Jogi segítséget ígér a kormány azoknak, akiket hátrány ér a Beneš-dekrétumok miatt
A Beneš-dekrétumokról is beszélt Gulyás Gergely szerdán, mint a miniszter fogalmazott, a joggyakorlatot is megvizsgálták ebben a témában. „Nem szavakra, hanem tettekre van szükség”, mondta Gulyás, aki szerint a kollektív bűnösség elfogadhatatlan korunk Európájában, pedig a szlovák hatóságok a mai napig alkalmazzák a Beneš-dekrétumokat. „Ez egy származási alapú megkülönböztetés”, mondta a miniszter, ezért a magyar kormány az úgynevezett tettek részeként jogi segítséget ígért azoknak, akiket hátrány ér emiatt. „Ez olyan határátlépés, ahol még az európai emberjogi fórumokra is számíthatunk” – fogalmazott.
A második világháború után a csehszlovák állam a Beneš-dekrétumokkal a kollektív bűnösség elvét alkalmazta a területén élő magyar és német lakosokra, sok esetben megfosztva őket ingatlanjaiktól, ingóságaiktól, lakhelyüktől. A törvényerőre emelt dekrétumok a mai napig a cseh és a szlovák államrend kikezdhetetlen alapjait jelentik, dacára annak, hogy ma már nem állnák ki az emberi jogi próbát.
Az ügy azután került ismét napirendre Szlovákiában és Magyarországon, hogy autópálya-építéseknél a Beneš-dekrétumokra hivatkozva koboztak el földeket szlovákiai magyaroktól. A dekrétumok miatt Magyar Péter is üzent Robert Ficónak, Orbán Viktor szövetségesének. A Tisza Párt elnöke január elején részt vett azon a tüntetésen, amelyet a budapesti szlovák nagykövetség előtt tartottak, és nyílt levelet is írt Robert Ficónak az ügyben. Peter Pellegrini Magyar Péter leveléből azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy a Tisza elnöke a felvidéki jelzőt használta, amit ő sértőnek tart. Magyar erre azt javasolta Ficónak, hogy az áprilisi választásig helyezze hatályon kívül a Beneš-dekrétumokat.
