Cigányellenes tüntetést tartott a Mi Hazánk a Venyige utcai börtönnél, egy ellentüntetőt tíz rendőr kísért el

Pár száz ember gyűlt össze kedd este hat órakor a Venyige utcai börtön előtt Budapesten, hogy az általuk csak „cigánybűnözésnek” nevezett bűncselekmények ellen tüntessenek.

Az eseményt a Mi Hazánk Mozgalom hirdette meg, miután augusztus közepén egy békéscsabai elegáns hotel teraszán halálra késelték az ökölvívó-válogatott korábbi edzőjét, Szabó Sándort. Az elkövetőt letartóztatták, ő azt állítja, önvédelemből ölt.

Toroczkai László, a párt elnöke a tüntetést úgy harangozta be, azért augusztus 29-én tartják, mert 1999-ben ezen a napon Zámolyban megöltek egy embert, miután az két társával a zámolyi romák házaihoz ment egy korábbi vitás ügy miatt.

A Mi Hazánknak állítása szerint több célja is volt ezzel a tüntetéssel: egyrészt a büntető törvénykönyvet szigorítanák úgy, hogy

• a fegyvert nem viselő biztonsági őrök szolgálat közben közfeladatot ellátó személynek minősüljenek;
• súlyosabban büntetnék a csoportosan, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett garázdaságokat – ők a halálbüntetést is tudnák támogatni, de legalábbis valódi életfogytig tartó munkatáborra ítélnék az elkövetőket;
• valamint a lincselést is beemelnék a jogszabályokba, mert az most nincs ott.

Másrészt azt is akarják, hogy augusztus 29-e legyen a „cigánybűnözés áldozatainak emléknapja”.

A rendőrség a tüntetésről a Telexnek azt írta, hogy azt egy magánszemély jelentette be nekik „Demonstráció az országos bűnelkövetés visszaszorításáért. Megemlékezés az elmúlt években a magyarokkal szemben elkövetett magyarországi támadások áldozatairól” címmel, és „a Gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvényben felsorolt tiltó okok hiányában a BRFK a gyűlést tudomásul vette, és biztosítja annak békés megtartását”.

Fél órával a tüntetés hivatalos kezdete előtt már nagy volt a rendőri készültség a környéken, egy tüntetőre nagyjából tíz készenlétis jutott. Később aztán egyre több fekete pólós ember jelent meg a helyszínen, sokan a Mi Hazánkhoz kapcsolódó Magyar Önvédelmi Mozgalom pólóját viselték. A tömegben a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Betyársereg tagjai is felbukkantak zászlókkal.

18 órakor nagyjából 150-200 tüntető gyűlt össze a börtön előtt. Többek között „Igenis van cigánybűnözés”, „Életet az életért” és „Luxusbörtön helyett Fekete Delfin” feliratú táblákat tartottak. A Fekete Delfinnel Oroszország legrégebben működő és egyik legkegyetlenebb börtönére utaltak.

A szervezők a börtönnel szemben, a Fagyal utca elején állítottak fel egy kis pódiumot, a felszólalók innen mondták el a beszédeiket. A Mi Hazánk szerint azért ezt a helyszínt választották a tüntetéshez, mert állításuk szerint a fegyencek hozzátartozói gyakran hangoskodnak a börtön előtt, emiatt a környéken lakók már az ablakaikat sem merik kinyitni.

A tüntetés szervezői felhívták rá a résztvevők figyelmét, hogy „ne használjanak olyan szavakat, amelyek büntetőjogi felelősséget vonhatnak maguk után”, mert egyrészt nagy a rendőri készültség, másrészt szerintük a „cigányok részéről érkező jogvédő aktivisták is” a helyszínen vannak. Ezért azt kérték a tüntetőktől, hogy „ne üljenek fel a provokációnak”, és ne takarják el az arcukat.

Toroczkai tíz éven belül kormányra akar kerülni

Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke azt mondta, szerinte a kormány és az ellenzéki pártok között nagykoalíció van arról, hogy nem beszélnek a „cigánybűnözésről”. Toroczkai szerint azért butaság, amikor őket rasszizmussal vádolják, mert a pártja nemcsak a romák által elkövetett bűntényekről, hanem például a vendégmunkások által elkövetett bűncselekményekről is beszél.

Azt is mondta, keresi azokat a cigány vezetőket, akikkel le tud ülni az asztalhoz „rendteremtés céljából”. Hozzátette, hogy Orbán vele nem mer fotózkodni, de Kis Grófóval és Győzikével már szívesen fotózkodik, aminek szerinte az az oka, hogy Orbánt csak az érdekli, hogy kormányon maradjon.

Toroczkai ezután kijelentette: más célja nem lehet, mint hogy tíz éven belül a Mi Hazánk kerüljön kormányra. „Akkor lesz csak végső megoldás” – mondta.

Toroczkai szerint ők folyamatosan erősödtek az elmúlt években, a felmérések szerint már 10 százalékon állnak, és ahogy ők erősödnek, lesznek „normális cigány vezetők, akikkel én is hajlandó leszek asztalhoz ülni” – tette hozzá.

Ezután Toroczkai egy huszárvágással áttért a migrációra, és arról kezdett beszélni, hogy az illegális migránsokat Afrikába kell deportálni. Azt állította, hogy az ügyben ő maga keresi az afrikai vezetőket, így „ne lepődjön meg senki, ha ott bukkan fel”.

Egy ellentüntető Toroczkai beszéde közben bekiabált, és a középső ujját is bemutatta a Mi Hazánk elnökének. Nem sokkal később 10-15 rendőr kísérte el őt a helyszínről.

Novák Előd: Méltatlanul jók a magyar börtönviszonyok

Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke egy viccesnek szánt megjegyzéssel kezdte a beszédét. Szerinte a magyar börtönviszonyok valóban méltatlanok: méltatlanul jók.
Arról is beszélt, hogy szerinte a kormány titkosítja, milyen a roma nők termékenységi rátája Magyarországon. Ezután felemlegette azt a régi ötletüket, hogy a bűnözőket akár kémiailag kasztrálhatnák, majd kijelentette, hogy Magyarország „nem lehet cigányország”.

Novák szerint nem szabad betiltani a „cigánybűnözés” kifejezést, és hozzátette, hogy ő nem hajlandó „megélhetési bűnözésnek” nevezni azt. „Ennyi erővel békeszerződésnek is lehetne nevezni a békediktátumot, Isten ajándékának a hazánkat felvásárló idegeneket, tehetséges üzletembernek a közpénzt felhalmozó embereket, egészségügyi beavatkozásnak az abortuszt, rezsicsökkentésnek a rezsiemelést, melegnek a homoszexuálist” – mondta.

Pintért lemondatnák, a közéletet megtisztítanák

Grundtner András, a Mi Hazánk budapesti alelnöke arról beszélt, itt van mindenki, akinek üzenni akarnak: „A rendőrök és a börtönlakók, köztük pár végrehajtó is.” Pintér Sándornak azt üzente, hogy már 692 hete belügyminiszter, és ennyi idő alatt beláthatta volna, hogy nem sikerült a rendteremtés Magyarországon. Grundtner felszólította Pintért, hogy az ötödik legbefolyásosabb miniszterként érje el, hogy az Országgyűlés szavazza meg a Mi Hazánk indítványait a büntető törvénykönyv módosításáról.

László Attila, a Magyar Önvédelmi Mozgalom elnöke arról beszélt, hogy „a nógrádiaknak meg a többi vidékinek nem egy Győzike-szelfi jelenti a cigányságot, mint Orbán Viktornak, hanem a bűncselekmények”. „Nem minden cigány bűnöző, de van cigánybűnözés” – tette hozzá. Azt is mondta, hogy szerinte a népharag „tisztítótűzként fog kitakarítani néhány települést”.

Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője arról beszélt, hogy: „Végre van egy magyarországi párt, aki hiteles, velük összefogva lehet megtisztítani a közéletet.”
Azt is mondta, ők nem önbíráskodni akarnak, hanem meg akarják tanítani a közösségeket az önvédelemre, „meg arra, hogy üssenek vissza, ha kell”. „Áldozatok sem leszünk, prédák sem leszünk, mert van Magyarországon pár százezer ember, akik bármikor képesek magukat önszervezés útján megvédeni” – mondta Tyirityán.

A Mi Hazánk demonstrációja előtt a Belügyminisztériumnál a Roma Parlament tartott ellentüntetést, akik szerint „felháborító” és „aggasztó”, hogy a rendőrség „a párt nyilvánvaló alkotmányellenes céljai ellenére” tudomásul vette a Mi Hazánk akcióját. Szerintük Toroczkaiék „a közösségsértő »cigánybűnözéssel« közveszéllyel riogatnak és uszító propagandát folytatnak”. Ezért aztán feljelentést is tettek közveszéllyel fenyegetés és közösség elleni uszítás gyanúja miatt.

Míg annak idején a Jobbik szerzett magának népszerűséget a hasonló felvonulásokkal, ezt a témát végül a pártból kiugrott mi hazánkosok porolták le.

Az utóbbi években már többször tüntettek és/vagy felvonultak a „cigánybűnözés” ellen: jártak már Miskolcon, Jászapátiban, Nyíregyházán, de már a Deák téren is volt hasonló rendezvényük. Az országgyűlési választások környékén még más témák – oltások, „Covid-diktatúra” – voltak a hangsúlyosabbak, de a párt az utóbbi időben láthatóan újra próbálja visszaemelni a kiemelt témái közé a romák kérdését.