Húsz évvel ezelőtt kérdezték meg a választókat, hogy kapjanak-e könnyebben állampolgárságot a külhoni magyarok

Napra pontosan húsz évvel ezelőtt népszavazást tartottak Magyarországon. A szavazókorú magyarok 2004. december 5-én nemcsak a kórházak privatizációjáról, hanem arról is szavazhattak, támogatják-e, hogy a határon túli magyarok könnyebben kapják meg a magyar állampolgárságot.

Mádl Ferenc, akkori köztársasági elnök október 28-án világ magyarságának összefogását kitűző, ma is létező Magyarok Világszövetségének (MVSZ) aláírásgyűjtése nyomán írta ki a kettős állampolgárságról szóló népszavazást. Akkor mintegy nyolcmillióan válaszolhatták meg a következő eldöntendő kérdést, ami lényegében arról szólt, hogy a magukat magyar nemzetiségűnek valló, de külföldön élő emberek könnyebben juthassanak magyar állampolgársághoz:

„Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással – kérelmére – magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. §-a szerinti 'Magyar igazolvánnyal' vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?”.

Ahogy azt az MTI is írta húsz éve, az akkori törvények szerint úgy lett volna érvényes a népszavazás, ha legalább a választópolgárok egynegyede azonos választ ad a kérdésre. Ez azonban nem így történt: mindkét népszavazási kérdés elbukott, egyik kérdésre sem válaszoltak legalább kétmillióan. Pedig az akkori pártok politikusai intenzív kampányt folytattak azért, hogy a szavazók olyan választ adjanak, amely az ő politikai közösségüknek kedvez.

A népszavazás előtt pár hónappal lett először miniszterelnök Gyurcsány Ferenc. A kormánykoalíció pártjai, az MSZP és az SZDSZ politikusai arra biztattak mindenkit, szavazzanak nemmel a határon túli magyarok egyszerűsített honosítására. Plakátokon hirdették a kormánypártok, hogy a „felelős döntés” az, ha a választók elutasító választ adnak mindkét népszavazási kérdésre. Egy ikonikus plakáton az akkor már MSZP-tag Bangóné Borbély Ildikó szerepelt a gyerekeivel. Ezt a plakátot azután többször is felemlegették neki a politikai ellenfelei a Parlamentben azután, hogy 2014-ben országgyűlési képviselő is lett.

A Fidesz álláspontja szerint a nemleges válaszra buzdítással a kormánypártok nemzetellenes kampányt folytattak. Ehhez visszautaltak Kovács László szocialista politikus hírhedtté vált mondására. Kovács 2001-ben még ellenzéki országgyűlési képviselőként mondta, hogy egy az első Orbán-kormány és a román kormány közötti megállapodás

„lehetővé teszi, hogy 23 millió román munkavállaló érkezzen Magyarországra”.

A kettős állampolgárságról szóló népszavazás végül érvénytelen lett, amit a Gyurcsány-kormány sikernek könyvelt el; nem került a kettős állampolgárság kérdése a parlament elé.

2004-ben csak a választópolgárok 37,46 százaléka formált véleményt a népszavazási kérdésekről. Budapesten 49,01 százalékos volt a részvétel, arányaiban itt szavaztak a legtöbben. A legkevesebben (29,97 százalék) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mentek el szavazni.

Jellemzően az ország keleti felében, a román és ukrán határhoz közel kerültek többségbe azok, akik nemmel szavaztak a kettős állampolgárságra. Ezt lehet látni a Választási Földrajz Magyarországon tartott népszavazásokról szóló cikkében szereplő térképen is:

Viszont ahogy azt az Index is írta akkor, a kettős állampolgárságról szóló kérdésre a szavazásban részt vevők 51,55 százaléka szavazott igennel. Emiatt pedig az „igen” szavazatok mellett kampányoló Orbán Viktor és a Fidesz is a saját sikerének próbálta beállítani a népszavazást. Az akkor még ellenzékben politizáló Orbán szerint annak ellenére is érvényes volt a népszavazás, hogy az akkori törvények szerint valójában nem volt az.

„A népszavazás elbukott, a kezdeményezők kudarcot vallottak, a választók a felelős hazafiságot választották”

– ezt Gyurcsány, az akkori miniszterelnök mondta 2004. december 5-én az MTI tudósítása szerint. A politikus húsz évvel a népszavazás után is azt gondolja, helyes volt az álláspontja.

Most már nem az MSZP-ben, hanem az általa alapított DK-ban, több mint tíz éve ellenzékben politizál. A Telexnek azt írta, még mindig nem tartja helyesnek se ő, se a DK, hogy olyan emberek kapjanak magyar állampolgárságot, akik egyetlen percig sem éltek Magyarországon. „Nem helyes, ha az állampolgársággal csak jogok járnak, kötelezettségek nem” – írta.

Gyurcsány szerint jól látták előre azt is, hogy „a helyben lakás nélküli állampolgárság megadása csak előszobája lesz a Fidesz fő tervének, a szavazati jog megadásának”. A népszavazás huszadik évfordulója előtt azt írta, annak idején korán felismerték: hazugság, hogy a Fidesz csak a kettős állampolgárság megkönnyítését akarta, igazából már akkor is a „választójog határon túlra való kiterjesztése volt” Orbán Viktor pártjának célja.

Ujhelyi István 2004-ben az MSZP politikusaként szállt szembe a saját pártjával a kettős állampolgárság kérdésében:

„Őszinte és valós konfliktust vállaltam Gyurcsány Ferenccel és az MSZP akkori vezetőségével ebben a kérdésben”

– írta a Telexnek Ujhelyi. Húsz éve és most is azt gondolja, helyes az állampolgárság megadása a határon túli magyaroknak, a választójog kiterjesztése viszont nem támogatható. Ahogy írta, olyan megosztó témában, mint a kettős állampolgársági kérdés, nem szabadott volna kormányzati kampányt indítani. Ujhelyi szerint a 2004-es népszavazás szereplőit utólag

„nem lehet kizárólag hazaárulókra és nemzetmentőkre osztani. A nemzet szempontjából súlyos hiba volt ezt a kérdést népszavazásig vinni és bűn volt belpolitikai csata eszközévé tenni.”

Ugyan a kettős állampolgárság mellett már évtizedek óta kiállnak, a fideszes politikusok valóban nem mindig mondták azt, hogy szavazati jogot is kéne kapniuk a határon túli magyaroknak. Ujhelyi is emlékeztetett, 2006-ban Szijjártó Péter, a jelenlegi Orbán-kormány külügyminisztere azt mondta, hogy „a határon túliak nem kérnek választójogot, ezért a Fidesz sem kívánja ezt biztosítani számukra”. Ugyanebben az évben, az egyébként később elvesztett választás előtt Mikola István fideszes politikus viszont már kilátásba helyezte a határon túli magyarok szavazati jogának megadását:

„Ha most nyerni tudnánk, és utána ötmillió magyarnak állampolgárságot tudnánk adni, és ők szavazhatnának, húsz évre eldőlne…”

Orbán 2004-ben azt mondta, a népszavazás arról szólt, hogy a határon túli, magukat magyarnak valló emberek megszerezzék a magyar útlevelet. „Adunk-e európai útlevelet az erdélyi, kárpátaljai, vajdasági magyaroknak” – foglalta össze a népszavazás kérdését akkor. Akkor azt vallotta, azért kell „a kettős állampolgárság, a magyar útlevél, hogy a határon túliak ne települjenek át tömegesen”.

Húsz év alatt persze sok minden történt: több, szomszédos országban élő magyarnak nemcsak állampolgársága és szavazati joga, de EU-s útlevele is van. A kétharmados többséggel kormányzó Orbán-kormány első évében, 2010-ben fogadta el a parlament a kettős állampolgárságról szóló törvényt. 2011 márciusában pedig Orbán bejelentette, hogy a határon túli magyarok választójogot is kapnak.

Az elfogadott törvényekből elég tisztán látszik, hogy mi a jelenlegi kormány véleménye a kettős állampolgárságról, mindenesetre természetesen a Fidesz sajtóosztályának is küldtünk kérdéseket. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk tőlük választ.

2004-ben az MSZP volt a kormánykoalíció nagyobbik pártja, vezető politikusainak nagy része ebből a pozícióból kampányolt a kettős állampolgárság elutasításáért. „Az MSZP 20 évvel ezelőtti álláspontját nem szeretnénk véleményezni” – írta a párt sajtóosztálya az évfordulóhoz közeledve. Azt viszont megírták, hogy jelenleg nem támogatnák a második Orbán-kormány által bevezetett kettős állampolgárság eltörlését, mert

„világossá vált, hogy a kettős állampolgárság fontos szerepet játszik a határon túli magyar közösségek összetartásában”.

Azt írták, tiszteletben tartják a kettős állampolgárság intézményét, és „elismerik, hogy a határon túli magyar közösségek számára ez fontos identitáspolitikai kérdés”. Fontosnak tartják, hogy „a magyar nemzet egységét erősítő intézkedések ne vezessenek a belpolitikai megosztottság növeléséhez”.

Az MSZP szerint viszont a szavazati jog kérdését alaposan újra kéne gondolni. Az egyenlő közteherviselés elvét tekintik irányadónak, úgy gondolják, hogy „az adókedvezmények és egyéb szociális juttatások terén nem szabad indokolatlan különbségeket tenni az állampolgárok között, különösen azok között, akik az országban élnek, és akik külföldön”.