Van két meghatározó dátum, amely bő húsz éve összekapcsolja a Fideszt és a határon túli magyarok jelentős részét: a kettős állampolgárságról szóló 2004-es népszavazás és a második Orbán-kormány egyik első törvényjavaslata 2010-ben, amellyel végül megteremtették ennek a jogi lehetőségét.
A népszavazás érvénytelen lett, de a Fidesz politikailag győztesen jött ki a történetből. Az akkor ellenzékben lévő Orbán Viktor beállt a kettős állampolgárságot támogatók táborába, míg a Gyurcsány-kormány emlékezetes plakátkampánnyal hirdette, hogy a felelős döntés a nem. A Fidesz azóta lényegében kisajátította a határon túliak képviseletét, és nem engedi át a terepet másnak.
„Nincs A és B kategóriájú, nincs első- és másodrangú magyar állampolgár. Egy magyar nemzet van, egy magyar állampolgárság van” – jelentette ki Semjén Zsolt 2010-ben a parlamentben, miután a Fidesz kétharmaddal megnyerte a választást, és a korábbi ígéretét betartva benyújtotta a kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslatot. A KDNP elnöke úgy fogalmazott a vezérszónoki felszólalásában, hogy 2004-ben a Gyurcsány-kormány közjogi értelemben kirekesztette a magyar nemzetből a magyarság egyharmadát, és „ezt a határon túli magyarság egyfajta lelki Trianonként élte meg.” Mindezek után a parlament legelemibb erkölcsi kötelességének nevezte a kettős állampolgárság bevezetését.
A Fidesz politikájának azóta is fontos részét képezi, hogy állam helyett a magyar nemzet egészéről beszélnek, és látványos gesztusokat, jelentős pénzügyi támogatásokat juttatnak a határon túli magyaroknak.
Veszélyes időzítés
Ilyen előzmények után különösen meglepő, hogy idén két komoly, ki nem kényszerített nemzetpolitikai hibát is elkövetett a Fidesz: májusban Orbán Viktor a magyarellenes, szélsőjobboldali George Simion romániai elnökjelölt mellett állt ki a tihanyi beszédében, a héten pedig Lázár János szlovákozta le a Tisza Párt Sárváron induló felvidéki magyar képviselőjelöltjét, Strompová Viktóriát.
Tavasszal hamar rájött Orbán, hogy elszámolta magát, és az erdélyi magyarság felháborodását látva felhívta a Simion ellen kampányoló, Fidesszel szövetséges Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökét, hogy nem kívánja Magyarországról befolyásolni a romániai elnökválasztást. Lázár péntek délután kommentben fejezte ki sajnálatát a rossz fogalmazás miatt, és cinikusan gratulált a tiszás jelölt „nagyon friss magyar állampolgárságához.”
Magyar Péter mindkét esetben igyekezett lecsapni a magas labdát: Orbán tihanyi beszéde után elsétált Nagyváradig, most pedig másfél napja követeli az építési és közlekedési miniszter lemondását és Orbán Viktor megszólalását a felvidéki magyarok elárulása miatt.
Mindkét ügy kockázatos a Fidesz számára, és Lázár kijelentése a lehető legrosszabbkor jött a kormánypártok szempontjából. Alig négy hónappal vagyunk a következő országgyűlési választások előtt, ahol a korábbiaknál is nagyobb szükségük lenne a határontúli magyarok levélszavazataira.
A cikkünk elején felvázolt történelmi előzmények miatt ezek elsöprő többségét eddig gond nélkül maga mögött tudhatta a Fidesz. A 2022-es választáson több mint 456 ezren szavaztak levélben, és a voksok 94 százalékát kapta a Fidesz, ami két plusz parlamenti mandátumot hozott nekik a hatpárti összefogás és a Mi Hazánk Mozgalom kárára. Jövőre két mandátumon akár a kormányalakítás sorsa is múlhat, ha szoros lesz az eredmény.
Lázár ráadásul pont azokban a napokban kérdőjelezte meg a felvidéki magyar származású, magyar állampolgársággal rendelkező tiszás jelölt magyarságát, amikor Robert Fico szlovák miniszterelnök kormánya egy friss törvényjavaslatban börtönbüntetéssel fenyegeti a második világháború utáni békerendezéséről szóló Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését. Ennek fényében pedig még élesebb volt a kontraszt csütörtökön, hogy miközben Magyar Péter Lázár hibáját kihasználva próbálja megszólítani az eddig Fideszhez hű határon túli magyar választókat, Orbán Robert Ficóval osztott meg közös képet a brüsszeli EU-csúcson.
A korábban magyarellenes intézkedéseiről ismertté vált szlovák politikus a magyar miniszterelnök egyik, ha nem a legfontosabb európai szövetségese lett az elmúlt két évben. Orbán annyira számít Ficóra, hogy október 23-án őt kérte meg, hogy képviselje a magyar álláspontot az uniós csúcson, amíg a Békemenetről „sovány malac vágtában” kiér Brüsszelbe.
Valószínűleg a brüsszeli vétószövetségnek tudható be az is, hogy Orbán meglehetősen visszafogott választ adott csütörtökön, amikor a Beneš-dekrétumokról szóló törvényjavaslatról kérdezték a brüsszeli sajtótájékoztatóján. Azt mondta: „tisztázó megbeszéléseket” folytatnak a törvényről, kapcsolatban állnak a felvidéki magyarokkal, és „majd meglátjuk, hogy kell-e lépnünk”. A felvidéki magyarok álláspontja elég egyértelműnek tűnik: a héten többezren tüntettek Pozsonyban a törvényjavaslat ellen.
Politikai hiba vagy gumicsont?
A kommunikációs képességei miatt gyakran dicsért Lázár János egy teljesen ártatlan szituációban, kérdés nélkül tett olyan kijelentést, ami sokaknál kiverte a biztosítékot. Államtitkára, Ágh Péter fideszes országgyűlési képviselő választókerületében felültek egy buszra, és ott adott rövid interjút a Sárvári Televíziónak (4:44-től látható az ominózus jelenet).
A riporter a jövő áprilisi választással összefüggésben azt kérdezte Lázártól, hogy egy tiszás politikus mennyire tudna rá nyomást gyakorolni, ha útépítésről van szó, azaz képes lenne-e lobbizni a választókerületi beruházásokért. A miniszter azzal kezdte, hogy az ő ajtaja mindenki előtt nyitva áll. „A képviselőjelölt asszonnyal még életemben nem találkoztam. Kicsit csodálkozom is, hogy a Tisza Párt nem talált magyar embert és egy szlovák asszonyt kellett elindítania ebben a választókerületben. Ilyen rosszul állnak? Azért legalább azt kellene, hogy Magyarországon magyarok legyenek a jelöltek” – mondta Lázár a magyar állampolgárságú Strompováról, aki 16 éve él Sárváron.
Minden bizonnyal a mellette ülő, rezzenéstelen arccal hallgató államtitkára, Ágh Péter választási kampányát szerette volna a miniszter azzal segíteni, hogy az ellenfelet támadja. Az elmúlt másfél nap fényében kérdés, hogy ezzel mennyit segített Ághnak, aki a korábbi eredmények alapján egyébként nem szorul nagy támogatásra. A 2022-es választáson a szavazatok 64,38 százalékával nyert Vas vármegye 2. választókerületében, és az egész országban itt volt a harmadik legnagyobb szavazatkülönbség a Fidesz és a hatpárti ellenzék között.
A miniszter szavaira a kormánypárti Vas Vármegyei Hírportál adott némi magyarázatot Magyar Péter csütörtöki posztja után. Azt írták, hogy Strompová csak a Tisza Párt jelöltállítása előtt nem sokkal, idén november 10-én tette le az országgyűlési képviselőjelöltséghez szükséges állampolgársági esküt, az ünnepélyes ceremóniáról Sárvár fideszes polgármestere, Kondora István posztolt akkor. Erre célzott Lázár is, amikor a pénteki kommentjében a félreértés tisztázásáról írt.
De vajon miért érezte szükségét Lázár, hogy egy ártatlan interjúszituációban olyan kijelentést tegyen, ami élesen szembemegy a Fidesz eddigi retorikájával? Elképzelhető, hogy hogy nem számított rá, hogy a 8,8 ezer követővel rendelkező Sárvári Televízió Facebook-videója eljut az országos nyilvánossághoz, és azt gondolta: helyben hozhat pár szavazatot a tiszás jelölt hiteltelenítése. Valljuk be, naivitás lenne ezt feltételezni egy olyan rutinos politikustól, mint Lázár.
Az is teljesen világos, hogy nem nyelvbotlásról vagy pontatlan megfogalmazásról van szó. Előbb azt állítja Lázár a tiszás jelöltről, hogy nem magyar, majd azt is kijelenti, hogy szlovák, végül pedig számon kéri a pártot, hogy miért nem magyar jelöltet indít a választáson. Nyilvánvaló, hogy a miniszter tudatában van annak, hogy az országgyűlési választáson csak magyar állampolgár indulhat, így semmi sem utal arra, hogy véletlenül nevezte volna szlováknak Strompovát.
A másik lehetséges magyarázat, hogy pontosan felmérte, mekkora hullámokat fog vetni a kijelentése, és ezzel akarta elterelni a figyelmet a kormány számára kényes Szőlő utcai ügyről, ahol naponta derülnek ki újabb súlyos visszaélések és bántalmazások. Ennél veszélyesebb gumicsontot azonban nehezen talált volna a fideszes politikus, a szlovákozása ugyanis – még az utólagos kommentje után is – könnyen elbizonytalaníthatja a felvidéki választókat, és megbonthatja a Fidesz számára fontos szövetséget.
Erre hívta fel a figyelmet Török Gábor politikai elemző is, aki szerint Lázár „a saját kezével kezdi el lebontani már hátul is azt a kerítést, amely a Fidesz zárt, saját ideológiai törzsterületét még valamennyire védte az oda állandóan bejárkáló Magyar Pétertől.”
Magyar Péter akcióba lendült
Szokatlan hibának nevezte a miniszter kijelentését Török Gábor, és úgy látja, hogy ezt most a Tisza használja ki a Fidesztől megszokott stílussal és módszerrel. Itt érkezünk el a történet egy másik fontos láncszeméhez. A politikai hiba nem hiba, ha nincs egy potens kihívó, aki képes élni a lehetőséggel. Magyar Péter dobta be a szélesebb nyilvánosságba a videót, és az elmúlt másfél napban Facebook-posztok szőnyegbombázásával mindent megtett azért, hogy Török Gábor szavaival élve behatoljon a Fidesz zárt, ideológiai törzsterületére.
„Felszólítom Lázár Jánost, hogy azonnal kérjen nyilvánosan bocsánatot Viktoriától, vagy tűnjön el a közéletből!” – posztolta csütörtökön Magyar, majd akcióba lendült az egész Tisza Párt. Három órával később már a Tisza hat határon túl született politikusa állt ki nyílt levélben Strompová Viktória és a külhoni magyarság mellett. „Lázár János kijelentésével nemcsak egy embert támadott és alázott meg, hanem a külhoni magyarok millióit is” – fogalmaztak a levélben, és visszautasították, hogy bárki kétségbe vonja a magyarságukat, a hazaszeretetüket és a jogukat a magyar közéletben való részvételre.
Nem sokkal később megszólalt egy videóban az érintett képviselőjelölt, Strompová Viktória is.
„Azért, mert ön számára idegen hangzású a nevem, éppen olyan magyar vagyok, mint ön, vagy bárki más, aki magyarul álmodik”
– üzente a fideszes politikusnak, és megkérte, hogy ne rekessze ki a határon túli magyarokat a nemzetből. „Ne gondolja őket kevesebbnek, mint azokat a honfitársainkat, akik a mai Magyarországon születtek.”
Kifejezte felháborodását Nagy Ervin és a felvidéki születésű felesége, Borbély Alexandra színésznő is, pénteken Magyar Péter pedig már árulónak nevezte Orbán Viktort. „Orbán Viktor a hallgatással azt üzeni, hogy egyetért Lázár Jánossal és szlováknak tartja a felvidéki magyarokat, vagy épp románnak az erdélyi magyarokat. Ennél mélyebbre egy magyar miniszterelnök és egy párt valószínűleg nem süllyedhet.”
Orbán Viktor, a kormány és a Fidesz cikkünk megjelenéséig nem reagált, mi is hiába küldtünk kérdéseket. A céljuk az lehet, hogy a szőnyeg alatt tartsák Lázár kényes elszólását. A Fidesz kampányközpontjában azt szeretnék, hogy a következő napokban minden Orbán brüsszeli harcáról és eredményeiről szóljon, és ezzel forduljunk rá a karácsonyi szünetre. Nagyon nem jönne jól nekik, ha az ünnepi asztalnál az lenne a téma, hogy a Fidesz második legfontosabb kampányarca miért nevezett szlováknak egy felvidéki magyar állampolgárt.
Lázár stábja egy nap után úgy érezte, muszáj valamit reagálnia a miniszternek. Kérdés, hogy a cinikus kommenttel sikerült-e lezárni az ügyet, vagy például a szombati szegedi DPK-gyűlésre meghirdetett Lázárinfón szóba hozza-e ezt Orbán Viktor.
