Bóna Szabolcs: Nem dolgozzuk fel a Magyarországon termelt élelmiszer nagy részét, ezen változtatnunk kell

Hétfőn reggel 8-kor a parlament újonnan felállt Agrár- és Élelmiszergazdasági Bizottsága meghallgatta, majd meg is szavazta tárcavezetőnek Bóna Szabolcsot, a Tisza Párt jelöltjét az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszteri pozícióra.

A bizottságot vezető Kovács Petra Judit (Tisza), korábbi tejipari szakember az ülést megnyitva azt mondta, többé nem beszélhetünk külön agráriumról és élelmiszergazdaságról, rendszerben kell kezelni ezeket a területeket. Állítása szerint céljuk a magyar mezőgazdaság felvirágoztatása, felkészítése a klímaváltozás kihívásaira, és hogy minden magyar ember asztalára magyar élelmiszer kerülhessen.

Bóna Szabolcs miniszterjelölti beszédében arról beszélt, hogy stratégiai kérdés a magyar mezőgazdaság minden magyar számára, nem csak azoknak, akik ebből az ágazatból élnek, mert ezen múlik az élelmiszerbiztonság. A tárca szerinte onnan fogja kezdeni a munkát, hogy „az őszinteség mezejére” lépnek, mert az elmúlt időszakban nem működött a problémákkal való nyílt szembenézés.

Arról, hogy miért vonták össze a mezőgazdaságot az élelmiszergazdasággal, azt mondta, nincs más jövő a magyar agrárium számára, mint hogy magasabb hozzáadott értékű, nagyobb feldolgozottságú termékek irányába lépjen el, ehhez pedig sok mindenen kell változtatni. Bóna szerint sok olyan jogszabályalkotás történt eddig, amibe nem vonták be a szakmát és társadalmi vita sem volt, a jövőben ezt másképp csinálnák. A magyar agrárium sokszor bizonyította, hogy képes az alkalmazkodásra, mondta, a korábbi példákból merítve kell a klímaváltozáshoz is adaptálódni. Magyarország termőterületeiről azt mondta, szinte minden éghajlati adottság megtalálható már a klímaváltozás miatt, ezért nem szégyen más helyekre elmenni, és tanulni másoktól, hogyan lehet földet művelni az adott viszonyokhoz igazodva.

Bóna Szabolcs szerint a tudásalapú társadalmat a mezőgazdaságban is meg szeretnék teremteni. Fontos problémának tartja a gazdatársadalom elöregedését, ennek megoldására többféle verzió létezhet, de eddig nem jó irányba ment a terület. Szerinte az örökléstámogatás helyett az új szereplők belépését kellene segíteni, olyan fiatalokét, akik szeretnék megtapasztalni a paraszti létet. Jelenleg nagyon szűk a földhöz, infrastruktúrához való hozzájutási lehetőség, ez korlátozza a lehetőségeket ebben a tőkeigényes ágazatban.

A hazai agrárképzésekről elmondta, sajnos sokféle képzés megszűnt, tejipari például már nincs, pedig ez egy fontos ágazatunk volt. Az ellátási láncokat rövidítené, előtérbe helyezné a farm-to-fork koncepciót (a termelőtől közvetlenül az emberek asztaláig) magyar élelmiszerek arányát a boltokban javítaná, de ehhez és más fejlesztésekhez is új pályára kell állítani a mezőgazdaságot. A versenyképesség fokozására sok próbálkozás történt az elmúlt időszakban, de ezek elmondása szerint szerény sikerekkel jártak csak. A jövőben össze kell fogni a termékpályákat, mert jelenleg ez nincs, és a jelenlegi tejpiaci válságon látszik is, mivel jár ez.

Pócs János (Fidesz) arról kérdezte Bónát, hogyan tervezi konkrétan az aszály elleni védekezést a Tisza-kormány, hogy kívánják-e módosítani a földtörvényt, hogy támogatják-e az ukrán élelmiszerek behozatalának könnyítését, valamint hogy meg kell-e szüntetni a szerinte is a hazai búza- és kukoricatermelést (Tarr Zoltán Pócs szerint erről beszélt valamikor a kampányban). A fideszes politikus arra is rákérdezett, bele kíván-e szólni a kormány, hol mit termelnek a gazdák. Szerinte egyébként van elég magyar tejipari termék, és nem emiatt nem lehet találkozni ezekkel a boltok polcain.

Varga Lőrinc Mihály (Tisza) a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával kapcsolatos esetleges reformelképzelésekről érdeklődött. Papp Zsolt György (Fidesz) szerint jó gondolatok hangzottak el a bevezetőben, ő arról kérdezett, fenntartható-e az uniós közös agrárpolitika 80 százalékos társfinanszírozási aránya Bóna szerint, támogatja-e a Mercosur megállapodást, meg tud-e nyílni szerinte a magyar agrárium számára a közétkeztetés piaca, valamint hogy hogyan tervezik a kárenyhítést.

Dócs Dávid (Mi Hazánk) a vízgazdálkodással és az aszály elleni védekezéssel kapcsolatos konkrét tervekre, az ukrán termékek beáramlására és a Mercosurra kérdezett rá, amit óriási tehernek nevezett az európai mezőgazdaságon. Dócs reményét fejezte ki, hogy nemcsak a telepi, hanem a kisebb állattenyésztőket is támogatni fogja a felálló minisztérium, az erdőgazdálkodásról pedig azt mondta, hogy jó lenne, ha nem csak tűzifatermesztés zajlana az erdőinkben. Felhívta a figyelmet pártja korábbi javaslatára is az elárasztásos gazdálkodásról. Ujvári Szilvia (Tisza) a vízvisszatartásban tervezett lépésekről és a talajjavításról érdeklődött, Farkas Csongor (Tisza) pedig a méhészek segítéséről.

Bóna Szabolcs válaszában azt mondta, a földtörvényt társadalmi vitára kell bocsátani. Szerinte nem kérdés, hogy a magyar földet magyar kézben kell tartani, el kell kerülni a külföldi cégek tulajdonszerzését, segíteni kell viszont a fiatalok földszerzését. Úgy gondolja, az eddigi gyakorlat nem volt rendben, egyéni képviselői indítványokkal írtak felül rendszeresen egy kétharmados törvényt. Az ukrán élelmiszert szerinte nem kell külön kezelni, azt kell megnézni az importnál, hogy tudunk-e vele versenyezni, és hogy megfelelő minőségű-e. A mérethatékonysági problémáink ellen egyedül az összefogás fog segíteni, mondta.

A miniszterjelölt azt mondta, nem hangzott el olyan a kampányban sem tiszásoktól, hogy meg kellene szüntetni a hazai búza- és kukoricatermelést, az viszont tény, hogy a volumenét felül kell vizsgálni. Kukoricatermesztésre például már az ország egyre nagyobb része nem alkalmas a klímaváltozás miatt, de nagyjából feleannyi termőterület is elég lesz szerencsére annyi terményhez, amit országon belül felhasználunk.

Szerinte sok olyan termék van a boltokban, amikből nem nagyon találni magyart jelenleg, ahhoz, hogy ez változzon, technológiai fejlesztés szükséges, és Pócs János megjegyzése arról, hogy lehetne több magyar termék a boltokban, de nincs, egy beismerő vallomás a Fidesz részéről. Bóna a közös agrárpolitika társfinanszírozásról azt mondta, először meg kell látniuk, mi a valódi helyzet, mert egyelőre úgy néz ki, a napvilágot látó adatoknak a fele sem igaz. A kárenyhítésnél (például az idei tavaszi fagykár esetében) szintén a fejlett technológiák elterjesztését emelte ki, a vízmegtartásnál pedig azt, hogy ez elsősorban edukációt jelent és teljes kultúraváltást: el kell magyaráznia a gazdálkodóknak, hogy mindenkinek ki kell vennie a részét a károk megelőzéséből, és hogyan tudják ezt megtenni.

Bóna Szabolcs fontosnak tartja, hogy a közétkeztetésben javuljon a hazai élelmiszer aránya, állítása szerint minden olyan lehetőséget meg kell vizsgálni erre, ami nem sért versenyjogot. Az agrárkamarával kapcsolatban azt mondta, annak működése kisiklott a normál kerékvágásból, „politikai furkósbottá vált”, ezért át kell alakítani egy szolgáltató szervezetté. Azt viszont nagy kérdésnek nevezte, ez milyen időtávon végezhető el. A miniszterjelölt szerint szükség van falugazdászokra, de felül kell vizsgálni, hogy minden olyan funkció, ami most hozzájuk van sorolva, odatartozik-e (kiemelte ezek közül a meteorológiai előrejelzéseket).

Bóna talajaink megújításáról azt mondta, regenerálni kell a talajainkat, mert olyan művelési módok voltak elterjedve, amik lerontották a minőséget, így most egy szerkezetileg leromlott állapotban vannak a termőföldjeink. Ehhez szerinte a gazdák edukációja szükséges. A miniszterjelölt szerint nem hangzott el olyan, hogy a kormány beleszólna abba, melyik gazda mit termeljen, de ha valaki olyan növénnyel próbálkozik, ami az adott területen nem termeszthető gazdaságosan, akkor nem fogja tudni eltartani a családját. Ezt kell velük megértetni. A méztermelésről azt mondta, Magyarország egyedülálló lehetőségekkel rendelkezik ezen a téren, mégsem tudtuk megtartani a piacainkat, fel kell lépni a beáramló, silány minőségű mézzel szemben. Szerinte ha diverzifikáljuk a hazai növénytermesztést, az a méhészetnek is jót fog tenni.

Bóna Szabolcs miniszterré kinevezését hét igen, nulla nem szavazattal és két tartózkodás (Pócs János, Dócs Dávid) mellett a bizottság elfogadta.