, nagy szüksége lesz a pártnak arra, hogy a továbbiakban is megjelenítsem a Momentumot az Európai Parlamentben, EP-képviselőként ajtók nyíltak meg előttünk. A hátránya maximum az időbeosztás és a logisztika. Egy vezető politikusnak azonban ezt meg kell tudni oldania.

Hogyan látja a politikai karrierjét 2022 után? Maradna Brüsszelben a későbbiekben, vagy itthon az országgyűlési politikában képzeli el a jövőjét?

Nagyon távol állunk attól, hogy ez legyen a kérdés. Felelőtlennek tartom, amikor emberek jövőbeli pozíciókat osztogatnak. Előbb váltsuk le a kormányt, és utána meg lehet nézni, hogy ki merre menjen tovább. Én nem készültem politikusnak. A mindenhol tapasztalt igazságtalanság és az embertelenség – az a rendszer, amit a Fidesz felépített – motivált arra, hogy belépjek ebbe a játéktérbe, és ne egyszerűen a civil szférából próbáljak segíteni azoknak az embereknek, akiket a leginkább elnyomnak. Nem zárom ki, hogy az Országgyűlésben politizáljak, de ugyanannyira fontosnak tartom az európai színtéren való jelenlétet és képviseletet, mint a hazait. Ott fogok politizálni, ahol a legtöbbet tudom hozzáadni a közös sikerhez.

Azt mondta, távol állnak még a pozíciók osztogatásától, és kidobtak egy hónapot az ablakon. Hogy látja most az ellenzék választási esélyeit?

Kormányt kell váltanunk 2022-ben, ez nem kérdés. Az előválasztás és Márki-Zay Péter sikere azt mutatja, az embereknek új lendületre, új arcokra van szüksége. Nagyon örülünk Péter sikerének, hiszen azokat az üzeneteket tűzte zászlajára, amiket a Momentum is képvisel a megalapítása óta. Én őszintén hiszek abban, hogy kormányt kell váltanunk, addig azonban még rengeteg munka van, és rengeteg lépcsőfokot kell átlépni.

Minden egyes olyan perc, amikor nem a kormányváltásért és az egység megteremtéséért dolgozunk, amikor nem az emberek problémáival foglalkozunk, az egy-egy lépés hátrafele a kormányváltástól.

Közben a Fidesz hátradőlve röhög a markában, hogy ezek nem képesek együttműködni. Én úgy érzem, hogy most egy picit lelassult az ellenzéki együttműködés. Szó sincs arról, hogy felborult volna, de nagy felelősségünk van abban, hogy ez a folyamat gyorsabb és láthatóbb legyen. Ne a füstös szobák képe maradjon meg az emberek fejében, amikor az ellenzéki együttműködésről beszélünk, hanem azok a politikusok, aktivisták jelenjenek meg, akik pultokkal állnak a piacon, és jobbnál jobb kerekasztal-beszélgetéseken, fórumokon adnak valódi választ a kérdésekre, akik ott vannak, és meghallgatják az emberek problémáit. Közelebb kell kerülnünk az emberekhez, és a Momentum ebben mindig is nagyon jó volt.

A júniusi tisztújításig szól a pártelnöki mandátum. Milyen fokmérője lesz annak, hogy sikeresen vezette-e ebben az időszakban a pártot?

Az én célom az, hogy jövő áprilisban ugyanolyan elképesztő élménye legyen a közösségünknek, mint az EP-választás után. Arra vállalkozott a Momentum, hogy részt vesz az együttműködésben, és belead anyait-apait a közösbe. A pártelnöki szereplésem fokmérője az lesz, hogy a közösség hat hónap után azt érzi-e: erősebb-e, mint valaha, összetartóbb-e, mint valaha, és bármi is legyen a jövő áprilisi választás eredménye, úgy érezzük-e mindannyian, hogy mi minden tőlünk telhetőt megtettünk a változásért.

Azt látja-e már, hogy júniusban ismét elindul-e a pártelnöki székért? Mi alapján fog dönteni?

Van egy vízióm Magyarországról és a Momentumról. Ennek a megvalósításához idő kell, így nem tartom kizártnak, hogy újra elinduljak. Az viszont biztos, hogy a választás miatt addig egy más típusú munka vár rám. Most nem arra koncentrálok, hogy mi fog történni nyáron a tisztújításon, hanem arra, hogy örökre lebontsuk ezt az igazságtalan és embertelen rendszert.