Nagy tömegben jönnek ázsiaiak a magyar munkaerőpiacra, de egyszer haza kell menniük
2023. július 7. – 19:53
Egyre több országból egyre több külföldi munkavállaló érkezik Magyarországra. Nincs elég hegesztő, targoncás, kamionsofőr, de egyszerűbb feladatokat ellátó betanított munkás sem. Így aztán jönnek a Fülöp-szigetekiek, indonézek, kazahok, indiaiak, kirgizek, mongolok. Hogyan zajlik a toborzás? Mi a matek? Mennyire válnak be ezek az emberek? Mit csinálnak a szabadidejükben? A Telex összeállításában ezt igyekeztünk körbejárni.
Egy friss jogszabálytervezet alapján hamarosan változhat a külföldi munkavállalók hazai foglalkoztatása. A változás kettős lenne: a jogszabálytervezet szerint a Kiemelt Exportőr Partnerségi Program résztvevői is könnyebben behozhatnának külföldieket, ugyanakkor a bővítés mellett szigorítanák, hogy a munkavállalók meddig maradhatnak, és immár jogilag is ráerősítene a kormány arra a valós gyakorlatra, hogy a munkások nem telepedhetnek le, nem kerülhet sor családegyesítésre.
Ma ugyanis van olyan, aki összesen már hat éve itt van, de azt kétéves etapokban töltötte le. Ha életbe lép az új jogszabály, akkor három évnél tovább senki nem maradhat.
Bár több szakemberrel beszéltünk, írásunkban végül csak egy nyilatkozó vállalta a nevét, volt, aki azért kérte az anonimitást, mert a cége könnyen politikai céltáblává válhat a bevándorlók foglalkoztatása miatt, más pedig azért lépett vissza, nehogy a neve olyan írásban szerepeljen, amely sztereotip megjegyzést tartalmaz egy olyan nációról, amellyel a cég sokat dolgozik.
A kiinduló helyzet
Magyarországon nagyon feszes a munkaerőpiac, 4,7 millióan dolgoznak, érdemi munkanélküliség nincs, sőt a munkaerőhiány miatt már hivatalosan is (a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint) 85 ezer külföldit foglalkoztatnak az országban. A külföldi munkavállalók számának alakulásáról a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) is rendre beszámol, igaz, a honlapon nem a legfrissebbek az elérhető elemzések.
A munkaerőhiány miatt a kormány 2021 nyarán előbb meghatározta, majd 2022 nyarán kibővítette az olyan unión kívüli országok körét, ahonnan egyszerű eljárással lehet munkaerőt behozni, korábban ez csak az ukránok és a szerbek esetében volt lehetséges.
Ezek együtt most a következők: Belarusz, Bosznia-Hercegovina, Brazília, Észak-Macedónia, Fülöp-szigetek, Grúzia, Indonézia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Kolumbia, Mongólia, Montenegró, Oroszország, Szerbia, Ukrajna, Venezuela és Vietnám. A felsoroltakon kívül még sok helyről érkezhetnek persze a hagyományos, szigorúbb szabályok szerint is munkavállalók Magyarországra, például Indiából.
Közvetít és kölcsönöz
A Magyarországra érkező munkavállalók hivatalosan kétféle formában érkezhetnek. Vagy egy közvetítőcég toboroz, és miután kiközvetítette a munkavállalót a munkáltatónak, a külföldi már az őt foglalkoztató céggel lesz kapcsolatban, nem kell a közvetítőnek szállásszervezéssel, bérszámfejtéssel foglalkoznia.
De van munkaerő-kölcsönzés is, amikor egy nagy munkaerő-kölcsönző behoz külföldieket, a saját állományába veszi, és ő kölcsönzi őket a magyar cégeknek.
Itt olvasható, hogy melyik a 25 magyar minősített foglalkoztató, azaz olyan speciális kölcsönző, amely speciális minősítést kapott arra, hogy bizonyos ázsiai országokból munkaerő-kölcsönzés keretében is hozhasson Magyarországra munkaerőt. Ezen a listán sok ismert céget láthatunk, ilyen a Prohumán, a WHC vagy a Pannonwork.
Munkavállaló pedig tényleg sokfelé érkezik, elsősorban az iparba, a gyártásba. A Telexen az utóbbi időben a Waberer’sről írtunk részletesebben, de a Suzukinál, vagy a gyöngyösi Giant kerékpárgyárnál is sok a külföldi.
Magyarországon, de persze egyáltalán nem csak Magyarországon, gyakran érezhető az ellenszenv a külföldi munkavállalókkal szemben, és a kormány sem tett sokat azért, hogy ezeket mérsékelje, 2015-ben országos propagandaüzenetté emelték, hogy ezek az emberek elveszik a munkát a magyaroktól.
Viszont a kormány az elmúlt években igyekezett minél vonzóbb célponttá tenni Magyarországot a külföldi beruházások számára, és ahhoz, hogy Magyarország vonzó befektetési célpont maradhasson, megfelelő munkaerőt kell kínálnunk. Vagyis a magyaroknak is akkor lesznek jó munkahelyeik külföldi tőkéből, ha jönnek a bevándorló munkások is. Különben máshová viszik a cégek a gyártást, akár még a meglevő vonalakat is áthelyezik.
A Telex e témával foglalkozó korábbi írásában Bogdanovits Péter, az elsősorban vietnámiakat közvetítő Aarenson Consulting ügyvezetője azt mondta, az ázsiai munkaerő szerepe a következő években tovább fog emelkedni. De olyan szakember is van a piacon, aki bevallottan azért váltott a szomszédos országok munkavállalóiról távoli országokra, mert egyszerűen elege lett, hogy a Magyarországra könnyen eljutó, EU-n kívüli európai munkások inkább hazamentek, mert a romló forinttal már nem voltak nekik annyira vonzók a magyar munkahelyek.
Közvetítés indiaiakkal
Maier Dávid, a Terendo vezetőjeként elsősorban indiai, továbbá kazah és nepáli munkavállalók közvetítésével foglalkozik. A korábban az Indexnek is nyilatkozó szakember azt mesélte, hogy a jó partnerek megtalálása minden oldalon fontos. Szerencsére ma már túl vannak a gyermekbetegségeken, de korábban akadt olyan megrendelőjük, amelyik méltatlan módon, építési konténerekben szállásolta el a külföldieket, de a külföldi toborzóknál is van olyan, amelyik csak szeretné kihasználni a beutazási lehetőséget, aztán az általa kiválasztott munkavállalók eltűnnek.
Volt, aki már a reptéren dobbantott, de olyan is, aki pár hetet dolgozott, majd utána tűnt el.
Éppen ezért ő maga is többször járt Indiában, hogy megfelelő partnert kutasson fel, és ma már olyan összetett keresést folytat a cége, hogy a kinti toborzó válogat, de a Terendo is interjúztat, sőt arra is van lehetőség, hogy maga a későbbi munkáltató is tesztelje a leendő munkavállalóit.
Számíthat többek között a családi háttér, ahogy a szakmai tapasztalat alapján is lehet kockázatot csökkenteni, de teljesen mindent kiszűrni nem lehet. Ha valaki mégis eltűnik, az veszteség, ilyenkor a közvetítői szerződés alapján vagy vissza kell fizetni a garanciális időszakban a sikerdíjat (ami jellemzően egyhavi bruttó bér), vagy jellemzőbb a garanciális pótlás, azaz a közvetítőnek hoznia kell egy új munkavállalót.
India esetében a 600-800 dolláros repülőjegy is egyfajta kiemelt kockázat. Ezt a Terendónál a dolgozók maguknak fizetik ki, és a foglalkoztatónak opcionális visszafizetési kötelezettsége van. Hallottunk olyan konstrukcióról is, amikor a munkáltató vállalja a jegy kockázatát.
Kölcsönzés: a nyelvtudás számít
A munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó minősített cégek egyikétől azt hallottuk, ők 5-6 éve tapasztalták, hogy az egyszerűbb, betanított munkaerőre sokkal nagyobb az igény, mint amennyire azt a hazai kínálatból ki lehetne elégíteni.
A Fülöp-szigetekiek esetében az amerikai típusú iskolarendszer jelent jó alapot, nagyon sokuk képzett és jól beszél angolul. Ez egy nagyon speciális ország a globális munkaerőpiacon, a demográfiai robbanás miatt (a hatvanas években 27 millióan éltek itt, most 108 millióan) évente 2 millió fővel nő a munkaerőpiaci kínálatuk, és közülük minden évben egymilliónál is többen mennek külföldre dolgozni egy szervezett állami program keretében. Az országban ma is jellemző a 4-6 gyerek, a népesség nagyon erősen katolikus.
Azt minden beszélgetőpartnerünk elmesélte, hogy minden más híreszteléssel ellentétben, a kommunikáció lehetősége, a közös nyelv nagyon számít. A bátrabb közvetítők és cégek mongolokat, indonézeket is hoznak, de az nélkülözhetetlen, hogy egy tízfős dolgozói csapatból legalább egyvalaki beszéljen angolul vagy oroszul, hiszen mindig lehet egy hétvégi betegség, egy otthoni tragédia, egy munkahelyi vita, kell valaki, aki akár a többiek nevében is tud kommunikálni.
Ennek ellenére lehetnek a meg nem értésből fakadó konfliktusok, hiszen tényleg vannak olyan városok, amelyekben hirtelen nagyon sok külföldi jelent meg.
Kazahsztán, illetve Kirgizisztán is ezért értékelődik fel, mert a megrendelő cégek és a közvetítők a kazahokkal és a kirgizekkel könnyen tudnak kommunikálni, sokfelé vannak oroszul beszélő HR-esek (gyakran kárpátaljai magyarok).
Mit csinálnak ezek az emberek a szabad idejükben?
A külföldi munkavállalók általában szívesen vállalnak túlórát is, sokat dolgoznak, hiszen minél több pénzt szeretnének keresni. Így a szálláshelyen a legfontosabb az, hogy legyen egy jó ágy és erős wifi. Az előbbi alapvető emberi szükséglet, a pihenéshez elengedhetetlen, utóbbi pedig lehet szórakozás is, de az otthoniakkal is nagyon fontos a kapcsolattartás.
Emberileg sokszor nagyon nehéz az a helyzet, hogy valaki egy évig nem látja a kicsi gyerekét, vagy a feleségét (a legtöbb ázsiai kétéves határozott időre jön, és évente egyszer megy haza).
Emellett van, aki magyarul tanul, még olyan is, aki utazgat, Budapestre, a Balatonhoz, vagy akár még más uniós országba is. Az autóbérlés ritka ugyan, de vonattal, olcsó buszszolgáltatással hallani ilyen érdeklődésről.
A Fülöp-szigeteki női munkavállalók a munkaerő-közvetítők szerint annak ellenére nagyon szeretnek kosárlabdázni, hogy jellemzően nem túl magasak. Az ázsiai munkavállalók gyakran laknak együtt, és általános szabadidős aktivitás számukra a főzés. 5-6 ember közösen főz, beszélget, nem nagyon tesznek el ételt másnapra, akkor megint főznek. Igaz, volt, aki felismerte, hogy a sok bevásárlás és főzés egyfajta időcsapda, nem tudnak annyit túlórázni, így akadnak olyan munkáltatók is, akik inkább szerveznek elérhető áron háromszori étkezést.
Mindenesetre forrásaink szerint vannak olyan kisebb városok, amelyekben érezhető a nagyobb létszámban megjelenő külföldiek jelenléte, így Móron a mongoloké, vagy Esztergomban az indiaiaké, de forrásaink nem tudtak érezhető együttélési nehézségekről.
Kinek közvetítenek?
A munkaerőre elég nagy az igény az iparból, a legnagyobb hiányszakma az operátor, a targoncás, a hegesztő és az egyszerű betanított munkás az autóipari, elektronikai és élelmiszeripari gyártásban.
Rájuk gyakran azt mondjuk, hogy unskilled, képzettség nélküli munkaerő, de azért egy autógyár nem olyan feladatokra keres embert, hogy szét kell válogatni a piros a fehér gombokat. Egy nagy autógyárnál lehet, hogy a munkavállalók 70 százaléka betanított munkás, de mégis nagyon kemény követelményeknek kell megfelelniük. És egyre inkább kellenek technikusok, és mérnökök is, ők már jellemzően felsőfokú végzettségűek.
A hatóságok viszonylag támogatók, vagyis a felsorolt 17 ország esetében a munkavállalókra egyszerűsített, a munkavállalásra is feljogosító idegenrendészeti eljárás vonatkozik.
A többi országot érintően továbbra is a hagyományos eljárás van érvényben, amiben van munkaerőpiaci vizsgálat az adott pozícióra, vagyis a hatóságok megnézik, hogy van-e elég magyar jelentkező. Ha nincs, akkor lehet csak külföldit hozni, és olyan létszámban, amennyit itthonról nem sikerül kielégíteni (általában senkit nem szoktak találni, főleg szakmunkákra a hivatal adatbázisában, aki regisztrált álláskereső és tényleg akar és tud dolgozni). A hiányszakmáknál a munkaügyi központok tudják, hogy nem tudnak hazai munkaerőt javasolni, így ez gyorsított folyamatokat tesz lehetővé.
Maier Dávid ugyanakkor elmondta, hogy
a munkavállalási célú tartózkodási engedély, bár mind tartózkodásra, mind munkavállalásra feljogosít, de rajta van a konkrét cég, sőt még a munkavégzés helye is, amin hivatalosan nem módosíthat sem a munkáltató, sem a munkavállaló.
Ebből lehet probléma, ha a cégnek két eltérő megyében van két telephelye, még a megyék között sem lehet legálisan munkaerőt mozgatni. Módosítani hagyományos eljárásnál úgy lehet, ha újra az egész engedélyezést elvégzi a cég.
Vallás
A vallás eltérő fontosságú. A Fülöp-szigetekiek nagyon erősen katolikusok, rengeteg országba mennek dolgozni, de náluk választási szempont is lehet, ha Japánban például nincs a közelben katolikus templom.
A muszlimok esetében és a közel-keletiek között általában több az elkötelezett vallásgyakorló, míg például egy indonéz jobban alkalmazkodik a magyar munkáltatóhoz imádkozás vagy böjt tekintetében. A kazahok és a kirgizek esetében pedig a muszlim hitnél talán meghatározóbbak a közös kulturális analógiák, ők is a szocialista éra részesei voltak, szocializmusban nevelkedtek.
Volt olyan hazai nehézipari cég, amelynél ramadánkor a muszlimokat csak éjszakai műszakba tudták beosztani, mert nappal a böjt miatt nem bírták volna a munkát étlen-szomjan, és így nagyon veszélyes lett volna a foglalkoztatásuk. Ez a munkaszervezést is megnehezíthette és konfliktusokhoz vezetett a dolgozók között (más is szívesen dolgozott volna éjszakai műszakban a jobb fizetésért).
Kóklerek
Azt többen is elmesélték, hogy nagyon sok közvetítő cég van a piacon, nem mindenki tisztességes, vagy ha az is, esetleg nem ismeri fel a migrációs kockázatot, nem ad megfelelő minőségi garanciát. Vannak tapasztalt nagy cégek is, de vannak bőven itt élő indiaiak vagy vietnámiak, ők is toboroznak, szinte egyesével is.
Sok indiai dolgozott korábban a Közel-Keleten hegesztőként, villanyszerelőként, targoncásként, nekik például biztosan van tapasztalatuk, ha ott megállták a helyüket, az jó ajánlólevél. Ők ott nem kaptak ugyan rossz csomagot, nem ritkán jár évente, kétévente egy fizetett hazaút is, illetve napi 3 étkezés is volt a csomagjukban, mégis jobban szeretnek Magyarországon dolgozni, mert a Közel-Keleten nagyon kemény a munka, a klíma, nálunk sokszor emberségesebb körülmények között élnek. Amikor megjön a fizetés, Wise-on vagy Revoluton rúpiában hazaküldik, nem ritkán népes családokat, vagy szélesebb rokonságot tartva el belőle.
Annak fényében, hogy mekkora gondot okoz a magyarországi cégeknek a munkaerőhiány, a szakma azt várja, hogy továbbra is egyre nagyobb számban és könnyebb feltételekkel érkezhessenek ázsiai munkavállalók Magyarországra.