A bizottsági ülésen csont nélkül megszavazta a Fidesz a választási törvény módosítását

Csütörtök reggel a parlament igazságügyi bizottságában a fideszes képviselők megszavazták, hogy tárgysorozatba vegyék a Mi Hazánk Mozgalom két, múlt héten benyújtott javaslatát az önkormányzati és országgyűlési választási szabályok módosításáról.

Az egyik javaslattal már a jövő júniusi önkormányzati választásra visszaállítanák a listás választási rendszert Budapesten. Eszerint a Fővárosi Közgyűlésbe a kerületi polgármesterek helyett a pártlistákon szereplő jelöltek ülnének be. A másik határozati javaslatban pedig az Országgyűlés felkérné a kormányt, hogy a Fidesz számára kedvezőtlen módon módosítsák a parlamenti választás szabályait. A Mi Hazánk két javaslatáról csütörtök délután rendkívüli parlamenti ülésen vitáznak a képviselők, de előtte a kijelölt igazságügyi bizottság is megtárgyalta azokat.

Ki kinek a csicskása?

Alig egy órát tartott az igazságügyi bizottság csütörtök reggelre összehívott ülése, a napirenden mindössze a két javaslat szerepelt. A kormánypárti képviselők az ülést vezető KDNP-s Vejkey Imre kivételével meg sem szólaltak egész ülés alatt, csak igent nyomtak a szavazáson.

„Az igazságosság mellett szeretnénk kiállni” – fogalmazott a javaslatot beterjesztő Szabadi István. A Mi Hazánk képviselője szerint igazságosabb lenne, ha a választói akaratot jobban tükrözné a Fővárosi Közgyűlés összetétele, és nem szeretnék, hogy Budapest a politikai csatározások helyszíne legyen.

„Szeretnénk véget vetni a félszázalékos Párbeszéd fővárosi túlhatalmának”

– fogalmazott a másik beterjesztő Novák Előd is. A Mi Hazánk képviselője nem érti, miért háborodott fel azon a „balliberális ellenzék”, amikor azt javasolták, hogy állítsák vissza a listás választási rendszert Budapesten. Mint felidézte, 2014-ben pont Karácsony Gergely volt az, aki alkotmányellenesnek nyilvánította a jelenlegi választási rendszer megszavazását. Most pedig ehhez az alkotmányellenes rendszerhez ragaszkodna szerinte, amikor elutasítja a Mi Hazánk módosítóját.

Novák Előd nem tartja abszurdnak, hogy mindössze fél évvel az önkormányzati választás előtt írnák át a szabályokat, hiszen például 1994-ben az MSZP is alig két-három hónappal a választás előtt fogadott el módosítást. A Mi Hazánk politikusa úgy látja, hogy jelenleg minimum a működésképtelenség határán van Budapest, ennek oka pedig szerinte „a szivárványkoalíció és a jelenlegi választási rendszer”.

A Fidesz által irányított politikai bohózatot látjuk, szólt hozzá elsőként Sebián-Petrovszki László, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője. Szerinte az történt, hogy a Fidesznél megmérték, nincs esélyük Budapesten győzni a jövő júniusi önkormányzati választáson, ezért „botot szeretnének dobni a küllők közé”.

A Fidesz és a Mi Hazánk politikai célja a DK-s képviselő szerint az, hogy a baloldali ellenzéki oldal nehezebben tudja Budapestet irányítani a jövő évi választás után. „Összenő a két erő: a Fidesz a szélsőjobboldallal” – fogalmazott Sebián-Petrovszki, aki szerint a Fidesz már arra készül, hogy ha 2026-ban nem lenne meg a többsége az országgyűlési választáson, akkor a Mi Hazánkkal koalícióban tudjon kormányozni.

„Színjátékról van szó: a rendező a Fidesz, a színész a Mi Hazánk” – mondta a javaslatról Jakab Péter. A Nép Pártján elnöke szerint rosszul áll a Fidesz szénája a fővárosban, és ahelyett hogy befejeznék a fővárosiak fenyegetését, inkább átírják a választási szabályokat fél évvel a választás előtt. Ez finoman szólva is ciki Jakab szerint, és úgy fogalmazott:

„Korábban Volner János volt a Fidesz csicskása, most a Mi Hazánkra jutott a Fidesz csicskás szerep.”

A bizottság KDNP-s elnöke, Vejkey Imre visszautasította, hogy bárki is a Fidesz csicskása lenne. A mi hazánkos Szabadi István szerint a baloldal a külföldi milliárdosok csicskása, míg Novák Előd azt mondta: „a csicskázás már cigánytempó volt”. A Momentum frakciójában politizáló Szabó Szabolcs javaslatára a bizottság arról döntött, hogy jelzik Kövér Lászlónak, milyen kifejezést használt Novák Előd. A házelnök korábban megvonta a Mi Hazánk képviselőjének kéthavi fizetését, azaz 5,2 millió forintra büntette, mert a cigánybűnözés szót használta a parlamenti felszólalásában.

Szabó arról beszélt, hogy az utóbbi hetekben sokat lehetett hallani Magyarország szuverenitásának megvédéséről. A Fidesz azonban szerinte csak a saját szuverenitását védi, és ezért igazítaná most a saját érdekeihez a választási törvényt. Azt Szabó is elismerte, hogy az önkormányzati választás rendszere nem jó jelenleg Budapesten, de szerinte 2014-ben azért hozta ezeket a szabályokat a Fidesz, mert a politikai érdekük ezt diktálta.

A Fidesz pár hete még nem tartotta időszerűnek a felvetést

A listás önkormányzati választás visszaállításának ötletét először Fodor Gábor volt SZDSZ-es képviselő dobta be az ősz elején. Októberben a Fidesz a Szabad Európának úgy reagált: „A Velencei Bizottság állásfoglalása alapján a választástól számított egy éven belül nem lehet módosítani a szabályokon, így ez nem időszerű felvetés.” A hét elejére viszont arra jutottak, hogy vitára alkalmasnak tartják egy radikális ellenzéki párt javaslatát, de állításuk szerint még nem döntöttek arról, hogy meg is szavazzák-e majd.

Az ellenzék szerint valójában az egész csak színjáték, és a Fidesz írta a javaslatot, amit a Mi Hazánk strómanként benyújtott. „Elég komoly tétben mernék arra fogadni, hogy nem a Mi Hazánk-frakcióban kodifikálták a javaslatot. Láttam már ellenzéki törvénymódosítókat, és olyanokat is, amelyeket profi apparátus írt. Ez egy nagyon profi javaslat” – mondta Karácsony Gergely a Telexnek adott interjúban múlt héten. „A magát nindzsaként beállító kormány valójában hihetetlenül gyáva, még arra sem képes, hogy saját maga nyújtsa be a javaslatát” – tette hozzá a főpolgármester. Szerinte zavarkeltésnek kiváló a javaslat, és mindössze az a szándéka, hogy megnehezítse az ellenzék dolgát.

Ha a plenáris ülésen is elfogadják a mostani javaslatot, a Fővárosi Közgyűlésben a jövő júniusi önkormányzati választás után nem a kerületi polgármesterek ülnének, hanem tagjait ismét listás választási rendszer alapján választanák meg a budapestiek. Fővárosi listát a módosító alapján az a párt állíthatna, amelynek legalább három kerületben van polgármesterjelöltje, vagy főpolgármester-jelöltet indít Budapesten. Csak azok a pártok jutnának be a közgyűlésbe, amelyek legalább 5 százalékot kapnak. Ha együtt indul két párt, 10 százalékot kell elérniük, három vagy annál több jelölőszervezetnél pedig 15 százalék a bejutási küszöb.

A rendszerváltástól egészen 2010-ig a mostani javaslathoz hasonló szisztémában, pártlistákra leadott szavazatok alapján kerültek be a közgyűlésbe a képviselők. A gyakorlatot a Fidesz 2014-ben – ugyancsak pár hónappal a választás előtt – szüntette meg, mert a pártpolitikai érdekei akkor ezt diktálták. Onnantól a kerületekben megválasztott 23 polgármesterből, a főpolgármesterből, plusz kilenc, kompenzációs listáról bekerülő képviselőből állt össze a 33 tagú fővárosi „parlament”. Utóbbi kilenc mandátumot a meg nem választott polgármesterjelöltekre leadott töredékszavazatok alapján osztották ki. A két javaslatról ebben a cikkben írtunk bővebben.