Hajdúszoboszló mutatja meg kicsiben, milyen őrület vár az egész országra

„Mi nem hívtunk ide soha senkit se vendégmunkásnak, se semmilyen más okból, hogy itt éljenek velünk.” (Orbán Viktor, 2017, Kossuth Rádió)

„Nem szabad beengedni Magyarországra egyetlen migránst sem.” (Orbán Viktor, 2018, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitója)

Az elmúlt napokban Hajdúszoboszlón éles konfliktus bontakozott ki, ami helyi szinten jól bemutatja, mi lesz a következő néhány év egyik legmegosztóbb témája Magyarországon.

A helyiek dühösek, mert sok külföldi vendégmunkás érkezik a településre a közeli gyárépítések miatt. Dühösek és elkeseredettek, amiért pont ide, Magyarországra jönnek vendégmunkások, holott korábban Orbán Viktor miniszterelnök hosszú éveken át sulykolta, nem lesz ilyen, mert csak bajt, erőszakot, pusztulást hoznának ránk.

A hajdúszoboszlói polgármester félti a város turizmusát, és – egy azóta törölt Facebook-posztban – arra kérte a helyi lakosokat: „Tegyenek bejelentést minden olyan esetről, ahol vendégmunkások elszállásolását tapasztalják, vagy gyanítják.”

„Nyilvánosságra hozom azoknak az egyéneknek a nevét, akik külföldi vendégmunkásokat tartanak”

A közelmúltban több Debrecen környéki óriásberuházást jelentettek be a magyar kormány tagjai, a kelet-magyarországi városban épül a BMW gyára, és két kínai cég, a CATL és az Eve Power is gigantikus akkumulátorgyárat létesít. A bejelentésekkor általában elhangzik, hogy ezekkel sok ezer új munkahely jön létre, azt azonban már nem teszik hozzá, hogy kik fognak dolgozni ezekben az üzemekben, és kik fogják felépíteni azokat. Pedig az égető hazai munkaerőhiány és az egyre több Magyarországra érkező vendégmunkás alapján úgy tűnik, nagy arányban külföldiek, EU-n kívülről jövők végzik el ezeket a munkákat.

Az utóbbi hónapokban Debrecen környékére is sok munkás érkezett az EU-n kívülről. Őket a környező településeken szállásolták el, de a sokévnyi, külföldiekkel való riogatás után a helyben lakó magyarok – finoman fogalmazva – nem örülnek az érkezésüknek.

A Debrecen melletti, leginkább a fürdőiről híres, 24 ezer lakosú Hajdúszoboszló polgármestere, Czeglédi Gyula pár nappal ezelőtti, politikusi Facebook-oldalán megjelent posztjában arról írt, konzultált a helyi rendőrkapitánnyal, és fokozott figyelmet kért a rendőrségtől.

„Évtizedeken át szorgalmasan dolgoztunk azon, hogy felépítsük és fenntartsuk turisztikailag meghatározó szerepünket. […] Ezért határozottan kijelentem, hogy nem engedjük, hogy a városunk biztonságát és hírnevét bárki is veszélyeztesse.

Minden olyan intézkedést megteszünk, amely képes megakadályozni városunkban munkásszálló létesítését. Amennyiben indokolttá válik, úgy nyilvánosságra hozom azoknak az egyéneknek a nevét, akik külföldi vendégmunkásokat tartanak Hajdúszoboszlón” – írta.

Azt is hozzátette: az önkormányzat az elmúlt hónapokban hozott több olyan intézkedést, „amellyel tovább kívánja korlátozni városunkban munkásszálló létesítésének és üzemeltetésének lehetőségét a kiemelt üdülő övezeten túl, szinte az egész városra kiterjesztve”. A polgármester leszögezte, a helyi rendelet szerint csak a város ipari övezetében lehet munkásszállót létesíteni, és ott is csak akkor, ha az üzemeltető helyi, hajdúszoboszlói vállalkozó.

Mint írta, lakossági bejelentések alapján lehetőség van további vizsgálatokra például bérleményekben, és „szükség esetén a szakhatóságok, adóhivatal, katasztrófavédelem és népegészségügy tájékoztatására”. Úgy fogalmazott: „Én magam sem azért dolgoztam városunk turizmusának felvirágoztatásáért közel három évtizeden keresztül, hogy most egy debreceni iparfejlesztés mellékszálaként tönkre tegyék városunk turizmusát.”

Felhívta a lakosok figyelmét, „hogy tegyenek bejelentést minden olyan esetről, ahol vendégmunkások elszállásolását tapasztalják, vagy gyanítják!”.

A szállásadó mint közellenség

A városvezető posztja alatt irgalmatlan lincshangulat alakult ki. Több helybéli azt kérte, menjen ki a rendőrség egy ismertebb helyi szórakozóhelyhez. Erre azt írta egy másik kommentelő, hogy kiment a rendőrség, csak éppen egyetlen vendégmunkást sem találtak ott. Egyesek „török vallásúak” érkezéséről panaszkodtak, mások nem értettek egyet a polgármester ötletével, hogy az ipari parkban épüljön munkásszálló. Azt javasolták, sehol se épüljön ilyesmi a városban.

Rengeteg komment érkezett, de egy idő után Czeglédi Gyula törölte a posztot. Viszont a 18 ezer tagú, Szoboszlón hallottam nevű helyi Facebook-csoportban továbbra is forrnak az indulatok. Néhányan igyekeztek nyugtatni a feldühödött embereket azzal, hogy eddig semmi biztos infó nincs arról, hogy volt-e egyáltalán bármiféle erőszak vagy törvénytelenség a vendégmunkások részéről, és ameddig nincs ilyen biztos infó, nem érdemes pánikot kelteni.

„Mielőtt nagyobb baj lenne, azelőtt kellene csírájában rendezni a soraikat. Nem pánik keltés, előzékenység”

– reagált erre egy másik csoporttag.

Valaki belinkelte a poszthoz a kormány új vendégmunkástörvényét, ami alapján maximum 2+1 évig maradhat csak itt egy vendégmunkás. „Sokra megyünk vele, ha folyamatosan cserélődnek. Akár évtizedekig jelen lehetnek. Ez a 2+1 év max. arra jó, hogy ne tűnjön fel, ha majd tartósan megbetegszenek” – írta valaki. „2+1év? Na ezzel ki vagyunk segitve:) 3 ev utan meg kapnak uj szemelyit es megint 2+1 év indul:))))” - írta egy másik kommentelő. Volt, aki azt fűzte hozzá: „A kínaiak, négR-ek egy személyivel eleve tízen jönnek, mert fehér ember nem különbözteti meg őket.”

Néhányan a kormánypártot és a Fidesz-szavazókat emlegették a kialakult helyzet miatt:

• „Még tehetik a nép kussol! Jó így mindenkinek! Hol vannak a fidesz szavazók!? Mondják már el hogy ez milyen jó lesz nekünk...”
• „Ez ment a propaganda beszedben, hogy az illegalis migransok majd megeroszakoljak a magyar noket....es erre ok 300.000 munkavallalo ferfit telepitenek be. Feleseg gyerek csalad nelkul....kivancsi leszek kapnak melle Bromot is, hogy ne akarjanak feleseg potlekot keresni? 3 ev alatt?”
• „De ez nem lehet. Dr Orbán biztos nem tud róla. Ha tudta volna, nem engedte volna.”
• „Úgyis azt mondják majd, hogy Brüsszel telepítette be őket.”
• „A kormány nem engedi Brüsszelnek, hogy migránsokat telepítsenek ide, mivel nem tűri a konkurenciát. Ők már idehozták a beduinokat. Bőven túlteljesítve a kvótát is.”

De a legtöbben nem a vendégmunkások ideengedéséről szóló döntések valódi meghozói, tehát a Fidesz-kormány tagjai ellen emelték fel a szavukat, hanem a szállásadókat kiáltották ki új közellenségnek.

„Mivel a pénz nagy úr, főleg ebben az orszàgban, sokan tesznek majd rà és szàllàst adnak nekik” – írta valaki. A polgármesterrel egyetértve többen szorgalmazták, a vendégmunkások szállásadóinak kell a körmére koppintani. Bár néhányan szkeptikusak azt illetően, hogy ez hatékony lehet-e: „Ettől meg pont feketén fogják kiadni feketéknek.”

„Be kell vetni a tisztító tűz projektet!”

Az elmúlt napokban átnéztünk sok száz kommentet a helyi Facebook-csoportokban. Hogy érzékeltessük a kétségbeesést és a lincshangulatot, összegyűjtöttünk néhány szó szerinti idézetet:

• „Borítékolható a napi konfliktus. Nemi erőszak, agresszív viselkedés, kultúrájuk ránk erőltetése, lopások, rablások és akár halálos áldozatok is.”
• „Ezek simán fognak embert ölni is. Sajnos ismerem jól őket.”
• „Tobben vagyunk akik szeretnek ha ezek a rétiniggerek eltunnenek a varosunkbol.”
• „Pénteken vásároltam a pennyiben egy bozotlakó szintén vásárlás után pakolunk be az autóba a fekete bozotlakó be pakolás után egyszerűen bele rúgott a bevásárló kocsiba és elhajtott ennyit a kultúráról !!”
• „És megint az üzengetés, az írkálás, a jog, a f. szom. Miért nem szervezünk egy találkozót, ahol a város olyan polgárai futnánk össze, akiknek ez rohadtul nem tetszik!?(…) Nehogy már mi kezdjünk el félni a saját hazánkban, szeretett városunkban pár rossz koszos büdös beduintól. Féljenek ők!!!!! Mi vagyunk itthon!!! Emeljük fel a seggünket végre!!!!!”
• „Baj csak akkor lesz,ha ferde szemű unokádat viszed oviba!”
• „Veszelyeztetve lesznek a gyerekek es főleg a nők. Igaz hogy ezek a kecskéhez szoktak. De itt keves a kecske. Ezet elkapkodjak majd a nőket.”
• „Gátlástalanul nézik a tini lányokat és »sétálnak« utánuk. Bár amíg csak ennyi történik senki nem foglalkozik velük.…”
• „Be kell vetni a tisztító tűz projektet!”
• „Hajdúszoboszló fog először elesni az új gyárak hatásainak köszönhetően.”
• „Sík hülye az aki pártolja és engedi saját hazájának a lakokosságának az etnikai összetételét felhígítani!Az igazi veszély ebben van!!!! Valamint abban, hogy, az országban a vendégmunkások lenyomják az amúgy is alacsony magyar munkás béreket!!!!”
• „Katasztrófa az egész, úgy ahogyan van. Egyre inkább féltem a lányaimat, hogy egyedül közlekedjenek. Ezt kell megélni? Rettegésben élni? Végül is ha mindenki elköltözik, lehet a település új neve Kínafalva.”

A rendőrséghez egyetlen bejelentés sem érkezett

Valaki azt írta, hogy „ők is emberek akik egy könyebb, biztonságosabb élet reményében vállalják a külföldre költözést”. Erre ez a reakció érkezett: „Szívböl kívánom hogy ezek jórésze az ön háza melett kapjon szállást.Ezt kár volt kiírnia,meg fogják lincselni magát de meg is érdemli.”

Írtunk a hajdúszoboszlói rendőségnek, hogy megtudjuk, az utóbbi hónapokban mennyi olyan kihágás történt, ami vendégmunkásokhoz köthető.

„Megkeresése alapján tájékoztatom, hogy ebben az évben külföldi vendégmunkásokkal kapcsolatban a Hajdúszoboszlói Rendőrkapitányságra nem érkezett bejelentés, nem történt rendőri intézkedés”

– írta lapunknak a Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság. Egyelőre tehát nincs semmiféle bizonyíték arra, hogy bűncselekményeket követtek volna el külföldi vendégmunkások Hajdúszoboszlón, a helyiek mégis szinte egymásba szuggerálják, hipnotizálják, hogy éppen most zajlik az armageddon. Sokszor egyébként csak annyi a helyiek baja egy-egy vendégmunkással, hogy „ül egy padon és néz”.

Migráns vagy vendégmunkás? Ide nem!

Mindez persze erősen következik az elmúlt nyolc év kormányzati kommunikációjából. Nagyjából a 2015-ös migrációs válság óta az alábbiak a Fidesz fő üzenetei:

• Nem leszünk bevándorlóország.
• Ide be nem teheti a lábát senki, aki Ázsiából, Afrikából vagy ki tudja honnan jön.
• Minket nem érdekel, hogy a jobb élet reményében jönne ide, menjen inkább máshová, vagy maradjon otthon.

Milliószor hallhattunk ilyen mondatokat kormánypárti politikusoktól. „Az ellenzék beengedné a migránsokat” – választásokat lehetett nyerni Magyarországon efféle riogatásokkal.

A miniszterelnök évek óta hangsúlyozza, ide nemcsak a háborús övezetekből érkezőket nem engedjük be, hanem azokat sem, akik dolgozni jönnének valamelyik békés országból.

„Mi nem hívtunk ide soha senkit se vendégmunkásnak, se semmilyen más okból, hogy itt éljenek velünk. Tehát mi nem bevándorló ország vagyunk, és Magyarország nem akar bevándorló országgá válni.”

– mondta Orbán Viktor 2017-ben nagy nyilvánosság előtt. A miniszterelnök az etnikai homogenitás megőrzésének fontosságáról is beszélt 2017-ben, de 2018-ban, szintén az Iparkamara egyik rendezvényén is teljesen egyértelmű kijelentést tett: „Nem szabad beengedni Magyarországra egyetlen migránst sem.” De a 2015-ös plakátkampány egyik üzenetére is emlékezhetünk: „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját!”

Mostanra azonban megváltozott Orbán hozzáállása a témához, hiszen a fogyó népesség és az épülő gyárak munkaerőigénye miatt nagyon feszítetté vált a magyar munkaerőpiac, szinte lehetetlen itthon munkásokat találni.

Kétséges, hány emberhez jutott el, amit Orbán néhány hónapja mondott

Úgy tűnik, sok magyar választópolgárhoz valamiért nem ért el az az információ, hogy változás történt a kormány gazdaságpolitikájában. Nem tudni, mennyien hallották vagy olvasták, amit Orbán Viktor idén tavasszal teljesen világosan kimondott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén:

„a magyar gazdaságnak egy-két éven belül szüksége lesz félmillió új munkavállalóra.”

A kormányfő persze rögtön hozzátette: szükség van ugyan erre a sok-sok új munkásra, „de ez nagyon sok kérdést vet fel”. Szerinte a gazdasági észszerűség csak az egyik szempont, „mert láttuk már pár nyugat-európai ország vendégmunkásokkal megterhelt helyzetét”. A vendégmunkásokkal kapcsolatban nagyon nagy óvatosságra van szükség – mondta.

A miniszterelnök elképzelései alapján elsősorban a belső tartalékokat kell mozgósítani, de ez nem a közmunkásokat jelenti, mert abban a rendszerben már nincs tartalék szerinte. A keleti országrészben még talán van, és a határon túli magyarokra is számít. A külhoni magyarok idetelepülése viszont újabb kérdéseket vet fel, hiszen ha az ott élők közül sokan ideköltöznek – és van ilyen tendencia nagyon régóta – akkor egy idő után a kinti, magyarlakta területekről tűnnek el a magyarok.

Orbán beszélt arról is az Iparkamara idei rendezvényén, hogy szerinte nem tudjuk azt megengedni, hogy azért, mert „bizonyos populációkból” behozott vendégmunkások jobb munkaerőnek számítanak, mint az itt lévő magyar tartalék, akkor inkább külföldieket hozunk be. Azt a luxust nem engedhetjük meg magunknak, mint ami Nyugat-Európában is van, hogy bizonyos munkaköröket nem hajlandóak elvégezni a „bennszülöttek” – vezette le.

A valóságban azonban azt látjuk, hogy termelővállalatok és toborzóirodák egyre nagyobb számban hoznak Magyarországra külföldi vendégmunkásokat. Csak tavaly, egy év alatt 81 ezerrel nőtt a számuk. És a következő években, évtizedekben még többen jönnek majd. A hazai munkaerőpiacon érdemi munkanélküliség nincs, sőt, évek óta sok ágazatban fojtogatóan nagy munkaerőhiány van, és ez komoly akadálya az ország gazdasági fejlődésének.

Egyre több országból egyre több külföldi munkavállaló érkezik Magyarországra. Nincs elég hegesztő, targoncás, kamionsofőr, de egyszerűbb feladatokat ellátó betanított munkás sem. Így aztán jönnek Fülöp-szigetekiek, indonéziaiak, kazahok, indiaiak, kirgizek, mongolok. Itt írtunk arról, hogyan zajlik a toborzás, és mennyire válnak be ezek az emberek.

Szinte minden szakértő egyetért abban, hogy az Orbán Viktor által említett pár éven belüli 500 ezer új munkavállalót egész biztosan nem lehet csak magyarokból kiállítani. A G7-nek nyilatkozó Scharle Ágota, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet igazgatója szerint három éven belül optimista becsléssel 200 ezer magyart lehetne beterelni a munkaerőpiacra. Mások szerint is legalább 200-300 ezer külföldi vendégmunkásnak kell a következő pár évben Magyarországra jönnie, hogy ki lehessen szolgálni a sok új beruházás táplálta munkaerőigényeket.

Kérdéses, hogy a hazai lincshangulatba és ellentmondást nem tűrő idegenellenességbe hogyan lehet majd behozni 200-300 ezer idegen embert – akik egyébként minden esetben már meglévő munkára érkeznek, tehát eleve úgy hozzák be őket a cégek, hogy megvan az érvényes munkaszerződésük. Nem itt kezdenének el munkát keresni.

Egyébként ezzel a 200-300 ezer új külföldi vendégmunkással meg se fogjuk közelíteni a környező országok hasonló mutatóit – tehát nem a nyugat-európai országokét, hanem a hozzánk hasonló, posztszocialista országokéit sem. A magyarral többé-kevésbé azonos méretű munkaerőpiaccal rendelkező Csehországban 700 ezer, Ausztriában 1 millió, a hazánknál négyszer nagyobb Lengyelországban pedig mintegy 2 millió, zömében ukrán vendégmunkás dolgozott már a háború előtt is, ez a szám azóta pedig a sokszorosára emelkedhetett.

A Fidesz egyébként épp néhány hete fogadta el a vendégmunkástörvényt, ami Orbán szerint „Európa legszigorúbb szabálya”. Annyi vendégmunkás jöhet be Magyarországra, amennyi betöltetlen álláshely van. Két évre jöhet a vendégmunkás, ezt egy esetben lehet meghosszabbítani.

Népesedési katasztrófa felé tart Magyarország

A magyar népesség nem nő vagy stagnál, hanem rohamtempóban csökken. Arányaiban egyre kevesebb dolgozó embernek kell kitermelnie például a nyugdíjakat, amiknek jó lenne folyamatosan növelni az értékét. Az se segítene, ha ebben a pillanatban varázsütésre minden nemzőképes korú magyar nő megtermékenyülne, és legalább három gyereke születne, hiszen ez a többlet csak 20-25 év múlva jelenne meg a munkaerőpiacon.

A valóság az, hogy népesedési katasztrófa vár Magyarországra. Az elmúlt 40 évben több mint egymillió fővel csökkent a népességünk (10,7 millióról 9,59 millióra). A Központi Statisztikai Hivatal kutatói szerint a következő 40 évben pedig még gyorsabb lesz a csökkenés, mert a halálozások száma egyre nagyobb mértékben haladja meg a születésekét. A legoptimistább forgatókönyvek szerint is 7,5-8 millióan leszünk 2070-ben. Vagyis pár évtized alatt több mint másfél millióval lehetünk kevesebben.