Újabb kínai akkumulátorgyár jön Magyarországra

Szijjártó Péter szombaton a Facebook-oldalára feltöltött videójában jelentette be, hogy hamarosan bejelentik egy újabb kínai akkumulátorgyár érkezését Magyarországra.

Mint a videóban mondja, Magyarország és a Kínai Népköztársaság stratégiai partnerei egymásnak, „mi úgy tekintünk Kínára, mint egy országra, mellyel az együttműködés jelentős előnyökkel jár”. 2020 volt az első olyan év, amikor a kínai befektetők hozták a legtöbb befektetést Magyarországra, és a jelenlegi adataik szerint az idei lesz a második ilyen év.

A külügyminiszter szerint „egyike vagyunk a világ három országának Kína és Németország mellett, ahol gyárat üzemeltet mindhárom német prémium autómárka, akik mindannyian az eletromobilitási stratégiájuk szívét Magyarországon helyezték el”. Ezeknek az akkumulátor-beszállítóik a kínai vállalatok, ezért volt „nagy megtiszteltetés”, hogy bejelenthették a CATL és az EVE Energy befektetéseit Magyarországra, és egy másik top tízbe tartozó elektromos akkumulátorgyártó vállalat befektetését is hamarosan bejelentik.

„Magyarország a 4. helyen szerepel világviszonylatban az elektromos akkumulátorgyártás terén, és amint ezek a befektetések befejeződnek, az ország a második lesz” – mondta Szijjártó, aki szerint az elmúlt egy-másfél évben Magyarország első számú exporttermékei az elektromos akkumulátorok voltak.

Május közepén írta meg a Világgazdaság, hogy az európai piacra készül és akkumulátorgyár építését tervezi Magyarországon a kínai Sunwoda, ami a világ tíz legnagyobb akkumulátorgyártójának egyike. A lap szerint a napokban futott végig a nemzetközi szaksajtóban az a közlemény, amiből kiderül, hogy a cég aktívan készül az európai, azon belül is a magyar piacra. Az egyelőre nem derült ki, hogy Magyarországon pontosan hol lenne a helyszín. A Világgazdaság akkor kereste a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy született-e megállapodás a Sunwodával, de nem kaptak választ a kérdésekre.

Az egyre fontosabbá váló akkumulátoripar hazai helyzetével nemrég cikksorozatban foglalkoztunk. Az első részben a gazdasági oldal; a második részben a technológiai oldalát jártuk körül, feltárva, hogy muszáj-e mérgezniük a gyáraknak; a harmadikban arról írtunk, hogy miért kivételezett iparág az akkumulátorgyártás, amelynek útjából eltakarítják a törvényeket; a negyedik pedig arról szól, a dolgozók és leendő dolgozók szemszögéből milyen munkahelyek jönnek létre ezekkel a beruházásokkal (amúgy elég drágán, a G7 számításai szerint egy munkahely kb. 64 millió forintjába kerül az államnak a különféle támogatások miatt). A négy anyag legfontosabb tanulságait itt gyűjtöttük össze.