Donáth Annát választották a Momentum új elnökének

Fekete-Győr András lemondása után döntöttek a Momentum Mozgalom új elnökéről a párt vasárnapi küldöttgyűlésén. Az eredményről szűkszavú közleményben számoltak be:

„A Momentum Mozgalom a mai napon megtartotta elnökségi tisztújító Küldöttgyűlését. A küldöttek döntésének értelmében a Momentum következő elnöke Donáth Anna lesz.

Donáth Anna 2016 óta a Momentum oszlopos tagja, 2018-tól 2020-ig a párt alelnöke volt, 2019 májusa óta pedig a párt Európai Parlamenti képviselője.

Donáth Anna mandátuma jövő nyáron jár le.”

A szavazati arányokról a párt nem közölt semmilyen adatot, de információink szerint Donáth Annára a küldöttek 56,6 százaléka voksolt. Orosz Anna 28,9, Hollai Gábor 14,5 százalékot kapott.

Donáth Anna a kezdetektől tagja a Momentumnak, két évig a párt alelnöke volt. A 2018-as országgyűlési választáson Óbuda-Békásmegyeren (Budapest 10.) indult, de az igazi ismertséget egy évvel később az EP-választás hozta meg a számára. Cseh Katalin mellett ő is mandátumhoz jutott Brüsszelben, ami jelentősen növelte befolyását a párton belül. Rajta kívül még Orosz Anna és Hollai Gábor pályázott az elnöki posztra.

Oroszt sokan esélyesnek tartották, még a héten is többen úgy fogalmaztak a pártból, hogy megjósolhatatlan az eredmény. Orosz népszerűsége a magabiztos előválasztási győzelme óta nőtt meg, de ő is alapító tagja volt a Momentumnak, és aktívan részt vett a Nolimpia kampányban. Miután a Momentum 2018-ban nem került be a parlamentbe, egy évre eltávolodott a párttól. Az önkormányzati választáson már a XI. kerületben mandátumot nyert, majd a testület alpolgármesterré is választotta. Az előválasztáson Budapest 2. választókerületében (Újbuda) legyőzte a DK-s Gy. Németh Erzsébetet, így ő lesz az ellenzéki közös jelölt 2022-ben.

Hollai Gábor ugyancsak elindult az előválasztáson, de ő nem járt sikerrel. Budapest 13. választókerületében a négy jelölt közül csak harmadik lett. A XVI. kerületben önkormányzati képviselő 2019 óta, és a Fővárosi Vízművek Igazgatóságának elnöke. Az mindenképp meglepetés lett volna, ha őt választják meg a párt elnökének.

„Elnöki indulásommal arra vállalkozom, hogy felrázzam és összetartsam a Momentum és a kormányváltók közösségét, hogy végre leváltsuk a kormányt 2022-ben” – így jelentette be indulását Donáth Anna október végén. „Erős, határozott, az elvei mellett kiálló Momentum nélkül nincs kormányváltás, ami szükséges ahhoz, hogy 2022 után tényleg egy új országot tudjunk felépíteni.” A párt EP-képviselője azt ígérte, progresszív, zöld, szociálisan érzékeny politikát fog képviselni a Momentum élén.

Fekete-Győr Andrásnak nem szavaztak bizalmat az előválasztás után

A Momentum elnöke az alapítástól fogva Fekete-Győr András volt. Az előválasztás azonban nem úgy sikerült a számára, mint ahogy várta: 21 ezer szavazattal (3,39 százalék) csak az ötödik helyen végzett, messze lemaradva a negyedik Jakab Pétertől (87 ezer szavazat) is.

Alig 24 órával a végleges eredmények után bizalmi szavazást kezdeményezett Fekete-Győr a Momentum küldöttgyűlésénél. „Sajnos nem sikerült demonstrálnom a kormányzóképességet, és nem sikerült esélyes jelöltté válnom az első forduló végéig” – fogalmazott önkritikusan Facebookon.

„A politikában a felelősség vállalása egy nagyon fontos, sajnos a magyar politika világában alig-alig teljesülő kívánalom. A miniszterelnök-jelölti végeredményért mindenekelőtt én vagyok a felelős.”

A párt küldöttgyűlése nem szavazott Fekete-Győrnek bizalmat, így ő azonnali hatállyal lemondott az elnöki posztról. A Momentum alelnöke, Orosz Anna vette át ideiglenesen a párt vezetését, ügyvezető elnökként az volt a feladata, hogy fenntartsa a folytonosságot a mostani tisztújításig.

Fekete-Győr András nem távolodott el a párttól, sőt már azt is bejelentették, hogy az ellenzéki közös listán a momentumosok között az első helyen az ő neve szerepel majd.

Az új elnök mandátuma júniusig, a rendes tisztújításig tart. Orosz Anna a Telexnek adott interjúban úgy fogalmazott, az elnök munkáját az alapján fogják tudni megítélni, hogy lesz-e kormányváltás, a Momentumnak hány képviselője kerül be a parlamentbe, és milyen típusú kormányzati szerepvállalást tudnak elérni.