Bóna Szabolcsot kérte fel agrár- és élelmiszer-miniszternek, és Bóna elfogadta a felkérést – ezt a párt első frakcióülése után jelentette be a leendő miniszterelnök. Magyar Péter döntése nem meglepő, Bóna az elmúlt évben rendszeresen szerepelt a Tisza Párt agrárszakértőjeként, Magyar Péter a Fidesz agrárminiszterével is szembeállította. „Nálunk ott van Bóna Szabolcs, aki az év állattartója, náluk ott van Nagy István, aki egy hobbiméhész, és a méhészeket tette tönkre leginkább.”
Bóna Szabolcs úgy lesz a kormány tagja, hogy nem lesz országgyűlési képviselő. Két szavazat – ennyivel akarta legyőzni egyéniben a fideszes Gyopáros Alpárt Győr-Moson-Sopron 3-as választókerületében, ami az előző választáson még a legfideszesebb volt. Nem sokon múlott, hogy sikerüljön: végül csak 642 szavazat volt Gyopáros előnye, két százaléknál is kisebb volt a különbség kettejük között. Összehasonlításul: Gyopáros az előző választáson még 50 százalékkal előzte az ellenzéki összefogás jelöltjét. „Én egy jobboldali-konzervatív ember vagyok, nem kell annak meghasonlania, aki rám húzza az ikszet, hogy a képviselője nem egy jobboldali értékrendet fog képviselni” – mondta Bóna márciusban a Telexnek, Magyar Péter országjárásának csornai állomásán.
Bóna Szabolcs saját kérésére nem szerepel a párt országos listáján, így onnan se kerül be képviselőnek a parlamentbe. Magyar Péter szerint Bóna nyomasztására ment bele ebbe, és azt mondta, hogy „Bóna Szabolcsnak ott kell ülnie a magyar Országgyűlésben”. Nem csak ezért volt nyilvánvaló, hogy Bóna rövid politikai pályája akkor sem ér véget, ha nem szerez egyéniben mandátumot. A pártvezetés nyilvánvalóvá tette, hogy fontos szerepet kaphat, ha a Tisza Párt alakíthat kormányt. „Ha kapok egy feladatot, amivel Magyarországot jobbá lehet tenni, akkor nem fogok elmenekülni” – mondta márciusban a Telexnek arra, hogy elvállalna-e egy kormányzati felkérést.
Az 51 éves Bóna Szabolcs a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. elnök-igazgatója 2025 februárjában állt ki nyilvánosan a Tisza Párt mellett. „Agrármérnök és paraszt” – saját kérésére így konferálták fel a Tisza Párt Vissza Európába című konferenciáján, ahol az agrárpolitikai kerekasztal résztvevője volt. „A paraszt az, aki a biológiával, a modern tudományok tudásával, a saját tapasztalataival, ezt az egészet ötvözve végez egy olyan tevékenységet, ami a környezetet tartja fenn, a környezetet formálja, megélhetést biztosít és élelmiszert termel a többieknek. Én azért kérem, hogy így hívjanak, mert szeretnék paraszt lenni. Szeretnék azokra az ősökre is büszke lenni, akik a paraszti életet élték” – magyarázta, miért érezte fontosnak, hogy így mutassák be.
Bóna már a jelölti bemutatkozásában is büszkélkedett azzal, hogy a családja is generációk óta kötődik az agráriumhoz. Apja a rendszerváltás előtt a rábapordányi termelőszövetkezetben volt tsz-elnök, és 1985-től a térség országgyűlési képviselője is volt (a Kádár-rendszer legvégén kötelező volt a többes jelölés, így Bóna Jánosnak egy ellenjelölttel szemben kellett megnyernie a mandátumot). A rendszerváltás után a termelőszövetkezetből sok tag kilépett, az részvénytársasággá alakult, amelyben a Bóna család több tagja, köztük János és Szabolcs kisebbségi tulajdonossá vált.
Ennek ellenére Bóna Szabolcs útja nem volt egyenes a cég vezetői posztjáig, rövid kitérőt tett a bankszektorba is. Bóna 1993-ban érettségizett a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban, majd agrármérnökként végzett az akkori Pannon Agrártudományi Egyetemen 1998-ban.
Diplomázás után Bóna az IKR vetőmagüzemében, majd a cég terménykereskedelmi irodájában dolgozott, később pedig egy rövid ideig az Allianz mezőgazdasági kárszakértője volt. 2001-ben igazolt a CIB csoporthoz, ahol a mezőgazdaságieszköz-finanszírozás rendszerének kialakításán, majd működtetésén dolgozott, aztán 2009-ben került a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatóságába. Ezt a céget 2010 óta vezeti.
Bóna Szabolcs évek óta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos küldötte és a Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetségének elnökségi tagja, de a Tisza Párt előtt sehol nem politizált. Amikor megkérdeztük tőle, miért pont most kezdett el politizálni, azt mondta: úgy érzi, „már nem tartható” a mostani helyzet, és „eljött az az idő, amikor muszáj volt kiállni” a változásért. A Tisza azért lett szimpatikus neki, mert úgy érzi, ez az a párt, ami képes változást elérni az országban.
A HVG-nek adott interjújából az is kiderül, hogy Tarr Zoltán, a párt egyik alelnöke hívta meg a pártba, akit egy korábbi munkahelyéről ismert, de az is motiválta, hogy a lánya egy utazás során azt mondta neki: az ő generációjának a hibája, hogy ilyen lett az ország. „Akkor gondolkodtam el azon, hogy ha mi elrontottuk, nekünk is kell rendbe hozni” – mondta.
Szerinte többek között a klímaváltozás miatt lett tarthatatlan a magyar agrárszektor helyzete. „Azokban az ágazatokban, ahol a magyar agrárium korábban sikeres volt, most elkezdte elveszteni az erősségét” – mondta. A Tisza programjának agrárfejezete a problémák közé sorolta azt is, hogy a mezőgazdaság szerkezete elavult, a termelékenység gyenge, a helyi gazdaság pedig alig részesül a létrehozott értékből. Hangsúlyos része a programnak a fiatalítás, miután azt állapították meg, hogy a gazdatársadalom elöregedett, a fiatalok nehezen jutnak földhöz és tőkéhez, hitelgaranciához, a tudás és az innováció háttérbe szorult. Ígéretet tettek arra, hogy kiemelten fogják támogatni a fiatal gazdákat, a kis- és középvállalkozásokat és a családi gazdálkodókat.
Már a Tisza programja is együtt kezelte az agrárszektort az élelmiszeriparral. Az ezzel kapcsolatos egyik leghangsúlyosabb vállalásuk az, hogy 5 százalékra csökkentik az egészséges élelmiszerek áfáját, hogy a termelők versenyképesebbek legyenek, és a fogyasztók is könnyebben hozzáférjenek ezekhez az élelmiszerekhez. Azt is vállalták, hogy életet lehelnek a magyar zöldség- és gyümölcstermesztésbe, és növelik a biotermékek arányát a hazai termékmixben. Bóna szerint ezekhez az átalakításokhoz a társadalmat is edukálni kell majd, hogy „melyik élelmiszer miért fontos”.
A kampány során az Agrárkamarának is határozottan nekiment, azt állítva, hogy az elmúlt években politikai furkósbotként működött a szervezet, aminek az elnöke a Fidesz jelöltje volt a választáson, és Bóna szerint a kampányát is a kamara költségvetéséből finanszírozták. Megkérdőjelezte a kötelező tagság létjogosultságát, és arról beszélt, hogy ha visszaállítják a testület funkcióit, akkor önként is tag marad majd mindenki.
A HVG-nek adott interjújában arról is beszélt, hogy a magyar gazdák nincsenek felkészülve a Mercosur megállapodás következményeire, ezért mindent meg kell majd tenni, hogy az európai bírósági döntésig ne léphessen életbe ideiglenesen sem a megállapodás.
