Elbukta a bizalmi szavazást Fekete-Győr András, leváltotta a Momentum küldöttgyűlése

Belebukott az előválasztás miniszterelnök-jelölti eredményébe Fekete-Győr András, a Momentum eddigi elnöke. Vasárnap este a Momentum küldöttgyűlése megvonta a támogatását Fekete-Győrtől a bizalmi szavazáson.

A Momentum hivatalos közleményében úgy fogalmaz, hogy „Fekete-Győr András lemondott a Momentum elnöki pozíciójáról”. A lemondás azonban formális, hiszen előtte a párt elnöke elbukta a jövőjéről szóló bizalmi szavazást.

Fekete-Győr András a miniszterelnök-jelölti előválasztási szereplése után bizalmi szavazást kért a Momentum Küldöttgyűlésétől. A Küldöttgyűlés többsége a mai napon amellett döntött, hogy új vezetéssel kell belevágni a választási kampány következő szakaszába. Fekete-Győr András ezt természetesen elfogadta és azonnali hatállyal beadta lemondását.

– áll a Momentum közleményében. Mint írják, a Momentum hat elnökségi tagja ezután is folytatja a munkáját, az elnöki pozícióra pedig hamarosan kiírják a tisztújítást.

„Fekete-Győr András öt és fél éves elnöksége alatt a Momentum országos politikai szereplővé nőtte ki magát. A rendszerváltás óta eltelt idő legerősebb parlamenten kívüli pártja ma a Momentum, jövőre pedig frakciója is lesz az országgyűlésben, és ez András közösségszervező munkájának is köszönhető. Az előválasztási eredmény ugyanakkor megmutatta, hogy új lendületre van szüksége a Momentumnak ahhoz, hogy tovább tudja folytatni az építkezést és a magyar közélet még inkább meghatározó közössége legyen. Ezt is mérlegelte a Momentum Küldöttgyűlése, amikor szavazott a bizalmi indítványról. András továbbra is a Momentum aktív politikusaként dolgozik tovább elkötelezetten a kormány- és rendszerváltásért, támogatva a Momentum 15 előválasztási nyertes jelöltjét és a teljes ellenzéki összefogást.”

Fekete-Győr András lett az előválasztási küzdelem legnagyobb vesztese, a pártja népszerűségi indexéhez mérten váratlanul gyengén szerepelt az első fordulóban, húszezer szavazattal az ötödik lett az öt miniszterelnök-jelölt közül. Ennek megvoltak a maga előjelei: a párt kampányát, tárgyalási pozícióit belső torzsalkodások hátráltatták, a jelöltséghez szükséges aláírások nyögvenyelősen gyűltek össze, Fekete-Győr nyilvános szereplései pedig nem minden esetben sikerültek jól. Az aláírásgyűjtésből az is kijött, hogy sok Momentum-szimpatizáns sem a pártelnököt szeretné látni közös jelöltként, innentől kezdve inkább csak az volt a kérdés, mennyire hasal el a végén a jelölt. Azt, hogy a momentumosok nem elégedetlenkedtek ezután látványosan, magyarázhatja, hogy a pártelnök gyenge teljesítménye ellenére sok körzetben igen jól szerepeltek a párt egyéni jelöltjei: elhoztak több könnyen nyerhető, szinte biztos mandátumot érő budapesti kerületet és több vidéki oevk-t is.

Fekete-Győr szerint sok momentumos taktikailag szavazott az első fordulóban, és inkább Karácsony Gergelyt látták kormányzóképesnek. A második fordulóban viszont beálltak Márki-Zay Péter mögé, mert szerintük a hódmezővásárhelyi polgármester valójában egy új arc a politikában, akivel közösen egy új Magyarországot tudnak felépíteni, és az ő vezetésével van a legnagyobb esély kormányváltásra.

A bizalmi szavazást az ellenzéki előválasztás első fordulója után kezdeményezte Fekete-Győr. Akkor azt mondta, „a miniszterelnök-jelölti végeredményért mindenekelőtt én vagyok a felelős”.

Szerinte a Momentumnak joga van eldönteni, vele szeretnék-e befejezni ezt a ciklust az előválasztási eredmények után vagy sem. Korábban azt is mondta, bárhogyan is alakul a vita és a voksolás a bizalmi szavazáson, rá nemcsak a Momentum, de az összefogás szövetsége is mindenben számíthat majd.