Orbán Anita: Szuverén külpolitika nélkül nincs szuverén ország

• Három fideszes tartózkodás és hat igen szavazat mellett támogatta a Külügyi Bizottság Orbán Anita külügyminiszteri kinevezését.
• A miniszterjelölt szerint kiemelt lesz a V4 megerősítése, a magyar-lengyel kapcsolatok rendezése és a cseh, valamint a szlovák viszony rendezése, tekintettel az EU alapelveivel ellentétes Benes-dekrétumokra is.
• A jelölt hangsúlyozta, hogy Magyarország helye az EU-ban és a NATO-ban van, de a magyar érdekek érvényesítése így is alapvetés, ám ezt a diplomácia eszközeivel, nem pedig hangos ellenkezéssel biztosítaná.
• Oroszország ellen jöhetnek újabb szankciók az EU-ban, Magyarország „harmadik ország érdekében” biztosan nem vétózna, de szem előtt tartja a magyar cégek és az energetikai terület érdekeit.

„A Szent István-i államalapítás örökségéhez igazodva Magyarország helye az Európai Unióban és a NATO-ban van” – mondta Orbán Anita külügyminiszter-jelölt a Külügyi Bizottság előtt tartott meghallgatásán. A Tisza Párt politikusára hétfőn három bizottsági meghallgatás is jutott: először az Európai Ügyekért Felelős, majd Külügyi bizottság várta, déltől pedig a Nemzetbiztonsági Bizottság. Az új parlament megalakulásával a bizottságok is megújultak, a Külügyi Bizottság elnöke immár Hajdu Márton Ádám, a Tisza Párt korábbi EP-kabinetfőnöke, alelnöke a legrégebb, a rendszerváltás óta parlamenti képviselő, fideszes Németh Zsolt lett, aki hosszú időn át a bizottság elnöke volt.

„Szuverén külpolitika nélkül nincs szuverén ország” – jelentette ki expozéjában Orbán Anita. Az Információs Hivatal visszakerül a külügyminisztériumhoz, a külgazdaságot viszont leválasztják, az Kapitány István energetikában is illetékes gazdasági minisztériumához kerül majd.

Orbán kiemelt jelentőséget tulajdonított a magyar-lengyel barátság újbóli megerősítésének, amely kulcselem V4 hatékony működtetéséhez, amelynek elengedhetetlen eleme „a cseh és szlovák együttműködés új alapokra helyezése” is. Azt már egy korábbi az RTL-nek adott interjújában elmondta, hogy első útja Magyar Péter kormányfőt kísérve Varsóba vezet, amit egy szintén közös bécsi látogatás követ. Ezután pedig a NATO-csúcsra megy majd.

Orbán kockázatot jelentő tényezőnek tekinti Oroszország jelenlegi külpolitikáját. Magyarország „kölcsönös érdekeken alapuló transzparens kapcsolat kialakítására törekszik” Oroszországgal, mondta. Ukrajna területi integritásának, szuverenitásának elismerése magától értetődő alapvetés, ezzel együtt feladat a „kárpátaljai közösség jogainak újbóli érvényesítése”.

A határon túli politikában általában is lényegi a kisebbségi közösségek jogvédelme, amelynek záloga a kétoldalú kapcsolatok többször hangsúlyozott rendezése. Ez Szlovákiával szemben is felmerül, Magyar Péter még januárban nyílt levélben fordult Robert Fico szlovák miniszterelnökhöz a Beneš-dekrétumok miatt.

„Nem tudjuk olyan országgal elmélyíteni a kapcsolatunkat, amely kollektív bűnösség alapján ítéli meg a kisebbséget” – jelentette ki Orbán Anita.

Az Ilyen törvények életben tartása „teljesen szembe megy az uniós joggal, értékekkel és alapvető univerzális emberi jogokkal”. Megszólalásában ugyan nem említette a Beneš-dekrétumokat, de nyilván erre utalt. Szlovákiát is csak akkor említette, amikor kiemelten fontosnak nevezte a kapcsolatok rendezését az energiabiztonságot és a határ menti együttműködést érintő területek hatékony működtetéséhez.

Az új kormányban a miniszteri tárcák jelentős átalakítása érinti az eddigi Külgazdasági és Külügyminisztériumot is. A minisztérium Szijjártó Péter csaknem 12 évig tartó miniszteri működése után visszatér a hagyományos keretekhez és nevéből is elhagyja a „külgazdasági” előtagot. Orbán Anita szerint nincs külön külgazdaság és belgazdaság, egy gazdaság van, amit belülről és kívülről is támogatni, fejleszteni kell. Szijjártó számos gazdasági projekt érdekében járt el, azzal a hivatkozással, hogy ezzel hazai cégek külföldi érvényesülését segíti. A várt célok azonban nem feltétlenül teljesültek: százmilliárdos bukás néz ki az egyik mintaprojektből, az indonéziai útdíjrendszerből is.

A külpolitika és a gazdaság egyik legnagyobb átfedési területe az energiaellátás, amelynek nagy részét ma orosz kőolaj- és földgázimport fedezi – amivel az előző kormány különutas politikát vitt az EU-ban tovább növelve Magyarország politikai elszigeteltségét az EU-n belül. Orbán Anita szerint szükséges az energiaforrások diverzifikációja. Korábban is határozottan kiállt az orosz gázfüggőség megszüntetése mellett – összhangban a Fidesz korai időszakával. A külügyminiszteri poszt várományosa pályájának korábbi szakasza ezen a területen 2010 és 2015 között összefonódott a Fidesz-kormánnyal, amikor energiabiztonságért felelős utazó nagykövetként tevékenykedett, bár egyre nyilvánvalóbb lett, hogy Orbán Viktor kormánya diverzifikáció helyett egyre inkább az orosz energiaforrásokra fog építeni. Orbán Anita így megvált kormányhoz köthető pozíciójától.

A közgazdász végzettségű szakember – aki hazai diplomája mellett Bostonban master fokozatú diplomát szerzett történelemből és diplomáciából, majd pedig a Fletcher School of Law and Diplomacy posztgraduális iskolában doktorált – 2015 után pályája globális cégek felé irányult: előbb a londoni Cheniere Marketing vezető tanácsadója lett, majd a Tellurian LNG londoni cégénél dolgozott. 2021-ben lett a Vodafone Magyarország vállalati kapcsolatokért felelős vezetője, ahonnan följebb lépve Londonban a Vodafone Group globális igazgatójává nevezték ki. Pályafutásáról ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

A meghallgatások után kedden délután 4-től ül majd össze ismét az Országgyűlés plenáris ülése, ahol a Házbizottság napirendjavaslata szerint ismertetik majd a köztársasági elnök átiratát a miniszterek kinevezéséről, Magyar Péter miniszterelnök bemutatja majd a minisztereit, majd a miniszterek le is teszik az esküjüket.