Azzal álltak elő: nincs szükség rá, hogy a kinézett telkekért a szlovák állam fizessen

„Ez valamelyest csapdahelyzet Robert Ficóéknak”, ugyanis a nemzetközi politikában nem tudnak hátat fordítani Orbán Viktornak. A magyarellenesség ezért nem vállalható, korlátozott a mozgásterük – mondta a Telexnek Szalay Zoltán, a Napunk szlovákiai online lap vezető szerkesztője. Szlovákiában az utóbbi hetekben egyre felfokozottabb, a magyar közösséget különösen érzékenyen érintő vita zajlik a Beneš-dekrétumok kibeszélhetőségéről és az azok által teremtett jogalap alapján végrehajtott földelkobzásokról.

A második világháború után a csehszlovák állam a kollektív bűnösség elvét alkalmazta a területén élő magyar és német lakosokra, sok esetben megfosztva őket ingatlanjaiktól, ingóságaiktól, lakhelyüktől. A törvényerőre emelt dekrétumok a mai napig a cseh és a szlovák államrend kikezdhetetlen alapjait jelentik, dacára annak, hogy ma már nem állnák ki az emberi jogi próbát.

Az elkobzásos szabályok a Beneš-dekrétumokhoz nyúlnak vissza, de a dekrétumok alapján az emigráns Szlovák Nemzeti Tanács adott ki erre vonatkozó rendeleteket a háború végén. Több esetben nem vitték végig az elkobzásokat, ezeket pótolná most, évtizedekkel később a szlovák állam. Ez a magyar közösséget is érinti, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azonban éves parlamenti bizottsági meghallgatásán jelezte, a feszültségpontnak tartott Beneš-dekrétumok kérdését mindig is úgy akarták elővenni, hogy reális esély legyen lezárni az ügyet. Úgy viszont nem érné meg újranyitni a kérdést, ha ezzel a korábban „lezárt konfliktuspontok” is újra kinyílnának. Viszont szerinte jó lenne, ha a magyarság szempontjából érzékeny ügyek „nem képeznék a szlovák belpolitikai csatározások tárgyát”.

A témát az ellenzékben lévő, a felméréseket vezető Progresszív Szlovákia (PS) vetette fel, mondván, az állam a dekrétumokra hivatkozva földeket koboz el, és ezt felül kellene vizsgálni. Szalay szerint az országos közvéleménybe az elmúlt pár hétig nem jutott el a földelkobzások ügye. „Elsősorban a szlovákiai magyar közvéleményt érdekelte a téma, náluk lépte át az ingerküszöböt” – mondta.

A PS aztán az országjárása során dél-szlovákiai régiókat keresett fel néhány hete, és a helyiek több fórumon is szembesítették őket a nekik fontos témákkal. A párt egy kihelyezett frakcióülésén elutasította a kollektív bűnösség elvét – amire a dekrétumok is épülnek –, és felszólította az Orbán Viktorral szövetséges Robert Fico vezette kormányt, tegyen lépéseket, hogy ne folytatódjanak az elkobzások a Beneš-dekrétumokra hivatkozva. Emellett gesztusokat vártak a magyar kisebbség felé. Hamar jött a dühödt reakció.

„A téma a szlovák politikában továbbra is vörös posztónak számít”

– mondta Szalay.

A kormánypártok nekitámadtak a PS-nek azzal, hogy szerintük el akarják törölni a dekrétumokat. A vita addig fajult, hogy november 26-ra a kormány határozatot fogadott el a dekrétumok érinthetetlenségéről. „A Csehszlovák Köztársaság és a Szlovák Nemzeti Tanács által a második világháború utáni rendezési tervek keretében elfogadott jogi aktusok a Szlovák Köztársaság jogrendjének részét képezik” – áll a szövegben. „Az akkori döntések értelmében keletkezett jogi és tulajdonjogi viszonyok megkérdőjelezhetetlenek, érinthetetlenek és megváltoztathatatlanok”. A szlovák kormány szerint a Beneš-dekrétumok kérdése körüli lépések „felesleges feszültséget keltenek, félreértéseket eredményeznek és megosztják a társadalmat”.

Szlovák Földalap: Nincs szükség rá, hogy a telkekért az állam fizessen

Edvard Beneš egykori államfő a száműzetésben lévő csehszlovák kormány vezetőjeként 1940–45 között dekrétumokat hozott, ezeket a nácik kiverése után törvényerőre emelték. A vagyonelkobzásról szóló jogszabályt viszont még nem Beneš, hanem a Szlovák Nemzeti Tanács hozta a kollektív bűnösség elve alapján – írta a Paraméter.

„Ez alapján kezdték elkobozni a magyarok és a németek vagyonát a háború után”, és adták ki az úgynevezett konfiskációs határozatokat – magyarázta Szalay. A világháború utáni elkobzások nagy vagyonokat érintettek, párhuzamosan zajlott a kitelepítési hullám. Sok esetben nem végezték be a folyamatot, ismeretlen, ma már általában felderíthetetlen okokból az eredeti tulajdonos nevén maradtak területek. A kommunizmus idején itt is minden föld a tsz-ekbe került, így akkor nem is foglalkozott senki az elkobzásokkal.

A rendszerváltás után nem került előtérbe a tény, hogy nem végeztek el az összes elrendelt elkobzást. Zajlott vita arról a rendszerváltás idején, hogy mi lesz a dekrétumokkal, de a politikusok ezt lesöpörték az asztalról. Szalay szerint ha az egészet vissza akarták volna csinálni, nagy káosz lett volna a tulajdonjogok terén, másrészt hatalmas anyagi terhet rótt volna Csehszlovákiára – érdemes belegondolni, hogy csak a vagyonuktól megfosztott szudétanémetek több millióan voltak.

„Az a konszenzus jött létre, hogy a Beneš-dekrétumokhoz nem szabad hozzányúlni, mert teljesen felborulna az alkotmányos és tulajdonjogi rend.”

Az utóbbi időszakban azért került elő a téma, mert autópálya-építéseket megelőző kisajátítások zajlottak a 2010-es években. A pozsonyi körgyűrű újabb, déli és keleti szektorainak építése előtt az autópálya-társaság elkezdte felvásárolni az érintett telkeket, rendezni igyekezve a tulajdonjogi viszonyokat. „A Szlovák Földalap ekkor előállt egy olyan kezdeményezéssel, hogy nincs szükség rá, hogy a telkekért az állam fizessen”, mert ott vannak az elkobzó határozatok a negyvenes évekből. Sok esetben még az eredeti tulajdonosok örökösei használták ezeket a telkeket, amiket a rendszerváltás után aztán visszaigényeltek.

A Paraméter a videós összefoglalójában is megemlítette, hogy az utóbbi években nagyon értékes földterületeket igyekszik az állam elkobozni, ezekre autópályát vagy lakóparkot építettek, építhetnek. A Napunk magyarázó cikke szerint olyan helyzetekhez vezet a szlovák állam 2018-tól zajló ébredése földügyben, mint egy tornaljai történet. Ebben egy idős férfi a restitúció, azaz kvázi a kárpótlás során visszakapta a földjét a rendszerváltás után, majd továbbadott rajta.

Az új tulajdonostól viszont a szlovák állam bírósági úton elvette a földet – ezért aztán az új tulajdonos polgári pert indított az ellen, akitől vette a földet.

Fiala-Butora János ügyvéd, emberi jogi szakértő szerint egyesek összemossák a Beneš-dekrétumok kérdését a földelkobzásokkal, holott két külön dologról van szó, „ezeknek tulajdonképpen semmi közük egymáshoz jogilag”. A jogász szerint a szlovák állam lépései szembemennek az emberi jogokkal és a jogbiztonság általános elvével is. Vannak szlovák és osztrák ügyfelei is már, akiktől a Szlovák Földalap vagy épp az Állami Erdőgazdaság követeli a földjeiket. Olykor még akkor is megteszik ezt, ha a régi tulajjal csak névegyezés van, vagy feltételezik, hogy az akkori tulajdonos magyarul vagy németül beszélt. Olyan ez Fiala-Butora szerint, mintha a háború alatti zsidótörvények alapján koboznának el most is ingatlanokat.

Elbeszélés egymás mellett

Tomáš Taraba környezetvédelmi miniszter a Bumm.sk szerint múlt vasárnap azt mondta egy tévévitában, hogy a dekrétumok lezárt ügyek. Szerinte ezek felülvizsgálata vagy az érvényességük korlátozása megkérdőjelezheti az összes tulajdonjogot az országban, beleértve az ott élő magyar kisebbség tulajdonjogát is. Azzal is megfenyegette az ellenzéket, hogy ha továbbra is megkérdőjelezi a dekrétumokat, akkor az olyan elbírálás alá eshet egyszer, mint a fasiszta bűnök tagadása.

A PS-es Zuzana Mesterová pontosított, miszerint ők nem akarják eltörölni a dekrétumokat, de javasolják, hogy azok miatt „ne keletkezzenek új jogi tényállások, és ne váljon kétségessé a tulajdonos személye”. A PS szerint Taraba reakciója olyan, mint az egész Fico-kormányé: hisztérikus. Szerintük Peter Pellegrini köztársasági elnök is beszélt az elnökválasztási kampányban a földelkobzás problémájáról, ennyi erővel tehát rá is vonatkozhatna Taraba fenyegetése.

„Sok méltatlan kijelentés hagyta el a koalíciós politikusok száját az elmúlt héten, de ezek közül is ez a legbizarrabb. Azokkal kell foglalkozni, akik az emberek tulajdonát ellopják, nem azokkal, akik ezt nyilvánosságra hozzák” – reagálta a Napunk szerint Taraba büntetőjogi fenyegetésére Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke. Taraba mondását abszurdnak nevezte a lapnak Fiala-Butora is, aki szerint szólásszabadság van, és „egy demokratikus államban bármi mellett és ellen lehet érvelni, amíg azt valaki nem azzal a céllal teszi, hogy gyűlöletet keltsen vagy erőszakra buzdítson.”

Múlt hét vasárnap a TA3 televízióban ült le vitázni a kérdésről a szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke, Andrej Danko és Gubík László, és ahogy várható volt, nem sok mindenben értettek egyet. A Paraméter összefoglalója szerint Danko elfogadhatatlannak nevezte a dekrétumok korlátozásáról vagy „deaktiválásáról” szóló bármilyen vitát, miután azok szerinte Szlovákia alkotmányos részét képezik. „Számomra elképzelhetetlen, hogy legitim szlovák politikai pártok megnyissák a Beneš-dekrétumok témáját” – tette hozzá. Utalt arra is, hogy Nyugaton szerinte sokan szeretnék tönkretenni Szlovákia és Magyarország kapcsolatát, de ezt már csak a sok vegyes házasság miatt sem szabadna.

Gubík elismerte, hogy jók a szlovák–magyar kapcsolatok, de „van egy terület, ahol ez a viszony még őszintébb, konkrétabb és jobb is lehetne – ez pedig a szlovákiai magyarok jogi helyzete, ideértve a Beneš-dekrétumokat is”. Szeretné, ha a dekrétumok történelmi dokumentumok maradnának, de nem azok, hisz „ma is ezek alapján alkalmaznak visszamenőleges hatályú vagyonelkobzást földekkel, ingatlanokkal kapcsolatban”. Szerinte sok esetben szlovák nemzetiségű tulajdonosoktól is koboz el földeket a Szlovák Földalap háború utáni normákra hivatkozva. Később kijelentette, hogy „nem az államiság megkérdőjelezéséről van szó”, hanem egy konkrét intézkedésről. Gubík közölte, december 9-re, jövő keddre kerekasztal-beszélgetést hív össze a Magyar Szövetség a témában.

A magyar kisebbségen belül is okozott törésvonalat a dekrétum-ügy. Gubík azt mondta, ő már távozott volna Horony Ákos helyében a kisebbségi kormánybiztosi posztról, miután a kormány határozatot fogadott el a dekrétumokról. Horony ugyanakkor azt mondta, épp egy munkacsoport dolgozza ki a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet, bár „a politikai csillagállás, a parlament összetétele nem kedvez” az elfogadásának. Ezzel arra utalt, hogy nincs magyar párt a parlamentben.

Szalay szerint a földelkobzások ügye egyelőre napirenden maradt, nem fáradt el, és várható, hogy a parlament következő ülésén elő fog kerülni. Múlt hét szerdán elfogadtak egy kormányhatározatot, de jelezték, hogy a parlament elé is beterjesztenek egy határozati javaslatot a dekrétumokról. Emellett különböző fórumokon, vitaműsorokban újra meg újra előjön a téma. Azonban az egésznek van egy magyar politikai dimenziója is.

Szijjártó: Minden létező feszültségpontot ki kell iktatni

A magyar Országgyűlés külügyi bizottságának hétfői ülésén, Szijjártó Péter meghallgatásán is téma volt a szlovákiai vita a tulajdonjogokról. Németh Zsoltot, a bizottság fideszes elnökét „meghökkentette” a szlovák kormány állásfoglalása, miszerint fenntartanák a Beneš-dekrétumokat (a videón 30:34-től beszél a témáról). A felvidéki magyarságnak szerinte ez szimbolikus jelentőségű, de gazdasági vonatkozásai is vannak, mivel a dekrétumok alapján „hoznak magyarellenes ítéleteket folyamatosan a szlovák bíróságok”.

Szerinte meglepő a szlovák kormányhatározat, főleg, hogy nagyon pozitív „hangulatváltozás, klímaváltozás” következett be a magyar–szlovák kapcsolatokban. Ez arra figyelmeztet, hogy „nem szabad elaludni”, és érvényt kell szerezni a magyar nemzeti érdekeknek.

Szijjártó erre azt felelte (a videón 1:05:10-től), hogy az elmúlt 16 évben nagyon sokat dolgoztak azon, hogy a két ország közti kapcsolatokon javítsanak. Ennek jegyében Duna- és Ipoly-hidat, határátkelőket, gázvezetéket építettek Szlovákia felé. A szlovákokkal „egy csomó kérdésben tudtuk kiiktatni a feszültséget; nem minden pontban, a Beneš-dekrétumok kérdése sajnos továbbra is egy feszültségpont” – mondta. Itt beszélt arról, hogy úgy nem érné meg újranyitni a témát, ha ezzel a korábban „lezárt konfliktuspontok” is újra kinyílnának. De ígéretet tett, hogy „minden létező feszültségpontot” ki akar majd iktatni a kétoldalú viszonyból.

Szerdán tartották meg a visegrádi négyek államfői esztergomi csúcstalálkozójukat, aminek sajtótájékoztatóján nem került szóba a Beneš-dekrétumok és a földelkobzások ügye. Megkerestük a Sándor-palotát, hogy volt-e szó a kérdésről a zárt ajtók mögötti tárgyalásokon, és ha igen, sikerült-e valamiben megegyezni, választ egyelőre nem kaptunk.

Nem egységes az ítélkezési gyakorlat

„A Beneš-dekrétumokról szóló vita társadalmi szinten sem egyszerű” Szalay szerint, ez a szlovák–magyar kapcsolatok terhelt kérdésköre, ami korábban a Fidesznek is fontos téma volt. „A csehek és a szlovákok is érezhetik, hogy nincs teljesen rendben, hogy máig hatályban van egy olyan jogalap, ami az emberi jogok jelenlegi felfogásával egyáltalán nem összeegyeztethető.” Társadalmi szinten is bonyolult ügy ez, sok szlovák úgy gondolkodik, hogy a magyarok el akarják venni tőlük a földeket. Egyedi esetekben pedig a földeket birtokló szlovákok is pórul járhatnak.

Egy konkrét ügyet is felidézett Szalay. Az egyik bírósági határozatban lehetett olvasni egy esetről, aminek során „egy olyan embertől kobozták el a birtokát, aki már halott volt, amikor a Beneš-dekrétumok megjelentek”. A földjét végül valójában nem kobozták el a háború után, azonban az állam most akarta elvenni az örököseitől, a Szlovák Földalap pert indított ellenük. A bíróság jogerősen kimondta, hogy már korábban sem volt rendben, hogy egy halottól elkobozzák a birtokát, így a mostani hatósági hivatkozás is visszás lenne.

„Van több olyan bírósági határozat, amiben kimondták azt, hogy nem hivatkozhatnak a hatóságok az elkobzási határozatra” – mondta. Csakhogy szerinte összességében „nem egységes az ítélkezési gyakorlat”, volt olyan, hogy sikerült elperelni az örökösöknek az államtól a földet, de olyan is, hogy puszta névazonosság okán perelt be az állam valakit a területéért. Sőt egyszer olyanok ellen fordultak bírósághoz, akik az örökösöktől megvették a földet, tehát már végképp semmi közük nem volt ahhoz, akié a háború idején volt.

Egy olyan eset is volt, ami eljutott a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságáig. Az erdőgazdálkodási vállalat akarta elperelni az ominózus ingatlant, a bíróság nem hagyta jóvá az igényt, de a főügyészség beavatkozott egy rendkívüli jogorvoslati javaslattal, így az ügy visszakerült a bíróságra. Az alperesek a nemzetközi bírósághoz fordultak, Strasbourgban pedig kimondták, hogy a főügyészségi beavatkozás nem volt jogos. Magáról a dekrétumok alkalmazásáról nem döntött a strasbourgi bíróság, az eljárási részt kifogásolta csupán. Végül megmaradt az érintett erdőrész a tulajdonosok kezében.

Politika minden

„Robert Ficóék és partnereik részéről jött egy ösztönös reakció” a PS földelkobzásos frakciódöntésére, mivel „a riogatásban van gyakorlatuk” – mondta Szalay, aki szerint ugyanakkor „faramuci helyzetbe kerültek, mert a legközelebbi politikai szövetségesük Orbán Viktor”. Emiatt nehéz kiszámítaniuk, meddig mehetnek el a magyarokat különösen kellemetlenül érintő ügyben. Próbálják úgy keretezni az egészet, hogy kifejezetten a PS és a liberálisok jöjjenek úgy ki, hogy ők hibáztak, Ficóék pedig csak a szuverenitást védik. Szalay szerint a választók magyarfóbiájára is próbálnak rájátszani, de mivel a magyarellenesség az Orbánnal folytatott együttműködés miatt sem vállalható, korlátozott a mozgásterük.

„Óriási problémák vannak a koalíció, főleg a Hlas körül” – mondta Szalay. A Hlas Fico Smerjével és az SNS-szel együtt alkotja a kormánykoalíciót. Szerinte a földelkobzásos ügy most elterelheti a figyelmet a belső forrongásról. A Hlas szavazói eközben kicserélődtek, radikalizálódik a párt, miután az alapító Peter Pellegrini államfő lett.

A fő magyar párt is keresi a helyét a politikai palettán és a földkonfliktusban. „A Magyar Szövetség támogatói közül sokan össze vannak zavarodva” – mondta Szalay. Az egyik oldal szerint nem szabad komolyan venni azt, amit a PS csinál, hisz csak a magyar szavazók kellenek nekik. A pártvezetés ennél az irányvonalnál sokkal racionálisabb, a pártelnök nyíltan beszélt arról, hogy a kormánypártok reakciója elfogadhatatlan. Új együttműködési lehetőségeket keresnek most a Szövetség és az ellenzék között.

Kérdés, hogyan tudják a választóikkal elfogadtatni ezt. A Fideszhez köthető média a liberálisokat korábban elfogadhatatlannak állította be, ezért „nehéz helyzet ez a Szövetség számára”. Felismerték, hogy Fico pártja, a Smer nem igazán csinált semmit eddig a szlovákiai magyarokért. A Szövetségnek se jó, ha nem tudnak eredményeket felmutatni, a párt ebből nem profitál. „Érthető, hogy óvatosan elkezdtek nyitni az ellenzék felé” – mondta Szalay.

Matúš Kostolný, a DenníkN főszerkesztője csütörtökön közölt egy véleménycikket a témában. Felütésében a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor az úttesten áll egy őz, és amint autónk fényszórója rávilágít, az állat teljesen lefagy. Ilyen hatással volt a szlovák politikára a Beneš-dekrétumok említése. A PS a cikk szerint ezzel tudatosan meghatározza a napirendet, a dekrétumok témáját pedig az azokkal visszaélő állami szervek nyitják meg.

A PS látványosan nyit a magyarok felé, és a Magyar Szövetség mostani vezetése is nyitottságot mutat erre. Együttműködésük nem lenne példa nélküli, Kostolný szerint Romániában a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) annak ellenére az européer Nicușor Dan mellé állt az elnökválasztásnál, hogy magyarországi szövetségesének, a Fidesznek a vezetője nyíltan a magyarellenes, szélsőjobboldali George Simiont dicsérte. Tehát az Orbán-barát határon túli magyar pártok is hozhatnak pragmatikus politikai döntéseket.