Magyar Péter azt javasolta Ficónak, hogy az áprilisi választásig helyezze hatályon kívül a Beneš-dekrétumokat
Robert Fico szlovák miniszterelnöknek címzett bejegyzést tett közzé Magyar Péter a Facebook-oldalán. A Tisza Párt elnöke azt írta, hogy a magyarok és németek kollektív bűnösségét kimondó dekrétumok semelyik uniós tagállamban sem képezhetik a jogrend alapját. „Innen indul majd az első beszélgetésünk Budapesten, a magyarországi kormányváltást követően” – tette hozzá Magyar.
A Tisza Párt elnöke arra reagált így, hogy Robert Fico egy szerdai sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy nem akar bekapcsolódni a magyarországi választási kampányba, és kijelentette, hogy szerinte a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezhetetlenek. A szlovák miniszterelnök szerint ha két tagállamnak, így Szlovákiának és Magyarországnak eltérő a nézete bizonyos ügyekben, akkor az Európai Bizottsághoz kell fordulniuk azzal.
„Nem fogok belépni a magyarországi választási kampányba. Azt gondolom, hogy ez azon hülyéknek, a Progresszív Szlovákiának a témája, akik előjöttek ezzel. Miért volt hirtelen akkora kedvük a Beneš-dekrétumok eltörléséről beszélni, miért jöttek elő ezzel? Ilyen olcsón akarunk politikai pontokat szerezni? Így akarjuk feltépni a sebeket? A Beneš-dekrétumok eltörölhetetlenek és integráns részei a Szlovák Köztársaság jogrendjének. A második világháború utáni rendezés részét képzik” – idézte Ficót a Paraméter.
Magyar szerint a jószomszédi viszony Magyarországnak és Szlovákiának is az érdeke, ezért azt javasolta Ficónak, hogy a magyarországi választásokig hátralévő 88 napot használják ki arra, hogy mind a Beneš-dekrétumokat, mind a hallgatás törvényét hatályon kívül helyezik. „Minden felvidéki magyar honfitársunktól elnézést kérek Orbán Viktor gyávasága és sunnyogása miatt” – zárta posztját a Tisza elnöke.
A második világháború után a csehszlovák állam a Beneš-dekrétumokkal a kollektív bűnösség elvét alkalmazta a területén élő magyar és német lakosokra, sok esetben megfosztva őket ingatlanjaiktól, ingóságaiktól, lakhelyüktől. A törvényerőre emelt dekrétumok a mai napig a cseh és a szlovák államrend kikezdhetetlen alapjait jelentik, dacára annak, hogy ma már nem állnák ki az emberi jogi próbát.
Az ügy azután került ismét napirendre Szlovákiában és Magyarországon, hogy autópálya-építéseknél a Beneš-dekrétumokra hivatkozva koboztak el földeket szlovákiai magyaroktól. Annak ellenére, hogy évek óta zajlanak ezek a földelkobzások, a magyar kormány eddig nagyon óvatosan reagált erre a témára. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tavaly év végi parlamenti bizottsági meghallgatásán jelezte, a feszültségpontnak tartott Beneš-dekrétumok kérdését mindig is úgy akarták elővenni, hogy reális esély legyen lezárni az ügyet.
Tavaly év végén Peter Pellegrini szlovák államfő aláírta a büntető törvénykönyvnek azt a több újítást tartalmazó módosítását, amely büntethetővé teszi a második világháború utáni rendezésből következő viszonyok nyilvános tagadását, vagyis azt, aki megkérdőjelezi a Beneš-dekrétumokat. Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt nyilatkozta, hogy „tisztázó megbeszéléseket folytatnak” a szlovák kormánnyal arról, miről szól pontosan ez a törvény. Hozzátette: majd meglátják, kell-e lépni az ügyben.
Az elmúlt időszakban a Tisza Párt is hangsúlyosan kezdett el foglalkozni ezzel a témával. Magyar Péter a törvény elleni tiltakozásként kiutasítaná Magyarországról a szlovák nagykövetet. A Tisza Párt elnöke január elején részt vett azon a tüntetésen, amelyet a budapesti szlovák nagykövetség előtt tartottak, és nyílt levelet is írt Robert Ficónak az ügyben. Peter Pellegrini Magyar Péter leveléből azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy a Tisza elnöke a felvidéki jelzőt használta, amit ő sértőnek tart.
A szlovák büntető törvénykönyv módosításáról, és annak a magyar közösségre gyakorolt hatásairól itt írtunk hosszabban.
