Tarr: Öt évre visszamenőleg kivizsgáljuk a Bethlen Gábor Alapítványt, sokszor nem létező egyesületek kaptak pénzt

„Izgalmas időszakban vagyunk. Rendszerváltást kísérelünk meg, ennek az útnak az első lépéseit tesszük” – mondta Tarr Zoltán, a Tisza társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterjelöltje a parlamenti meghallgatásán a magyarországi nemzetiségek bizottságában. A Tisza-kormány alatt is továbbvitt bizottságban hagyományosan a parlament nemzetiségi szószólói vannak, ők kérdezték Tarrt miniszteri terveiről. Tarr azt mondta, nagy megtiszteltetés számára, hogy a miniszteri kinevezés útján először a nemzetiségi szószólókkal találkozik.

Tarr minden jelenlévő nemzetiség nyelvén köszöntötte a szóvivőket, majd azt mondta, ennél többet is igyekszik megtanulni majd a nyelvekből. Azt mondta, szeretne véget vetni annak a gyűlöletkeltésnek, amit az előző 16 évben felépített a Fidesz, sokan elszenvedői, néhányan elkövetői voltak ennek. Tarr azt mondta, egyetértésnek kéne lennie az emberekben, mert ez alapból megvan bennük, de az előző kormány ezt elvette. Szerinte a fő kérdés, hogy hogyan lehet elkerülni azt, hogy „a gyűlöletkeltés és a pusztítás újra hatalomra jusson” – majd kiemelte, hogy ez érintette bőven a nemzetiségeket is, főként az ukránokat.

„Úgy jöttem önökhöz, hogy ennek a lebontási kísérletnek nem a kalapácszaját hozom, hanem a békességét”

– mondta Tarr a képviselőknek. Szerinte együtt kell kitalálniuk, hogy hogy tudják az „egymást elválasztó falakat lebontani”. Minden nemzetiséget érint ez, mondta, hiszen 2014-2015-től xenofób politikát folytatott a Fidesz. A leendő miniszter arról beszélt, hogy a nemzetiségieket ugyanúgy megilletik a jogok, mint a magyarokat. A szóvivők pedig egy „híd, kapocs” az adott anyaországgal. „Nem lehet a kisebbség szitokszó” – mondta Tarr.

Lázár Jánost emelte ki ezután Tarr, illetve a volt miniszter „szaros mosdóra” vonatkozó, a magyarországi cigányságot érintő mondatát: azt mondta, ez jól leírta, hogyan állt a Fidesz a nemzetiségekhez. Ebben a mondatban Lázár konkrétan arról beszélt, migránsok helyett a cigány munkaerő-tartalékkal lehet megoldani a MÁV vonatain a mosdók takarítását.

Tarr hozzátette, ő nem akar belemenni a nemzetiségi listák körüli „cirkuszok” témájába, de a választási csalások és a nemzetiségeket érintő választási problémák helyzetét megemlítette, kiemelve, hogy a Fidesz a szószólókat is fel akarta használni politikájára. Tarr azt is ígérte: ki fogják ezeket is vizsgálni.

Autonómia és jövőkép

Tarr azt ígérte, hogy fel fogják számolni a Fidesz-okozta törvénytelenségeket, amelyek „az Önök kárára és az önök nemzetiségéhez tartozó emberek kárára” történt. A nemzetiségi szóvivőkkel és önkormányzatokkal párbeszédben fognak dolgozni, a nemzetiségi intézmények autonómiáját pedig visszaállítják, de finanszírozni fogják továbbra is.

A leendő miniszter ezután azt mondta, a választókörzetében lévő Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskolával már kapcsolatba is lépett. „A szándékunk a nemzetiségi kultúrát úgy támogatni, hogy legyen jövőképe” – Tarr szerint meg kell találni, hogy lehet a nemzetiségeknek az új világban helye és hogyan lehet a kapcsolatot építeni a szóvivők országaival. A Tarr által említett országok között több olyan van egyébként, amellyel Magyarországnak az elmúlt időszakban megromlott a kapcsolata: Ukrajna mellett ilyen a Fidesz-propaganda kampányában sokszor mumusként emlegetett Németország, illetve Lengyelország is.

Tarr azt mondta, pénteken fogják bejelenteni a nemzetiségi ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkárt, ekkor formalizálhatják a kapcsolatot.

Nincs nemzetiségi képviselő a parlamentben

A bizottságban a nemzetiségi szóvivők hallgatták Tarrt: nemzetiségi képviselők az előző ciklussal ellentétben idén az országgyűlésben nem lesznek, de szószólók igen. 2018 óta a német nemzetiségnek volt külön parlamenti képviselője, a többi nemzetiség azonban csak szavazati joggal nem rendelkező szószólókat delegált az Országgyűlésbe. Az idei választás előtt egy ideig úgy tűnt, hogy a német és a roma kisebbségnek is összejöhet a képviselői pozíció, végül azonban egyik listára sem érkezett elég szavazat. Listavezetőik – Gallai Gergely és Aba-Horváth István – a következő négy évben korlátozott jogkörrel rendelkező szószólók lesznek. A szavazati joggal rendelkező nemzetiségi képviselők korábban a Fideszt erősítették a parlamentben. A roma nemzetiségi szószólóval szemben, Aba-Horváth István ügyében összeférhetetlenség van, ezért neki a bizottságban sincs egyelőre szavazati joga – mondta a német nemzetiségi szószóló, Gallai Gergely.

A szóvivők Tarr beszéde után sorra kérdezték a leendő minisztert. Aba-Horváth István roma nemzetiségi szóvivő arról beszélt, hogy ezer sebből vérzik az ő nemzetiségének képviselete és megítélése is, nemzetiségi szóvivőként pedig az elmúlt években kívülállónak érezte magát. „Megszenvedtem azt, milyen, amikor gyámság alatt tartanak” – mondta, Aba-Horváth szerint ez a szakmaiságot és eredményességet vette el tőlük. A szóvivő azt kérdezte: az Országos Roma Önkormányzat megkapja-e, hogy „nem megmondják, hogy mit, hogyan és mikor kell csinálni, hanem a testület ezt eldöntheti”. A roma nemzetiségi szóvivő ezután arról beszélt, hogy szörnyen érezte magát, amikor a Mi Hazánk kivonult a tamburás gyerekek előadásáról.

Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szóvivő megköszönte az ukránokkal és Ukrajnával kapcsolatos gondolatait. „Fájó volt számunkra látni, hogy a magyar-ukrán kapcsolatok boxzsákká váltak, az ukrán szó szitokszóvá vált” – mondta Grexa Liliána. Felidézte, hogy 2022-től tömegesen érkeztek ukrán menekültek Magyarországra, ezért az ukrán nemzetiségi oktatás kérdése különösen érinti őket. Grexa Liliána azt mondta, saját iskolaépületet, egy közösségi teret szeretnének, ezeket az elmúlt években nem tudták elérni, ahogy azt sem, hogy legyen egy saját templomuk. „Egy ilyen helyzetben, ahol nap mint nap halnak meg a rokonaink” – mondta könnyeivel küzdve a szóvivő.

Átláthatatlanság, politikai lojalitás a múltból

A görög, az örmény és a szlovén szóvivő is beszélt arról, hogy kaotikusan működött eddig a nemzetiségi helyzet, ezért örülnek annak, amiket Tarr elmondott. Purosz Alexandrosz görög szóvivő azt emelte ki, hogy a névjegyzékbe vétel visszaélésekre ad okot, a pályázati rendszer átláthatósága „mondhatom, hogy borzasztó”, a bürokrácia hatalmas volt. A szóvivő arról beszélt, hogy „az utóbbi években már nemcsak a kritikát, hanem a kérdéseket sem lehetett megfogalmazni” – a pályázatokon számított a politikai nézet, ez a kapcsolat pedig nem tett jót a nemzetiségi érdekképviseleteknek.

Az örmény nemzetiségi szóvivő, Akopjan Nikogosz, valamint a szlovén nemzetiségi szóvivő Holecz Károly is arról beszélt, hogy a támogatások politikai alapon mentek, „nem tudtuk sokszor, hogy miért annyi az annyi”. Tarr azt mondta, nehéz lesz a dolgokat átalakítani, sok helyen megcsontosodtak a rendszerek. Fontos vállalás, hogy fel fogják tárni „az elmúlt időszak minden bűnét, gonoszságát, félrevezetését”. Ennek kiemelt elemei azok a finanszírozási eszközök is, amelyek felmerültek. A leendő miniszter azt mondta, az NKA-ról persze mindenki olvasott, de máshol is vannak problémák: ezért

a Bethlen Gábor Alapítványt öt évre visszamenőleg kivizsgálják majd, mert sokszor kiderült, hogy nem létező, vagy a pályázatok előtt létrejött egyesületek kaptak pénzt.

A lengyel szóvivő, Tóthné Szegedi Iwona Jolán, illetve a horvát szóvivő, Gugán János is kiemelte: remélik, anyaországukkal a magyarországi kapcsolatok visszaépülhetnek, mert ezek az elmúlt években megromlottak.

Tarr megköszönte, hogy a szóvivők nyíltan és őszintén kérdeztek tőle, szerinte ez is jelzi, hogy lehet majd párbeszédet folytatni egymással. Tarr azt mondta, vasárnap este hatórás ülést tartott a Tisza, akkor is ez volt a fókusz, hogy beszéljenek. Nekik viszont nem céljuk, hogy az országgyűlésben szavazógépek üljenek – mondta. Tarr szerint a Tisza mostani rendszerváltása igyekszik kijavítani azt, amit a ‘89-’90-es rendszerváltás nem tett meg. Tarr arról beszélt, be kell vonni a nemzetiségi képviselőket akár más témákban is, hogy „a beszélgetések helyi szinten is értékesek is hasznosak legyenek”. Tarr azt ígérte, az önkormányzatiság helyzetét rendbehozzák. „Az autonómia visszaállítása kiemelt célunk”.

Április végén jelentette be Magyar Péter, hogy Tarr Zoltán, a Tisza alelnöke és európai parlamenti delegációvezetője lesz a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium vezetője. A politikus szinte a legelejétől meghatározó tagja a Tiszának, leendő minisztériumához pedig olyan területek fognak tartozni, mint a kultúra, a nemzetiségi kérdések, a határon túliak helyzete, az egyház és a civil szervezetek. Tarr református lelkész, korábban ipari és mezőgazdasági digitalizációval, valamint civil szervezetek támogatásával foglalkozott. Lelkészként és egykori zsinati tanácsosként kritizálta Balog Zoltán a református egyházban betöltött szerepét. 2024. áprilisában szólalt fel Magyar Péter mellett, ezután kirúgták a munkahelyéről.