Orosz Anna: Volt egy-két pont, amikor felszisszentünk

Mivel tudta meggyőzni Márki-Zay Péter a Momentumot, hogy őt támogassák az előválasztás második fordulójában? Mit tudott ígérni úgy, hogy jelenlegi állás szerint saját frakciója sem lesz?

Tudom, hogy egy hagyományos koalíciós tárgyaláson az a legfontosabb szempont, hogy ki hány listás helyet vagy pozíciót ígér, de itt nekünk most az a fő célunk, hogy kormányváltás legyen jövő tavasszal. Azt láttuk, hogy Márki-Zay Péterrel lehet leváltani az Orbán-rendszert, és vele lehetséges az a megújulás, amire a Momentum szerződött. Ő az, akivel az elszámoltatást is végig lehet vinni, utána pedig lerakhatjuk egy új ország alapjait. Ezért döntöttünk mellette.

Ki kezdeményezte a párton belül, hogy a Momentum álljon be a Mindenki Magyarországa elnöke mögé? Múlt hét elején még úgy fogalmazott Fekete-Győr András, elképzelhető, hogy a Momentum is tartózkodni fog a második fordulóban, a Jobbikhoz hasonlóan.

Egy politikai pártnak az a dolga, hogy fontos közügyekben véleményt formáljon, még akkor is, ha ez kérdéseket, kritikákat vet fel. Amikor azt láttuk, hogy Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter nem tud egymással megegyezni, és patthelyzet alakult ki köztük, úgy éreztük, állást kell foglalnunk. Ez egy nagyon organikus folyamat volt az elnökségben, és egyhangú döntés született.

Hogyan vesznek részt Márki-Zay kampányában?

Az aktivistáink ugyanúgy ott vannak a sátrakban és az online operátori központban, ahogy az első fordulóban. De kint vannak a pultjaink is Márki-Zay Péter pultjai mellett. Az első fordulóban is több körzetben volt együttműködés, például Újbudán engem támogatott Péter. Kialakult az együttműködés az MMM és a Momentum aktivistái között, és ez azért is volt fontos, mert miután megszületett a döntésünk múlt héten, össze kellett hangolni a két szervezet operatív részeit is.

Az elmúlt napokban több politikus és közéleti szereplő is kiállt egyik vagy másik jelölt mellett. Az egyik ilyen nyilatkozatot Barabás Richárd, a Párbeszéd szóvivője tette, aki totálisan megbízhatatlannak nevezte Márki-Zay Pétert, és Dobrev Klárára szavazott. Mit szólt ehhez a nyilatkozathoz? Azért is kérdem, mert Barabás az ön javára lépett vissza az előválasztáson Újbudán (Budapest 2. választókerülete), és nyilatkozataik alapján szoros szövetséget alkotnak a XI. kerületi önkormányzatban, ahol mindketten alpolgármesterek.

Jól ismerem Ricsit, együtt dolgozunk az önkormányzatban, és a kampányban is sokat segített. Teljesen megértem az ő érveit is, és joga van ahhoz, hogy a számára kedves jelöltet válassza. Hogy a Párbeszéden belül mit okoz, hogy Karácsony Gergely nyíltan Márki-Zay Pétert támogatja, miközben a párt politikusai vegyesen nyilvánulnak meg ebben a kérdésben, nem az én dolgom megítélni. Viszont azt gondolom, egy politikai közösségnek ilyenkor igenis véleményt kell formálnia, és szerencsésebb, hogy ha ez egy egységes vélemény.

Ezek szerint hibáztak a Párbeszéd politikusai, akik nem követték társelnöküket, Karácsony Gergelyt?

Nem szeretnék a Párbeszéd felett ítélkezni. Nekünk is nehéz döntés volt, mert Karácsony Gergelyt is nagyon jó jelöltnek tartottuk. Ők pedig sokkal nehezebb döntési helyzetben voltak, mert nagyon hittek Karácsony kampányában, sok erőforrást tettek bele. Teljesen természetes, hogy ezután megoszlanak a vélemények párton belül arról, hogy mi a helyes döntés.

Barabás Richárd az egyik, akire Márki-Zay Péter utalt, amikor azt mondta, nemcsak Karácsony Gergelyt árulják el azok, akik nem követik a második fordulóban, hanem a hazát is. Mit szólt a szövetségesük megfogalmazásához?

Nagyon nem tartom helyesnek azt, ha bárkit lehazaárulóz valaki. Nekünk egységesen azért kell dolgoznunk, hogy Magyarország jobb hely legyen. Pontosan azzal a gyűlöletkeltő és indulatos politikai kultúrával akarunk leszámolni, amit a Fidesz képvisel, ebben pedig példát kell mutatnunk.

Nem tartottam szerencsésnek Márki-Zay Péter kijelentését, de utólag elnézést kért.

Az pedig egy nagyon fontos politikusi erény, ha valaki képes belátni a hibáit és utána korrigálni.

Hogy látja az elmúlt napok nyilatkozatháborúját a két jelölt és a mögöttük álló tábor között? Nem árthat ez az ellenzéki egységnek?

Szerintem az egy jó dolog, hogy kikerülnek az asztalra a valódi kritikák. Részben ennek is az eredménye, hogy kígyózó sorok állnak az előválasztási sátrak előtt. Nem mondom, hogy nem volt egy-két olyan pont, ahol egy picit felszisszentünk, hogy ez már sok. Összességében azonban sikerült civilizált mederben tartani ezeket a vitákat.

Melyek voltak ezek a pontok?

Például a hazaárulózás, ami ugyan nem teljesen így hangzott el, de egy olyan pont volt, ahol mi is azt éreztük, hogy ez sok. Ezért is nagyon örültünk, amikor Márki-Zay Péter elnézést kért.

Nem ez az első olyan nyilatkozata Márki-Zay Péternek, ami komoly vitákat generált a nyilvánosságban. Hogyan fogadja a Momentum közössége a párt által támogatott jelölt megosztó kijelentéseit?

A Momentumban egységes álláspont volt arról, hogy politikai megújulásra van szükség, mint ahogy abban is, hogy ezt leginkább Márki-Zay Péter tudja képviselni jövő tavasszal.

Ideológiai, értékalapú vitáink vannak Márki-Zay Péterrel, nekem személyesen is vannak vele értékalapú különbségeim.

Bár tartanánk már ott, hogy ezekről a kérdésekről lehessen vitázni. Mondjuk az egykulcsos adórendszerről, és nem arról, hogy miként akarjuk a demokratikus jogállamot visszaépíteni, és az elszámoltatás után egy békés közéletet teremteni. Ezek most az elsődleges feladataink, és utána bárkivel boldogan vitázunk ideológiai kérdésekről.

Szó van-e arról, hogy a támogatáson felül szorosabbra fűznék a Momentum és Márki-Zay Péter együttműködését a jövőben?

Mi szombatig csak arra fókuszálunk, hogy Márki-Zay Péter meg tudja nyerni az előválasztást. Egy pártban nyilvánvalóan van gondolkodás a pozíciókról, de a megegyezésünknek ez nem képezte tárgyát, és nem is hiszem, hogy most ezzel kellene foglalkoznunk.

A másik oldalról, Dobrev Klára vagy a DK részéről érkezett-e kérés az első forduló után, hogy a Momentum őt támogassa?

Nem, vagy legalábbis én nem tudok ilyenről.

Mennyiben rontja ön szerint a Momentum tárgyalási pozíciója a listás helyekről szóló vitában, ha Dobrev Klára nyeri az előválasztást azok után, hogy ilyen nyíltan állást foglaltak?

Nyilván kedvezőbb tárgyalási pozícióban leszünk, ha az általunk támogatott Márki-Zay Péter nyer, de minden ellenzéki párt pontosan érti, hogy mind a hat pártra szükség van ahhoz, hogy egy működőképes koalíciót állítsunk fel jövő tavasszal. Biztos vagyok abban, hogy meg fogunk tudni egyezni a listás helyekről és minden más kérdésben is.

Nagyon jó politikusnak tartom Dobrev Klárát, aki magas szakmai minőséget képvisel.

Ha ő nyer, akkor is egy normális, egészséges együttműködés lesz a két párt között.

Budapest 2. választókerületében, Újbudán, a DK jelöltje, Gy. Németh Erzsébet ellen győzött az első fordulóban. Mi lehet az oka ön szerint, hogy egy DK-s vezetésű kerületben (László Imre a polgármester) ekkora különbség lett ön és a főpolgármester-helyettes között (68,96%-31,04%), miközben az előzetes várakozások szerint ez egy szoros csatának tűnt?

Itt volt a legmagasabb a részvételi arány az egész országban, meghaladta a 17 százalékot. Ez azt jelenti, hogy a 2018-as ellenzéki szavazatok számának majdnem felét adták le az előválasztáson. Valószínűleg sok bizonytalan vagy kevésbé aktív szavazót is sikerült bevonzani. Nagyon sokat dolgoztunk, a Momentum újbudai csapata az egyik legerősebb szervezet a párton belül. Korán elkezdtük a kampányt, sokat voltunk kint az utcán, sokat beszélgettünk az emberekkel. Alpolgármesterként én amúgy is látható vagyok a kerületben, itt élek, itt dolgozom. Szerintem ez az, amit a választók értékeltek, és ezért szavaztak nekem bizalmat. Arra én se számítottam, hogy ekkora arányban fogok nyerni, ez egy nagyon nagy felelősség is egyben, ezt a bizalmat meg kell szolgálni.

Hogyan értékeli a Momentum előválasztási eredményét? Siker vagy kudarc volt?

Vegyes. Fontosnak tartom, hogy a Momentumnak sikerült konkrét, kézzelfogható eredményeket letennie az asztalra a politikai megújulás, a korrupció és a szélsőségekkel való leszámolás tekintetében. Ennek a legemblematikusabb példája Hadházy Ákos zuglói győzelme, de Szegeden Mihálik Edvin egy olyan jobbikos ellen nyert, akinek korábban voltak szélsőséges kijelentései. Ez azt bizonyítja, hogy a Momentum céljainak van bázisa a magyar választók között. Nagy eredmény, hogy 15 egyéni jelöltünk nyert, és nagy részünknek komoly esélye lesz jövő áprilisban is. A miniszterelnök-jelölti kampány végeredménye ugyanakkor alacsonyabb, mint amit vártunk. Ezért is mondom, hogy vegyesnek értékelem.

Ha nem lehet egyértelmű kudarcnak nevezni a Momentum előválasztási eredményét ön szerint, akkor miért kellett ilyen gyorsan lemondania Fekete-Győr Andrásnak? Mit szólt hozzá, amikor 24 órával az első forduló vége után bizalmi szavazást kért maga ellen a Momentum elnöke?

Született egy politikai eredmény, ami a várakozásainkat és a célkitűzéseinket is alulmúlta. Olyan helyzetben vannak az ellenzéki pártok, hogy emberfeletti teljesítményt kell letennünk az asztalra ahhoz, hogy jövőre kormányváltás legyen.

A Momentum egy teljesítményelvű párt, ez az egyik legfőbb értékünk, amit a zászlónkra tűztünk a létrejöttünkkor.

Ezt tükrözi a Momentum nyolcvanfős küldöttgyűlésének döntése.

Mennyiben lehet a miniszterelnök-jelölti eredményt (3,39%) egyedül Fekete-Győr András nyakába varrni, miközben nyilvánvalóan egy csapat és egy párt dolgozott mögötte az elmúlt hónapokban. Hol van a párt és az elnökség felelőssége ebben az eredményben ön szerint?

Két bizalmi szavazás is volt: Fekete-Győr Andrásról és az elnökségről. Ahhoz, hogy az elnökségben legitim módon tudjuk képviselni a pártot, szükség volt arra, hogy lássuk, van-e bizalom felénk. A küldöttek döntő többsége bizalmat szavazott az elnökségnek. Azt nagyon fontos leszögezni, hogy Fekete-Győr Andrást továbbra is a Momentum legfontosabb politikusának tartjuk, akinek hihetetlen kvalitásai vannak, én személyesen is nagyon sokat tanultam tőle. A küldöttgyűlés döntése nem azt jelenti, hogy ő a továbbiakban nem szerves része a Momentumnak, nagyon számítunk a munkájára a jövőbeli frakcióban.

Azzal, hogy a küldöttgyűlés bizalmat szavazott az elnökségnek, nincs is felelősségük a miniszterelnök-jelölti kampány kudarcában?

Azzal egyetértek, hogy a miniszterelnök-jelölti kampány eredményessége nem egy személyben Fekete-Győr András felelőssége, hiszen egy csapat dolgozott mögötte.

Egy politikai közösségben viszont a politikai vezetésnek kell felelősséget vállalnia a politikai eredményekért.

Ez mindenhol így van. Nyilván a kampányban elvégzett munkákat ki kell értékelni, és a hibákat ki kell javítani, mert jövő tavasszal már nem lesz arra tér, hogy hibázzunk.

A kampánystáb marad ugyanaz tavaszra?

Jelenleg az előválasztás második fordulója zajlik, és azzal a csapattal megyünk tovább, amely eddig is az országos kampányon dolgozott. Még nem volt időnk kiértékelni a kampányt, de jelen pillanatban nincsen olyan tervünk, hogy bárkit is elmozdítsunk.

A novemberi tisztújításig ön vezeti a pártot ügyvivő alelnökként. Miből áll a következő pár hét, hogy fog kinézni a munkája?

Az a feladatom, hogy az átmeneti időszakban biztosítsam a párt stabilitását és a folytonosságot. A legfontosabb most nyilván az előválasztás második fordulója, a következő pár hétben pedig a tisztújítást kell előkészíteni, levezényelni. Kiírjuk pályázatot, a jelöltek írásban és szóban is bemutatják a programjukat, aztán a küldöttgyűlés hoz egy döntést.

Ön elindul ebben a versenyben? Szeretné átvenni a Momentum vezetését?

Erről még nem hoztam döntést.

Milyen szempontok alapján fog dönteni?

A legfontosabb feladatomnak jelenleg azt tartom, hogy az előválasztáson győzelemre segítsük Márki-Zay Pétert. Csak a második forduló után fogok erről dönteni. Nyilván nagyon sok szempontot figyelembe kell venni. Fontos, hogy a Momentum vezetését olyan vegye át, aki biztosítja, hogy jövő tavasszal minél nagyobb frakcióval kerüljünk be a parlamentbe, és minél érdemibb szerepünk legyen a kormányzás során.

Tud már konkrét nevet említeni, aki elindul? Nemes Balázsról és Soproni Tamásról is lehetett olvasni az elmúlt napokban. Ön kit tartana a legalkalmasabbnak a posztra?

Mindig felröppenek nevek, de csak akkor lesznek hivatalosak, ha beadják a pályázatukat. Sok tehetséges politikus van a Momentumban, aki ambíciókkal rendelkezik, és jó kvalitásai vannak ahhoz, hogy vezető politikussá váljon. Azt remélem, hogy egy színes, erős verseny lesz, és mindenki megméretteti magát, akinek vannak elképzelései a párt jövőjéről.

Ha úgy dönt, elindul a versenyben, és meg is választják, pártelnökként hogyan változtatná meg a Momentumot?

Ezt most inkább mint alelnök mondom. Azt látom, hogy a Momentum egy nagyon különleges politikai helyzetben van, amelyben folyamatosan két malom között őrlődik. Egyik oldalról szeretnénk megújítani a magyar politikát, meghaladni a 2010 előtti világot, és tanulni a múlt hibáiból. Másik oldalon viszont elsődleges célunk az, hogy leváltsuk az Orbán-kormányt, amit csak a többi párttal szövetségben tudunk megtenni. Ez a kettős nyomás folyamatos önvizsgálatot, önreflexiót igényel. Miközben politikai felelősséget, pozíciókat vállalunk, meg kell őriznünk a kritikus szemléletet.

Ilyen szempontból a jövő évi választás szakaszhatárt jelent a Momentum életében. 2017 óta szépen lassan építkeztünk, most jön az, hogy parlamenti frakciót tudunk alapítani, amivel még nagyobb lesz a nyomás, hogy belesimuljunk a politikai elitbe.

Szerintem akkor tud a Momentum sikeres lenni hosszabb távon, ha megtartja azt a frissességét, amit hozott a politikába. Az biztos, hogy nagyon komoly előkészítő munkát kell végeznünk a következő pár hónapban, hogy áprilistól ezt a célt is teljesíteni tudjuk.

Hogyan tudja a Momentum megőrizni a függetlenségét a hatpárti egységben, és meghaladni a 2010 előtti világot, miközben várhatóan bőven lesznek olyan politikusok az ellenzéki közös listán, akik már a jelenlegi kormány előtt is a politikai elit részei voltak?

Azt fontosnak tartom kiemelni, hogy a 2010 előtti politikusok közül is sok olyan van, aki értékes részét képezi a politikai elitnek. Az önkormányzati választás óta több momentumos is megmutatta, hogy ki tudunk tűnni a hatpárti koalícióban. Ott van például Paróczai Anikó Kispesten vagy Soproni Tamás Terézvárosban, de az újbudai Momentum-frakcióval is sokat dolgoztunk, hogy komoly átláthatósági intézkedések legyenek helyben. Folyamatos görbe tükröt kell magunk elé tartani, hogy ezt a frissességet meg tudjuk tartani, és ne simuljunk be a rendszerbe, még akkor se, ha napi nagyon sok órát dolgozunk benne.

Hány fős frakciója lehet a parlamentben a Momentumnak? Mivel lenne ön elégedett?

Ez attól is függ, hogy milyen arányban győz az ellenzék, és hogyan alakulnak az egyéni körzetek. Nem szeretnék jóslatokba bocsátkozni, nyilván az a célunk, hogy minél nagyobb frakciója legyen a Momentumnak. Az biztos, hogy ahhoz képest, hogy most parlamenten kívüli párt vagyunk, jelentős számú képviselővel rendelkezünk majd. Az előválasztáson megnyert tizenöt körzet kétharmada könnyebben hozható, és a maradék négy-öt körzet az, ahol nagyobb ellenzéki győzelem esetén lehetne nyerni.

Fekete-Győr András tizenöt egyéni jelölt győzelme után nem kapott bizalmat a küldöttgyűléstől. A következő elnöknek milyen eredmény alatt kellene Ön szerint lemondania áprilisban?

Fél évre szól a következő elnök mandátuma. Júniusban lesz a rendes tisztújítás, addig tart az elnökség mandátuma is. Nyilván az elnök munkáját az alapján fogják megítélni, hogy lesz-e kormányváltás, a Momentumnak hány képviselője kerül be a parlamentbe, és milyen típusú kormányzati szerepvállalást tudunk elérni. Kevésbé lesz egy olyan mutató, mint ami az előválasztási eredmény volt. A jövőbeli elnöknek konkrét célkitűzéssel kell majd pályáznia, és ha ezeket nem teljesíti, akkor elképzelhető, hogy a küldöttgyűlés nem szavaz neki bizalmat fél év múlva.