A Fidesz mára elhalt euroatlanti szárnyából érkezik Orbán Anita, a Tisza Párt legújabb igazolása
A Tisza Párt külügyi vezetőjeként és a magyar diplomácia új arcaként mutatták be szombaton reggel Orbán Anitát. A Magyar Péter Facebook-oldalán megjelent bemutatkozó videóban az öt éve a Forbes magazin legbefolyásosabb magyar üzleti szereplőinek listáján szereplő közgazdászról elsőként azt emelik ki, hogy háromgyerekes édesanya és hogy Berettyóujfaluban született. „Orbán Anita vagyok, igazi belevaló vidéki lány” – mondja magáról a Tisza Párthoz csatlakozó szakember.
A Fidesz kihívójaként fellépő ellenzéki párt friss igazolásában nemcsak az az érdekes, hogy még egy, az üzleti életben magasra jutott menedzser csatlakozik a párthoz, hanem az is, hogy Orbán Anita egykor még a Fidesz euroatlantista szellemi holdudvarát erősítette. Persze annyiban nem friss ez az igazolás, hogy már hónapok óta tudni: a Vodafone Group londoni központjának globális igazgatója kapcsolatban áll a Tisza Párttal. Úgy tudjuk, hogy eredetileg nem Orbán Anita, hanem a Tisza Párt kezdeményezte a kapcsolatfelvételt.
A közgazdász végzettségű Orbán Anita az egyetem után a Matávnál pénzügyi kontrollerként dolgozott, majd az Egyesült Államokba költözött. Bostonban két master fokozatú diplomát szerzett történelemből és diplomáciából, majd pedig a nemzetközileg elismert Fletcher School of Law and Diplomacy posztgraduális iskolában doktorált.
A kétezres években a Heti Válasz rovatvezetőjeként, majd sok éven keresztül a hetilap állandó publicistájaként foglalkozott a közélettel, politikával. A Fideszen belül az első és a második Orbán-kormány idején (1998-2002 és 2010-2014 között) külügyminiszterként tevékenykedő Martonyi János köreihez sorolták.
A kétezres évek elején-közepén a rendszeres újságolvasók külügyi szakértőként találkozhattak a nevével, különféle titulusokban, hol a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet főmunkatársaként, hol a Budapest Analyses szerkesztőjeként vagy éppen a Visegrád-intézet kutatójaként nyilatkozott.
Ebben az időszakban Orbán Anita megfordult a Fidesz nyári dzsemborijának helyt adó Bálványosi Szabadegyetemen Schöpflin György vagy éppen Németh Zsolt társaságában. Amerika-szakértőként pedig könyve is jelent meg arról, hogyan lett az antikommunizmus az amerikai neo-konzervatív mozgalom egyik fő egyesítő ereje.
A kétezres évek közepétől meglehetősen kritikus volt a Gyurcsány-kormány külpolitikájával, de az orosz energiafüggőséget is ellenezte a diverzifikációt sürgetve. Ezek a nézetei akkoriban egyébként teljesen összhangban álltak a fideszes főáramlattal: 2008-ban még Orbán Viktor is azt hangoztatta, hogy Magyarország nem válhat a Gazprom legvidámabb barakjává.
Kiszámíthatatlannak tartotta Gyurcsány külpolitikáját
Akkori nyilatkozatai és írásai alapján Orbán Anita inkább a kiszámíthatatlanságot kifogásolta Gyurcsány Ferenc külpolitikájában, egyúttal kiállt az EU által támogatott Nabucco projekt mellett. A Nabucco-projekt egy nagyszabású, de végül meg nem valósult európai földgázvezeték-terv volt, amely a török–bolgár határtól szállított volna földgázt Románián és Magyarországon keresztül Ausztriáig, és amelynek célja az EU orosz gázfüggőségének csökkentése volt.
„Gázvezetékügyben nemcsak Washingtonban, de ma már Moszkvában sincs súlyunk, köszönhetően a miniszterelnök ide-oda ugrándozásainak. A többi kérdésben pedig egyszerűen nem létezünk. Semmi akadálya nincs, ha például Szlovákia a magyar külügyminiszterbe akarja törölni a lábát, vagy Románia éppen a magyar köztársasági elnököt szeretné leckéztetgetni egy kicsit. Ma már senki nem tart tőlünk, senki nem tisztel minket. Gyurcsány Ferenc »külpolitika vége« stratégiája eljutott logikus végpontjához. Magyarországnak nincs külpolitikája” – írta 2009-ben a Heti Válaszban megjelent egyik publicisztikájában.
Orbán Anita már ekkoriban azon szakértők közé tartozott, akik tartottak attól, hogy Oroszország geopolitikai céljainak érvényesítése érdekében fegyverként fogja használni az energiát – erről is írt a 2008-ban angolul megjelent Hatalom, energia és az új orosz imperializmus című könyvében, amelyet annak idején Washingtonban mutattak be. Orbán Anita akkor arról írt, hogy Oroszország kihasználja az EU nyersolaj- és földgázfüggőségét.
Amikor 2009-ben már egyértelmű volt, hogy a Fidesz nyeri a következő választást, Orbán Anita az energiapolitikában is váltást sürgetett. Tévhitnek nevezte, hogy nem lehet csökkenteni az orosz gáztól való függőségünket, és arról beszélt, hogy van mozgástere az országnak. Példaként említette az uniós kezdeményezésű Nabucco gázvezeték megépítését, illetve az Adrián épülő terminált, amely cseppfolyósított gázt, úgynevezett LNG-t alakítana vissza, és egy rövid vezetéken juttatná el azt Magyarországra.
A 2010-es parlamenti választások előtt úgy tűnt, hogy a közéletben addig külügyi és energetikai szakértőként aktív Orbán Anita klasszikus pártpolitikai pályára lép, miután a Fidesz őt jelölte Budapest 16. számú egyéni választókerületében országgyűlési képviselő-jelöltnek. Ebből aztán nem lett semmi, mivel a választások előtt „egészségügyi okokra” hivatkozva váratlanul visszalépett.
Utazó nagykövetként csökkenteni akarta az orosz energiafüggőséget
Ha parlamenti képviselő nem is lett belőle, a kormányzatban szerepet vállalt a gazdaságdiplomáciában: 2010 és 2015 között energiabiztonságért felelős utazó nagykövetként tevékenykedett. Egy olyan időszakban töltötte be ezt a pozíciót, amikor az Orbán-kormány – legalábbis a nyilatkozatok szintjén mindenképpen – próbálta diverzifikálni az energiaforrásait az orosz gázfüggőség miatt.
Utazó nagykövetként Orbán Anita sokat lobbizott a cseppfolyósított földgáz, az LNG ügyében, de az Orbán-kormány végül nem a diverzifikáció felé indult meg, hanem 2017-től kezdve még szorosabbra fűzte a viszonyt Oroszországgal. Az akkori belső folyamatokat ismerő források szerint Orbán Viktor 2010 után már nem számolt a diverzifikációval, de az orosz energiafüggőség ellen dolgozó kormányzati szereplőknek ez csak 2014 elején lett világos, amikor a kormányfő bejelentette: Paks2-t az oroszok építik. Aztán kiderült, hogy Paks ügyében már 2013-ban folytak tárgyalások az oroszokkal, titokban.
A Martonyi köréhez közel álló források ennek tudják be, hogy Orbán Viktor 2010 után már nem gondolta komolyan, hogy csökkentené az orosz kitettséget, a Fidesz „nyugatias” szárnyára pedig csak a látszat fenntartása miatt volt szükség.
Az, hogy Orbán Viktor megegyezett Putyinnal és nem a diverzifikációt akarja erősíteni, a külügyben is sokakat hidegzuhanyként ért. Martonyi távozott a külügy éléről, őt Navracsics Tibor váltotta, de a végső befutó a minisztériumot azóta is irányító Szijjártó Péter lett, aki azóta is irányítja a külügyet és a rendszerváltás óta hivatalban lévő külügyérek közül a legszorosabb kapcsolatot ápolja Putyinékkal.
Mivel Orbán Anita a Martonyi-féle körhöz tartozott, és eleve ellene volt az orosz energiafüggőségnek, 2015-ben elhagyta a kormányzatot.
Diplomáciából a vállalati szektor csúcsára
Kormányzati-diplomáciai karrierje után először a londoni Cheniere Marketing vezető tanácsadója lett, majd a Tellurian LNG londoni cégénél kötött ki. Ezek ugyan az LNG-ben érdekelt cégek, de Magyarország nem számított célpiacnak, így a váltás nem volt összeférhetetlen.
Akárcsak a Shellnél nagy karriert befutó, és most a Tiszához igazoló Kapitány Istvánnak, Orbán Anitának is erős nemzetközi kapcsolatrendszere van. A Telluriannál ő töltötte be nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnöki pozíciót, ebben a minőségében pedig több országban látott el kereskedelmi feladatokat.
2021-ben a Vodafone Magyarország vállalati kapcsolatokért felelős vezetője lett, majd még följebb lépve, Londonban a világ egyik legnagyobb távközlési szolgáltatója, a Vodafone Group globális igazgatójává nevezték ki. Ő felelt a cég köz- és kormányzati kapcsolataiért, valamint a társadalmi felelősségvállalásért és a fenntartható fejlődésért, de a prágai Draslovka vegyipari vállalatnál is igazgatósági tag.
Míg Kapitány Istvánnak csak annyi „köze” volt a NER-hez, hogy 2023-ban Szijjártó Péter elismerően beszélt róla és a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntette ki a Schell egykori alelnökét, addig Orbán Anitának valóban fideszes múltja van, még ha ez a „nyugatias” szárny a kormánypártban már a múlté. Ha maradt is egy-két olyan ember, aki ebbe a táborba tartozott (ilyen Németh Zsolt), mára súlytalan lett.
Miért jön jól a Tiszának?
Orbán Anita leigazolásával a Tisza több legyet akar ütni egy csapásra. Az már Kapitány István színre lépésénél látszott, hogy Magyar olyan figurákat akar maga mellé felsorakoztatni, akiknek nevük van a nemzetközi gazdasági- és vagy politikai szcénában. Ezzel akarja ellensúlyozni azt, amit a Fidesz hangoztat, miszerint a Tiszának – ellentétben a kormánypárttal – nincsenek komolyan vehető, nemzetközi szinten is elismert szakemberei, olyanok, akik egy országot képesek lennének irányítani.
Kapitány és Orbán Anita leigazolása ezért a Tisza kormányzóképességében bizonytalan szavazókat célozza meg, de azoknak is szólhat, akiknek az első és a második, a későbbiekhez képest „nyugatiasabb” Orbán-kormány külpolitikája jobban tetszett, mint a mostani. Ezen kívül azt a vádat is eltolhatja magától a Tisza, hogy a párt csak egy one man show. Főleg akkor, ha Kapitány és Orbán Anita után újabb és újabb nevekkel áll elő a párt.
Ezt a veszélyt a Fideszben is érzékelik. Ahogy azt is, hogy ellentétben a 2022 előtti időszakkal, a Tisza most nem a balliberális elit szakértőiből válogatja a frontvonalba tett embereit.
Mit léphet erre a Fidesz?
A Fidesz várhatóan az általa eddig kommunikált történetbe illeszti bele Orbán Anita felbukkanását, ahogy tette ezt Kapitány István esetében is. Eszerint van a Fidesz-kormány, amely ellenáll Brüsszelnek és a globalista elitnek, a gyarmatosítóknak, és van a Tisza (és úgy általában az ellenzék, a Mi Hazánkat leszámítva), amely alig várja, hogy kiszolgálja Brüsszelt és a pénzügyi világot. A Fidesz érdeke, hogy a szavazók elhiggyék: ha ez a „brüsszelista” társaság kerülne hatalomba, akkor a magyarok pénze Ukrajna támogatására menne el és még bele is sodródnánk egy háborúba.
Orbán Anitát ráadásul könnyebben célba is tudják venni, mint Kapitányt. A Fideszhez közeli Magyar Nemzet Orbán Anitát már 2020-ban lesorosügynöközte, amikor a Council on Foreign Relations (CFR) nevű civil szervezetről írt „leleplező” cikket, megjegyezve, hogy abban „természetesen Soros György is tag”. A cikk szerzője fel is sorolta, hogy a CFR európai leányszervezetében kik képviselik Magyarországot: a listán Bajnai Gordon, Korányi Dávid, Alexander Soros és George Soros mellett nem felejtette Orbán Anitát is feltüntetni.
A kormánypárt azt is Orbán Anita szemére veti, hogy tagja a Globsecnek. Ez egy 2005-ben alapított, pozsonyi székhelyű nem kormányzati szervezet, amely elsősorban biztonságpolitikai, geopolitikai, védelmi, külpolitikai és technológiai kérdésekkel foglalkozik. A Globsec igazgatóságában két magyar is van, egyikük Bajnai Gordon.
A Fideszhez közel álló sajtó valószínűleg ezt is Orbán Anita szemére veti majd. Pedig az, hogy Bajnai mellett egy másik magyar is helyet kapott a Globsec igazgatóságában, éppen a politikailag megosztott magyar társadalom miatt alakult ki. A vezetőség ugyanis azt szerette volna, ha a baloldaliként elkönyvelt Bajnai mellett egy olyan, jobboldalinak tartott magyar is az igazgatóság tagja, akit a magyar kormányzat elfogad, akinek Budapesten „felveszik a telefont”. Így került Orbán Anita a szervezetbe, amelynek eseményein egyébként rendszeresen megfordul Orbán Balázs is.
