A vendégmunkás-bűnözés az új cigánybűnözés

Egymillió forintos nyomravezetői díj kitűzése, tüntetés a bűnözés ellen, migránsmunkásozás. Az utóbbi időben néhány ellenzékben lévő párt új témára bukkant: a vendégmunkásokra. A Mi Hazánk Mozgalom már konkrétan

vendégmunkás-bűnözésről beszél.

A párt sorra tartja a sajtótájékoztatóit, küldi ki a közleményeit arról, hogy nekik nagyon nem tetszik, ami az országban a vendégmunkásokkal történik, de a Jobbik is hasonló pályán mozog.

Nem hívtak senkit = jönnek

Ott kezdődött az egész, hogy Orbán Viktor 2017-ben azt állította: „mi nem hívtunk ide soha senkit se vendégmunkásnak, se semmilyen más okból, hogy itt éljenek velünk”. Pár évvel később, idén tavasszal pedig már azt mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén: „a magyar gazdaságnak egy-két éven belül szüksége lesz félmillió új munkavállalóra”. Ehhez azért hozzátette, hogy szükség van ugyan erre a sok-sok új munkásra, „de ez nagyon sok kérdést vet fel”. Szerinte a gazdasági észszerűség csak az egyik szempont, „mert láttuk már pár nyugat-európai ország vendégmunkásokkal megterhelt helyzetét”, és a vendégmunkásokkal kapcsolatban nagyon nagy óvatosságra van szükség.

A valóságban pedig azt látjuk, hogy termelővállalatok és toborzóirodák egyre nagyobb számban hoznak Magyarországra külföldi vendégmunkásokat. Csak tavaly, egy év alatt 81 ezerrel nőtt a számuk. És a következő években, évtizedekben még többen jönnek majd, hiszen sok ágazatban évek óta fojtogatóan nagy munkaerőhiány van, és ez komoly akadálya az ország gazdasági fejlődésének.

Nincs elég hegesztő, targoncás, kamionsofőr, de egyszerűbb feladatokat ellátó betanított munkás sem. Így aztán jönnek Fülöp-szigetekiek, indonéziaiak, kazahok, indiaiak, kirgizek, mongolok. Itt írtunk arról, hogyan zajlik a toborzás, és mennyire válnak be ezek az emberek.

Szinte minden szakértő egyetért abban, hogy az Orbán Viktor által említett pár éven belüli 500 ezer új munkavállalót egész biztosan nem lehet csak magyarokból kiállítani: a G7-nek nyilatkozó szakértő szerint három éven belül optimista becsléssel 200 ezer magyart lehetne beterelni a munkaerőpiacra. Mások szerint is legalább 200-300 ezer külföldi vendégmunkásnak kell a következő pár évben Magyarországra jönnie, hogy ki lehessen szolgálni a sok új beruházás táplálta munkaerőigényeket.

Az Országgyűlés nemrég fogadta el a vendégmunkástörvényt, ami Orbán szerint „Európa legszigorúbb szabálya”. A törvény majd novemberben lép hatályba, és eszerint annyi vendégmunkás jöhet be Magyarországra, amennyi betöltetlen álláshely van. Két évre jöhetnek, de ezt egyszer meg lehet hosszabbítani. Egy rendelettel pedig még az ügyintézésüket is megkönnyítették.

Félelem és reszketés

Kérdéses, hogy a hazai lincshangulatba és ellentmondást nem tűrő idegenellenességbe hogyan lehet behozni 200-300 ezer idegen embert – akik egyébként minden esetben már meglévő munkára érkeznek, tehát eleve úgy hozzák be őket a cégek, hogy megvan az érvényes munkaszerződésük, nem itt kezdenének el munkát keresni.

A magyar közhangulatot jellemzi például az az eset, amikor a Debrecenhez közeli Mikepércsen épp a fideszes polgármester tett ki kínai vendégmunkásokat egy lakóövezeti családi házból. Hajdúszoboszlón pedig a lakosok dühösek, elkeseredettek, a polgármester pedig – egy azóta törölt Facebook-posztban – arra kérte a helyi lakosokat, „tegyenek bejelentést minden olyan esetről, ahol vendégmunkások elszállásolását tapasztalják, vagy gyanítják.”

Hajdúszoboszlón nyáron még a közösségi médiás bejegyzések alapján az is elterjedt, hogy vendégmunkások támadtak egy párra, aminek női tagját többen megerőszakolták, majd meghalt, a férfi pedig az intenzívre került. Erről aztán kiderült, hogy nem volt igaz.

Közben Vasadon négy évvel ezelőtt még halálra voltak rémülve a vietnámi vendégmunkásoktól, aztán végül miattuk maradt meg a helyi varroda.

„Migránsmunkások” és magyar kvóták

Azt egyébként több ellenzéki párt is ellenzi, hogy a kormány külföldi munkásokat hozzon be a magyar munkaerő helyére. A Jobbik egyszerűen csak „migránsmunkásnak” nevezi ezeket az embereket, és kötelező magyar kvótát vezetnének be a vállalkozásoknál, a hazai béreket pedig feljebb tornáznák. Ezekről aláírásgyűjtést is indítottak a napokban. Bár „migránsgettóznak”, azért ők nem merték visszahozni a vendégmunkás-bűnözés kifejezést, pedig pár évvel ezelőtt az akkori elnökük, a szkinhedmúltjáról elhíresült Sneider Tamás még nem jött tőle zavarba.

A DK is törvényjavaslattal szabályozná a külföldi vendégmunkások számát az országban, azt is előírnák, hogy állami és uniós támogatást csak olyan beruházások kapjanak, ahol legalább 90 százalékban magyarok vagy uniós munkavállalók dolgoznak. Gyurcsány Ferenc pártja viszont ennél mélyebben nem ment bele a témába – bár az egyik sajtóközleményük szerint a téma az árnyékkormány ülésén azért előkerült.

A Jobbik mellett a Mi Hazánk is gőzerővel ment rá a vendégmunkásokra: Toroczkai László ahhoz ragaszkodik, hogy „Magyarország magyar ország maradjon”, ehhez viszont szerintük egy teljesen más munka- és gazdaságpolitika kell, amiben a magyarok „tisztességes fizetést” kapnak. „Addig is, amíg az általunk elképzelt száznyolcvan fokos fordulat nem történik meg, minden lehetséges törvényi eszközt meg kell ragadnunk annak érdekében, hogy minél kevesebb harmadik világbéli vendégmunkás tartózkodjon hazánkban” – írták a Telexnek. Például a munkahelyeket ellenőriznék, hogy a vendégmunkások előtt vajon megpróbáltak-e magyarokat felvenni a pozíciókba (ennek egyébként így is kell történnie a novemberben életbe lépő vendégmunkástörvény szerint). Vagy jobban támogatnák azokat a munkáltatókat, amik a magyar munkaerőre építenek.

A Mi Hazánk a Jobbiknál és a DK-nál is tovább ment egy lépéssel: ők nemcsak elutasítják a vendégmunkásokat, hanem már meg is találták köztük a bűnözőket, akiket csak úgy hívnak: vendégmunkás-bűnözők.

A vendégmunkás-bűnözés és a nyomravezetői díj

Ha már nagyon látványosan beemelte a Mi Hazánk a politikai közbeszédbe a vendégmunkás-bűnözés tematikáját, megkérdeztük tőlük, mit is értenek egészen pontosan ez alatt.

„Nagyon egyszerű: bármely, Magyarországon tartózkodó vendégmunkások által elkövetett bűncselekményeket. Mivel ezek a migráns munkavállalók döntően olyan térségekből érkeznek (India, Pakisztán stb.), ahol egészen más kulturális szokások honosak, így törvényszerűek a súrlódások, gyakorlatilag az összes olyan érvet fel lehetne sorolni itt is, amit a kormány médiájában az illegális migráció kapcsán fel szoktak. Csakhogy mi ellenezzük a legális migrációt is. És ha valakit megtámadnak, azt nem fogja vigasztalni, hogy »illedelmesen kopogtató« legális migráns, vagy a kerítésen átmászó illegális migráns volt az elkövető” – írta a párt a Telexnek.

Közel húsz példát is küldtek olyan körözött emberekről, akik szerintük „vendégmunkás-bűnözők”. Van köztük olyan kínai állampolgár, akit szexuális erőszak miatt keres 2014 óta a rendőrség, másikukat 2019 óta emberölés miatt, egy vietnámi állampolgárt szintén emberölés miatt köröznek 2020 óta. De idén január óta köröznek garázdaság miatt egy kínai férfit, egy kínai nőt pedig rongálás miatt 2019 óta.

Idén nyáron a párt egymillió forintos nyomravezetői díjat is felajánlott, hogy elkapjanak egy szexuális erőszak miatt körözött vietnámi állampolgárt. A Mi Hazánk erről azt írta, ez egy figyelemfelhívó akció a részükről, de amúgy ez érdemi segítség is lehet a körözésben. Szerintük a rendőrségnek egyébként is gyakrabban kellene ilyen díjakat kitűznie, és nagyobb összegekben, mert például egy gyilkossággal gyanúsított embert nem fog feldobni az ismerőse 200-300 ezer forintokért. Ráadásul „a vendégmunkások könnyebben lelépnek külföldre, mint például egy cigánybűnöző, ezért indokoltabb náluk a nyomravezetői díj” – írták.

A párt által felsorolt példákban az a közös, hogy ők valóban külföldi állampolgárok, akiket a rendőrség valamilyen bűncselekményért köröz, és bár természetesen ez nincs kizárva, de valójában egyikük neve mellé sincs odaírva, hogy ők vendégmunkások lennének.

Kivétel az az eset, amikor most nyáron a bíróság letartóztatott egy férfit, aki augusztus 20-án nőkkel erőszakoskodott egy borsodi kisvárosban. A bíróság közleménye szerint azért is kellett a férfit letartóztatni, mert külföldi állampolgár, aki csak ideiglenesen, munkavállalás miatt van Magyarországon, így fennáll a veszélye annak, hogy elszökne. Egy dél-koreai vendégmunkást pedig emberölés kísérletével vádolnak, aki arra utasította a munkatársát, hogy a targoncával nyomja össze a zsákot, amiben egy takarító feküdt.

A Mi Hazánk szerint a felsorolt példákon kívül az ország több pontjáról keresik őket a helyiek, „hogy kisebb-nagyobb negatív tapasztalatokkal rendelkeznek, tehát maga a lakosság is jelzi nekünk ezt a problémát”. Szerintük a legtöbb esetben nincs rendőrségi feljelentés, és a sajtó sem ír ezekről.

„De ki kell emelni egy olyan jelenséget is, amely ugyan még nem feltétlenül bűncselekmény, de ha kezeletlen marad, akkor az lesz belőle. Egészen konkrét példa: Esztergomban egyre több az indiai vendégmunkás, akik szemlátomást nem akarnak igazodni a magyar társadalom szokásához, provokatívan és hangosan viselkednek, nem vesznek róla tudomást, ha egy élelmiszerüzlet bezárt, és ököllel verik az ajtót. Ez joggal vált ki megbotránkozást és félelmet a helyiekből, és – sajnos – kódolva van, hogy nagyobb baj is történhet” – írta a párt.

Szerintük most nagyjából 100 ezer vendégmunkás van az országban, de az Orbán Viktor által megálmodott 500 ezres munkaerőlétszám miatt még többen lesznek, és „ha ez bekövetkezik, nem kell ecsetelnünk, mennyivel növekszik meg a közbiztonsági kockázat és a vendégmunkás-bűnözés” – írták. A problémát a „gyökerénél” akarják kezelni: egyszerűen nem akarnak vendégmunkásokat Magyarországra. De ha már mindenképp kell jönniük, akkor a Mi Hazánk szerint nekik legyen büntetlen előéletük, és ne jöhessenek olyan országokból, amikkel Magyarországnak nincs kiadatási egyezménye – ilyen például Kína vagy Indonézia.

Mint mindenki másnak

A rendőrség adatai szerint 2022 augusztusa és 2023 augusztusa között 239 olyan bűncselekmény történt Magyarországon, amit az itt dolgozó külföldi állampolgárok követtek el. Ezek jellemzően ittas vezetések, garázdaságok, lopások és testi sértések, írta az Országos Rendőr-főkapitányság a Telexnek.

Ez viszont már csak azért sem lehet mérvadó, mert ezeket a bűncselekményeket nem feltétlenül ebben az egy évben követték el, csak a nyomozás végén ekkor kerültek be a rendszerbe. Másrészt a „munkát vállaló külföldi állampolgár” elég tág fogalom, a vendégmunkások mellett akár uniós állampolgárok is lehetnek közöttük.

A Fidesz pedig elég szikáran reagált a megkeresésünkre. Annyit írtak, „Magyarország az illegális migránsokat továbbra sem engedi be az országba. A vendégmunkásoknak pedig be kell tartani a törvényeket, ahogy mindenki másnak”.

Az együttműködés kizárt és elképzelhetetlen

Azt azért a Mi Hazánk „kizártnak tartja”, hogy a vendégmunkások-témával szintén kiemelten foglalkozó Jobbikkal együtt dolgozzon, mondjuk közös akciókkal vagy törvényjavaslatokkal, de „minden olyat megszavaznak, ami a magyar emberek érdekeit szolgálja”. Igaz, az együttműködést a Jobbik is „elképzelhetetlennek” tartja.

Ehhez érdemes felidézni, hogy 2018-ban a Mi Hazánk úgy alakult meg, hogy Toroczkai Lászlót kizárták a Jobbikból, mert megsértette a párt alapszabályát, és aztán Novák Előd és Dúró Dóra is ment utána, így aztán a két párt kapcsolata finoman szólva sem harmonikus.

A Mi Hazánk szerint már csak azért sem dolgoznának együtt a Jobbikkal, mert szerintük az „nemrég még a migrációt támogató Gyurcsány Ferenc nevével fémjelzett balliberális ellenzéki összefogásban vállalt szerepet”. Közben a Jobbik a Telexnek azt írta, ők meg például azért nem dolgoznának együtt a Mi Hazánkkal, mert szerintük jobb magyar béreket csak uniós tagként lehet elérni. „Ezzel szemben az Európai Unióból kilépéssel kampányoló Mi Hazánk valójában az uniós kilépéssel azt érné el, hogy még több magyar ember kényszerülne az alacsony bérek miatt nyugatra, helyükre pedig válogatás nélkül telepítenének be az ázsiai migránsmunkásokat” – írták.

A különbség a két párt között annyi, hogy a Jobbik most nem beszél vendégmunkás-bűnözésről. Erről azt írták, ők nem értik, a Mi Hazánk mit ért ez alatt, de szerintük „minden olyan szervezett támogatás bűn, amely a magyar munkaerő és lakosság helyére ázsiai migránsmunkásokat hoz be, telepít be, ahogyan a magyarok munkájának elvétele is egy ilyen bűn”.

Ezek nem azok az emberek

Miközben a vendégmunkástörvény novembertől lép életbe, Orbán Viktor állítólag a rendészeti törvényt is módosítaná miatt – legalábbis az ATV információi szerint a miniszterelnök erről is beszélt Kötcsén. A portál szerint Orbán arról beszélt a zárt körben, hogy a munkahelyeket előbb a magyar munkavállalóknak kell felkínálni, aztán a szomszédos országok állampolgárainak, de a nagy számban várható vendégmunkások miatt azért módosítaná a rendészeti törvényt, „az itt élők biztonságát hangsúlyozva”.

Orbán és a kormánya hosszú éveken át sulykolta, hogy nem lesz olyan, hogy vendégmunkásokat hívnának az országba, vagy egyáltalán bármilyen idegent, hiszen ők csak bajt és erőszakot hoznának ránk. Most a lakosok több helyen láthatóan dühösek és elkeseredettek, amiért pont ide, Magyarországra jönnek, és néhány ellenzéki párt erősen ráment a témára – valószínűleg a most következő önkormányzati és európai parlamenti kampányban és a választásokig ez ki is fog náluk tartani.

A kormány azzal próbálja magyarázni a vendégmunkások behívására épülő gazdaságstratégiát, hogy ezek a vendégmunkások nem azok a vendégmunkások. Gulyás Gergely miniszter az egyik kormányinfón azt mondta, ő nem érzékeli, hogy ellentét lenne a kormány korábbi migrációellenes jelszavai és aközött, hogy most az ország több pontjára szervezetten érkeznek a török, indonéz, indiai, mongol, kirgiz vagy Fülöp-szigeteki vendégmunkások, hogy gyárakat építsenek. Utóbbiak ugyanis szerinte az illegális bevándorlástól „teljesen független rezsim”, hiszen ők „nem élnek velünk hosszútávon”.

Gulyás megoldásként azt javasolta, a vendégmunkásokat úgy kell elhelyeznie a beruházónak, hogy „semmilyen nehézséget a helyiekkel való együttélésben ez ne jelentsen”, ahol pedig jelent, ott más megoldást kell találni.

„Szubkulturális sajátosságok”

A Mi Hazánknak amúgy is otthonos terep valamilyen csoport bűnözéséről beszélni: a megalakulásuk óta az általuk „cigánybűnözésnek” nevezett bűncselekményekkel kampányolnak. A párt szerint a romák között nagyobb arányban fordul elő bűnelkövetés, és vannak olyan bűncselekmények, amiket „száz százalékban” romák követnek el – Toroczkai szerint ilyen például az unokázás. Mindez pedig egy „szubkulturális sajátosság”.

Az utóbbi években már többször tüntettek és/vagy felvonultak az ilyen bűnözés ellen: jártak már Miskolcon, Jászapátiban, Nyíregyházán, a budapesti Deák téren, legutóbb pedig a Venyige utcai börtönnél tartottak cigányellenes tüntetést – de ha már ott voltak, a vendégmunkás-bűnözőket is hozzájuk csapták a demonstráción.

Annak idején egyébként még a Jobbik szerzett magának népszerűséget a hasonló felvonulásokkal, de aztán ők lenyesegették a radikális vadhajtásaikat, és néppárti útra léptek. Legújabban pedig már konzervatívoknak nevezik magukat.

Rést találtak

„Egy radikális pártról beszélünk, a radikális megnyilvánulások eddig is részét képezték a politikájuknak. Egy-egy ember vagy csoport kipécézése, és hogy kriminológiai diskurzusba ágyazzák egy adott népcsoport jellegzetességeit, ezek benne vannak a szélsőjobb taktikai csomagjában” – mondta a jelenségről Félix Anikó szociológus.

A kutató szerint a bűnözés kiemelése, az előtag lecserélésével sokféle kisebbségi csoportnál működhet, elég csak a „migránsbűnözésre” vagy a „zsidóbűnözésre” gondolni. „A vendégmunkás-bűnözés kifejezés ugyanazokat az eszközöket használja, mint például a »cigánybűnözés«. Ilyen a félelemkeltés, védelemre való törekvés, összezárás egy külső csoporttal szemben, amik a legelemibb ösztönökre hatnak. Azzal, hogy a félelmet növelik az emberekben, az adott csoporttal szembeni elutasítottság is növekedik idővel a közvélemény-kutatások szerint” – mondta a szociológus. Szerinte ha egy csoport ellen folyamatosan gyűlöletet keltenek – főleg egy külsőleg is láthatóan megkülönböztethető csoport ellen, mint most az ázsiaiak –, akkor hosszabb távon akár atrocitások is megjelenhetnek.

De létezik-e egyáltalán vendégmunkás-bűnözés? Félix szerint „nem lehet semmilyen csoportot azonosítani a bűnözéssel. Márpedig ez a kifejezés azt sugallja, hogy a kettő szó közé (vendégmunkások és a bűnözés) egyenlőségjelet teszünk. Az ilyen jellegű kifejezések semmi másra nem jók, mint az adott csoporttal szembeni ellenszenv növelésére, a valódi problémák feltárásához és azok megoldásához nem visz közelebb.”

A Mi Hazánk népszerűségén azért még dobhat, ahogy annak idején a „cigánybűnözés” elleni felvonulások és megszólalások a Jobbikén. A „cigánybűnözés” mantrázása Toroczkaiéknál is megmaradt, de a szociológus szerint ezzel már sokkal több követőt nem tudnak maguknak szerezni. Másrészt relatíve új pártként most megpróbálnak új témákat is találni, „az adott kor szellemének megfelelő ellenségképpel operálni. És most itt találtak egy rést, amivel úgy tudnak ellenségképet, önálló identitást, kommunikációs stratégiát kialakítani, hogy leválasztják magukat a kormányzati retorikáról.”