Cigányellenes tüntetést tartottak Jászapátiban, a rendőrség viszont a vonulást nem engedélyezte a Mi Hazánknak

„Adjon az Isten. Szebb jövőt” – üvöltötte az a nagyjából 3-400 fős tömeg, amely a perzselő hőségben felsorakozott Jászapáti szélén a Vásártéren vasárnap délután. Így tizenkét évvel a Magyar Gárda feloszlatása után ismét szélsőséges csoportok gyűltek össze a jászsági városban.

„Elég volt a cigánybűnözésből. Rendet, csendőrséget.”

Ezzel a felhívással hirdetett erődemonstrációt június végén a Mi Hazánk Mozgalom, a párthoz csatlakozott a Betyársereg és a Magyar Önvédelmi Mozgalom. Két bűncselekmény után úgy gondolták Toroczkaiék, hogy ideje felvonulni rendet teremteni, szerintük ugyanis az utóbbi időben polgárháborús övezetté vált a Jászság, és a kellő rendőri fellépést hiányolják.

Buszokkal, motorokkal, autókkal érkeztek a feketébe öltözött szimpatizánsok az ország különböző pontjairól, a rendezvényen árpádsávos lobogókat és a Mi Hazánk zászlóit lengették, többen valamely szélsőséges csoport egyenruháját viselték.

Nem lett volna szabad megengedni

Kisebb csúszással kezdődött a három órára meghirdetett rendezvény, többek ugyanis még nem jutottak be Jászapátiba. Rendkívül komoly rendőri készültség volt a városban, már a település szélén leállították az autókat, megkérdezték a sofőröket, hogy hova mennek, és átnézték a csomagtartókat. Beljebb, a város központjában is kisebb-nagyobb rendőri erők gyülekeztek a mellékutcákban, számos ponton pedig kamerát szereltek fel, hogy dokumentálni tudják az esetleges atrocitásokat.

Nem véletlen ez a nagy készültség, a Mi Hazánk rendezvényétől alig egy kilométerre a helyi roma önkormányzat hirdetett ellendemonstrációt.

„Azt szeretnénk üzenni, hogy elutasítjuk azt, ami most Jászapátiban történik. Azt hogy szervezett rasszista mozgalom működhet Magyarországon”

– mondta lapunknak a helyszínen Szénási László, a Jászapáti Roma Önkormányzat elnöke. A Piac téren nagyjából 100-150 ember gyűlt össze, és egymásnak adták a mikrofont a résztvevők, hogy mindenki elmondhassa a sérelmeit, gondolatait.

„Nem lett volna szabad megengedni, hogy ide bevonuljanak. Egymás ellen uszítják a cigányokat és a nem cigányokat” – mondta egy férfi a gyülekezés közben. Civil szervezetek és roma önkormányzati képviselők is érkeztek a helyszínre, de a roma tüntetésen többségében helyiek vettek részt.

Igaz, van aki azt mondta, sokan nem mertek eljönni, mert félnek a balhétól.

„Azért vagyunk itt, mert itt szeretnénk élni békében. Itt születtünk, itt vannak a gyermekeink, itt vannak eltemetve a szüleink” – mondta egy másik résztvevő, aki nem tagadta, hogy van feszültség a településen.

Jászapáti az ország legbiztonságosabb települése lett

Közben a másik helyszínen elkezdődtek a beszédek, amit a feketeruhások a tűző napon katonai fegyelemmel hallgattak végig. „Megjelenésünkkel elértük azt, hogy Jászapátit ma Magyarország legbiztonságosabb településévé tettük” – mondta Tyirityán Zsolt, a Betyársereg vezetője. – „És ha így kell motiválni a rendvédelem szerveit, akkor higgyétek el, motiválni is fogjuk, mert ehhez jogunk van.”

„A cigánybűnözés szó nem azt jelenti, hogy minden cigány bűnöző” – magyarázta Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom alelnöke. Léteznek ugyanakkor olyan tipikus bűnelkövetési módok, amelyek speciális jogalkotást kívánnak – folytatta, majd hozzátette, a Mi Hazánknak megvan erre a programja.

„Lehetőség volna a cigánybűnözés visszaszorítására, csak a politikai akarat hiányzik hozzá.”

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom vezetője szerint a rendőrség a szőnyeg alá sepri a bűncselekményeket, és nem derülhet fény a romák által elkövetett bűnökre sem. Állítja, ebben a jelenlegi kormánynak is van szerepe.

„Magyarországon és a világon két biológiai fegyvert használnak a civilizáció felszámolására: az egyik a cigányság, a másik pedig a koronavírus. Mind a kettővel játék folyik, amelynek az a lényege, hogy meggyengítsék azt a civilizációt, amely a világot uralta”

− fogalmazott a pártelnök. A jelenlegi hatalom szerinte ugyanúgy felhasználja ezeket a biológiai fegyvereket, mint az előző kormány.

Közben kijjebb sétáltam a tömegből, ahol több helyivel is sikerült beszélni, ők inkább a fák árnyékából szemlélték az erődemonstrációt, nem kívántak a katonás rendben felsorakozni.

Bár a rendőrségnél ötig volt bejelentve, csak alig másfél órát tartott a Mi Hazánk demonstrációja. Utána szép lassan megindult mindenki hazafele, a helyszínen nem tapasztaltam balhét vagy bármifajta atrocitást.

Nem engedélyezte a rendőrség a vonulást, kiszorultak a város szélére

A Mi Hazánk eredetileg a Vásártérről szeretett volna átvonulni a Hősök tere elé Jászapátiban, ám ezt a rendőrség nem engedélyezte nekik. Több kérelmüket is elutasították, majd csak statikus tüntetést engedélyeztek a város szélén, a Vásártéren. A Polgármesteri Hivatal előtti tüntetést pedig azért tiltották meg, mert az önkormányzat a demonstráció hírére felújítási munkálatokat jelentett be oda, bár ezt azóta sem kezdték el.

A rendőrségi határozatban a bejelentett felújítási munkálatok mellett azzal indokolták a vonulás tiltását, hogy az alkalmas lehet arra, hogy az érintett útszakaszok lakóközösségeiben „riadalmat, félelmet keltsen, így felmerül az általános személyiségi jog és a magánszféra védelméhez való jog megsértésének lehetősége”.

Novák Előd fellebbezett a rendőrség döntése ellen, de a Kúria elutasította a keresetét. A Kúria döntése szerint megalapozott a gyülekezési jog gyakorlása, ha a vonulásos rendezvény kisebbségekben a közösséghez való tartozásuk okán félelmet kelt.

„Láthatóan létrejöttek a gyülekezési no-go zónák hazánkban, ahol nem lehet felvonulni a közbiztonságért, mert az a cigánybűnözőket zavarja”

– így reagált erre Novák Előd.

A fideszes képviselőt látják a háttérben

A Mi Hazánk Mozgalom szerint a térség fideszes országgyűlési képviselője, Pócs János nyomására szorította ki a rendőrség a tüntetést a város szélére. Ezt arra alapozták, hogy Pócs Facebook-oldalán korábban azt írta, a gárdisták semmit nem oldanak meg, és a gyűlöletkeltő felvonulások csak indulatokat gerjesztenek, olajat öntenek a tűzre.

„Nevetséges, se a megyei, se az országos rendőri vezetéssel nem beszéltem”

– mondta Pócs a Telexnek a Mi Hazánk vádjára, hogy az ő közbenjárására tiltotta volna meg a rendőrség a vonulást. A fideszes képviselő szerint mindenkinek megvan a gyülekezési joga, így a Mi Hazánk mozgalomnak is.

Ám ő megalapozatlannak tartja a demonstráció okát, nem lehet szerinte azt mondani, hogy kiemelkedő lenne a bűncselekmények száma Jászapátiban, és a rendőrség is tette a dolgát abban a két esetben, ami miatt a Mi Hazánk levonult a városba.

„Kiállok amellett, hogy a roma lakosság kilencven százaléka dolgos, jogkövető emberekből, tisztességes családokból áll. Van tíz százalék, aki bűnöző, meg drogozik, azokat felőlem a Mi Hazánkosok haza is vihetik”

− fogalmazott a fideszes országgyűlési képviselő a tüntetés előtti napokban. Pócs szerint a Mi Hazánk rendezvénye nem szólt másról, mint hogy politikai kampány van, és fel akarják hívni magukra a figyelmet, ezért az ország különböző pontjairól eljöttek Jászapátiba balhézni.

Budapesten is tüntettek, civilek tiltakoznak a gyűlöletkeltés ellen

Setét Jenő roma jogvédő a héten levélben kérte a rendőrségtől, hogy tiltsák be a Mi Hazánk demonstrációját, mert az alkalmas a roma közösség méltóságának megsértésére, de a TASZ is felhívta a megyei rendőrkapitány figyelmét arra, hogy a roma származású magyar emberek jogainak védelmében milyen kötelezettségei vannak az államnak.

A Jászapátiban tartott tüntetésekkel egy időben Budapesten, a Mi Hazánk Mozgalom József körúti irodája előtt is volt egy demonstráció, ezt Setét Jenő és az Idetartozunk Egyesület szervezte a gyűlöletpolitika ellen.

Mostanáig már több mint nyolcvan civil szervezet, alapítvány, roma önkormányzat, ellenzéki párt tiltakozott a Mi Hazánk tüntetése ellen, többen fel is szólaltak a budapesti rendezvényen.

Helyben hozhat szavazatokat egy ilyen felvonulás

Nem ez az első felvonulása mostanság a Mi Hazánknak. Bő egy hónapja Monoron tüntettek egy brutális gyilkosság után, de korábban a Deák téren is volt hasonló félelemkeltő rendezvényük.

Évekkel ezelőtt a Jobbik szerzett népszerűséget hasonló felvonulásokkal..

„Helyben nagy jelentősége van a tüntetésnek, országosan azonban már nincs akkora hírértéke” – fogalmazott lapunknak Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója. Az elemző nem számít rá, hogy a rendezvény országosan megdobná a Mi Hazánk népszerűségét, az emberek szerinte már sokkal kevésbé lepődnek meg egy ilyen demonstráción.

„A Jobbik felvonulásainak bő tíz évvel ezelőtt még megvolt az újdonság ereje, az országos média is jobban odafigyelt”

– magyarázta Róna, ugyanakkor elbagatellizálni sem szabad szerinte a rendezvény politikai jelentőségét. Két évvel ezelőtt Törökszentmiklóson szervezett hasonló cigányellenes felvonulást a Mi Hazánk, majd rá pár napra az EP-választáson nagy meglepetésre a második helyen végeztek a Fidesz mögött a Jász-Nagykun-Szolnok megyei városban. 14,96%-os eredményt értek el helyben, ami messze felülmúlta a párt országos eredményét.

Fontos különbség továbbá a korai Jobbik működéséhez képest Róna szerint, hogy a Mi Hazánk Mozgalomnak nincs egy nagy ügye, nem csak a cigánytémára koncentrál.

Sőt még csak nem is az a leghangsúlyosabb mostanság. Korábban a járványügyi korlátozások ellen, az utóbbi hetekben pedig a harmadik oltás ellen tiltakoznak, de hangosan ellenzik az oltási igazolvány bevezetését.

Róna hozzátette, a parlamentbe jutás szempontjából nehezebb helyzetben van most a Mi Hazánk, mint a Jobbik 2010-ben, hiszen akkor a Fidesz mellett több kisebb pártra is lehetett szavazni. Jövő áprilisban azonban két nagy tömb feszül egymásnak, ilyenkor pedig minden más szereplőnek kisebb esélye van megszerezni a bejutáshoz szükséges öt százalékot. A Mi Hazánk esélyeit ráadásul tovább rontja, hogy rajtuk kívül több másik kisebb párt is ácsingózik a nevető harmadik pozíciójára. A Jobbik utóbbi hónapokban mutatott megerősödésével pedig még szavazatokat is veszíthetnek Toroczkaiék, Róna szerint ugyanis még mindig van átjárás a két párt szavazóbázisa között.