Magyarországon az ő magabiztossága soknak tűnhet: a Tiszához csatlakozó Kapitány Istvánt joviális olajipari topmenedzsernek ismerik

Még a közvetlen környezetében is sokakat meglepett Kapitány István azzal, hogy ő lett a Tisza Párt gazdaságfejlesztési és energetikai vezetője. Azt sokan érezték rajta, hogy a visszavonulást hozó nyugdíjas évek előtt még egy nagy dobást mindenképpen szeretne, hogy hiányzik neki az addigi egyes számú közege, a Shell. De akik ismerik, azt gondolták, hogy egészen másfelé viszi a pályája, és visszatérhet a nemzetközi olajiparba.

Erre bizonyos szempontból ő maga is utalt. A brit BP ugyanis bejelentette, hogy eladja a Castrol nevű kenőanyag divíziója többségét a Stonepeak nevű cégnek. Kapitány István pedig a LinkedInen egy hete azt posztolta: „Nagy örömömre szolgált, hogy mint iparági szakértő, a Stonepeakkel együttműködhettem és tanácsot adhattam a Castrol-ügyletben a kezdeti szakasztól kezdve az átvilágításon át az aláírásig. Alig várom, hogy továbbra is támogassam a Stonepeaket ezen az úton.”

Mindezt akkor többen úgy fordították le nekünk, hogy az üzletember visszatérhet az operatív cégvezetésbe, 37 éves Shell-karrierje után ugyanis aligha elégíthette ki az elmúlt másfél évben megmaradt néhány aktivitása: ő volt 2020-tól a hazai Menedzserszövetség elnöke és a Hungarian Business Leader Forum (HBLF) tiszteletbeli elnöke, tagja volt a hazai olimpiát szorgalmazó Budapesti Olimpiáért Mozgalomban (BOM) kuratóriumának, illetve előadásokat tartott, tanácsot adott. Végül nem az történt, amit forrásaink jósoltak: Kapitány István útja nem a nemzetközi olajiparba, hanem a magyar politikusi pálya felé vezetett.

Kapitány István, a Tisza legújabb igazolása eddig sem volt ismeretlen név Magyarországon: tavaly a Partizán készített vele hosszabb videós interjút, a G7-en még néhány évvel ezelőtt jelent meg jelent róla egy alapos, főleg a topvezető hétköznapjaira fókuszáló portré. De a közelmúltból is találni anyagokat, amelyekben megszólal, decemberben például a Cégépítők műsorában szerepelt Zolnay Judittal, aki szintén kipróbálta magát az Egyesült Államokban menedzserként. Aki pedig eddig nem hallott róla, az a hétvégén megnézhette azt a beszélgetést, amiben Magyar Péter mutatja be az üzletembert, és cikkünk írása idején már 275 ezer indításnál jár.

Mi is megpróbáltunk a legkülönfélébb terepein, így a hazai és a nemzetközi energiaszakmában, a Hungarian Business Leaders Forumnál, a BOM-nál és a Menedzserszövetségnél érdeklődni róla. A jól dokumentált életrajzára most csak vázlatosan térünk ki, inkább az elmúlt évekkel igyekeztünk foglalkozni.

Rövid pályakép

Néhány bekezdésben azért vegyük át a múltat, Kapitány István indulását és korábbi pályáját. A most 64 éves üzletember élete egy tragédiával kezdődött: kétéves korában, 1963 novemberében édesapja, idősebb, Kapitány István, aki a Malévnál volt pilóta, repülőgép-balesetben életét vesztette. A Malév menetrend szerinti járata Budapest-Frankfurt-Párizs útvonalon közlekedett, és Le Bourget repülőtere közelében érte a katasztrófa, amit jegesedéssel magyaráztak. Idősebb Kapitány István főpilóta, a teljes utazóközönség és személyzet, összesen 21 ember meghalt a balesetben.

A fiatal Kapitány István egy ideig szívesen követte volna édesapja példáját és a repüléssel kacérkodott, de végül az anyai ág kereskedővénáját vitte tovább. Ennek az ágnak Debrecenben és környékén voltak fűszeres boltjai, és a családból többen az államosítás után is kereskedelemmel foglalkoztak alkalmazottként, majd vállalkozóként. Az Angyalföldön nevelkedett fiatal Kapitány István végül a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán végzett, majd a szakmában helyezkedett el. Egy sokszor megírt sztori alapján Shell-karrierje úgy indult, hogy a Sugár Keravill üzletében a Shell egyik vezetője reklamált, és Kapitány olyan kiválóan kezelte a helyzetet, hogy állásajánlatot kapott. A sztorija innentől kezdve tényleg olyan, mint egy népmese: a messziről jött magyar fiú, aki minden akadályt megugrott.

A Shellben Kapitány folyamatosan ment előre, vagyis inkább felfelé. Előbb hazai vezető lett, mások mellett az ő nevéhez is fűződik az M7-esen Székesfehérvár mellett 1988-ban megnyitott Shell Interag szupermarket. A kilencvenes évek elejétől különböző vezető pozíciókban dolgozott Londonban, Dél-Afrikában, majd ismét Európában, aztán Houstonban Észak-Amerikáért felelős alelnök lett. 2014-ben nevezték ki az olajcég globális alelnökévé, pályája csúcsán félmillió munkavállalónak volt a főnöke, hozzá kapcsolódik a cégnél például a V-Power prémium üzemanyagok kifejlesztése és felfuttatása. Végül 2024 áprilisában ő maga jelentette be távozását a Shelltől.

Nagyon magabiztos, de a magyar közeget kevésbé ismeri

Tapasztalatunk szerint a legtöbben szimpatikus, joviális vezetőként tartják számon Kapitányt, akit úgy írtak le: közvetlen, jól teremt kapcsolatot az emberekkel – volt, aki még a „cuki” szót is használta vele kapcsolatban. Egy forrásunk, aki pozitív véleménnyel volt róla, úgy fogalmazott: „Nagyon nem az a típus, aki lefelé rúg, felfelé pedig nyal. Mindig azt éreztük, hogy bár rengeteg ember tartozott hozzá, minél lejjebb beszélt a hierarchiában a munkatársakkal, annál támogatóbb volt. Több esetet is tudok, amikor személyes ügyekben is segített a munkatársainak.” Tisztelői szerint Kapitány a Shellnél nagyon hitt a meritokráciában, vagyis abban, hogy a kiválóság legyen az előremenet alapja. Támogatta például a nők erősebb bevonását is az ágazatba.

Egy másik ismerője az itthon szokatlan mentalitást és önbizalmat emelte ki: „Magyarországon az, amit ő képvisel, soknak tűnhet, olyan magabiztosságnak, mintha valaki azt hinné, hogy nem tud hibázni, hogy mindig mindent tud. István nyilvános szerepléseiben van ilyen, de ebben már biztosan ott van az erősen angolszász vezetői kultúra, amiben élt. Ugyanakkor szűk körben, főleg négyszemközt nem ilyen, ott már átjön, hogy igenis vannak dilemmái, akkor már nem játssza el a mindenhez is értőt.”

Ezt egy másik másik beszélgetőpartnerünk is megerősítette, aki szerint „a kommunikációja nagyon amerikai, nem egy klasszikus magyar üzletember. Nem érzed rajta a bizonytalanságot”. Kiemelkedő kommunikációs készségeit több forrásunk megemlítette. Egy forrásunk azt is mondta, értékelte benne, hogy „ha szeretnél vele üzletelni, számíthatsz rá, hogy nagyon egyenes lesz: megmondja, ha menjünk tovább, de azt is, ha ne”, és nem futtat felesleges köröket az emberrel.

Távolabbról nézve, vagyis a versenytársak, a hozzá felületesebben kapcsolódó magyar üzleti élet felől azért találtunk olyanokat is, akik kritikusabban nyilatkoztak. Van, akinek simán „gyanús” ez a buktatók nélküli karriersiker, mások pedig azt vetették fel, hogy a nagy multinacionális olajvállalatok nem olyan színteret jelentenek, ahol „csak kedvességgel”, csúcsra lehet jutni, így ha ő elérte a kelet-európai menedzserek reális üvegplafonját (a globális alelnöki szintet), akkor kell benne lennie karrierizmusnak, erőszakosságnak is.

Végül van, aki úgy érzi, hogy Kapitány István a nemzetközi pályája során nem tartott fenn igazi kapcsolatot Magyarországgal, nem ismerte itthon a szakmát, ezért hiába az olajvállalati háttér, a hazai energetika sem lesz neki ismerős terep. De végképp nem lesz az a makrogazdaság, amivel eddig nem is foglalkozott, ám gazdaságfejlesztési miniszterként muszáj lenne neki. A kritikus nézőpont szerint az a nagyon nyugati háttér, amivel ő rendelkezik, nem is alkalmas a magyar közeg megismerésére.

Az elmúlt évek

Bár nagyon sokakkal beszéltünk Kapitány Istvánról, azt senki sem tudta pontosan megmondani, hogy a Shelltől való távozása óta melyik aktivitás volt az üzletember főtevékenysége. Annyi biztos, hogy továbbra is sokat utazott, hazai és nemzetközi területen tárgyalt, üzletelt, aktív volt, és nemcsak itthon – mesélte egy ismerőse. Úgy tudjuk ugyanakkor, Magyarországgal korábban, a külföldi munkái idején is mindig volt kapcsolata: feleségével és két gyerekével mindig ide jött haza, megtartotta a hazai gyökereit, ingatlanjait.

A társadalmi tisztségek mindig is vonzották. A Menedzserszövetségben egy héttel ezelőttig betöltött tisztségéhez kötődik az is, ami miatt környezetében talán a legtöbb kritikát kapta. Ez pedig az volt, ahogyan az első publikus találkozását bonyolította Magyar Péterrel. Az általunk megkérdezettek eltérően emlékeztek a történetre, annyi azonban biztos, hogy tavaly októberben megjelent egy közös fotó egy kávézásról a Tisza elnökével. Forrásaink nem értettek egyet abban, hogy teljesen korrekt volt-e ennek kezelése.

Volt, aki azt mondta, hogy rendben volt, Kapitány megkérdezte a vezetést, zavarja-e ez őket, bizalmi szavazást kért, ahol marasztalták. Más sérelmezte, hogy a kampányra kanyarodva, amikor mindenki tudta, hogy Magyar Péter már intenzíven castingol, miért úgy kommentálta az elnök a találkozót, hogy ez nem jelent semmit, ő mindenkivel leül kávézni, ha kikérik a véleményét. Utólag az látszik ugyanis, hogy alighanem többet jelentett ez a találkozó egy sima eszmecserénél, és lett is belőle konfliktus a Menedzserszövetségen belül, aminek a végén a főtitkár távozott.

Ugyanakkor mi azt tapasztaltuk, hogy mind a Menedzserszövetségben, mind a BOM-ban sokan kedvelik Kapitányt. A BOM már adott egy energiaügyi minisztert Lantos Csaba személyében. Ha most Kapitány István lesz az energiaügyi miniszter, Lantos akár vissza is térhet – viccelt egy forrásunk.

Más azt említette meg, hogy furcsa mód mostanra a BOM lett az egyik legplurálisabb hazai szervezet, hiszen kormánypárti elkötelezettségű kurátorok mellett már két tiszás, Kulcsár Krisztián és Kapitány István is ott van a vezetésben. Kapitány maga amúgy állítólag nagy sportrajongó, a Forma 1, a futball és az olimpia is nagy szerelme.

Korábban kitüntették, most majd nekimennek

Kapitány Istvánt az olajvállalatnál befutott karrierje alapján sokszor jellemezték úgy a hazai sajtóban, hogy ő a legmagasabb nemzetközi üzleti pozíciót betöltő, magyarországi születésű üzletember. Ezt a marketingcímkét állítólag ő maga is nagyon szerette, büszke volt rá, szeretett szerepelni, beszélni a sikereiről.

Úgy hallottuk, a Shellen belül soha nem voltak hangos konfliktusai, de most, hogy zászlót bontott a hazai politikában, ebben biztosan nem szenved majd hiányt. Az esetleges gyenge pontok, a hátterében fellelhető, negatív kampány építésére alkalmas elemek gyűjtése már meg is kezdődött: a kormányoldali nyilvánosságban Kapitány Istvánt elkezdték „a lelketlen, globális multinacionális világ” képviselőjeként bemutatni. Pedig 2023-ban a kormány a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntette ki, Szijjártó Péter maga méltatta a teljesítményét, ami azért ad egy pikáns ízt annak, ahogyan most elkezdtek beleszállni.

Az eddig megjelent negatív értékelésekben természetesen feljött a Shell mint munkahely, hiszen minden olajmulti (Big Oil) cégnek volt jó pár botránya az elmúlt évtizedekben, amit összefüggésbe lehet hozni a magas beosztásban dolgozó menedzserekkel. De erősen megjelenítette a Kapitányt támadó Fidesz-közeli sajtó és szakértői közeg azt is, hogy a hazai Shell 1949-es államosítása után a cég 1960-as visszatérését, majd 1966-os első benzinkútnyitását az Interag nevű külkereskedelmi cég segítette, amelynek Gerő Ernő fia volt a vezetője, aki nagyon sok kétes ügyben használta ki politikai védettségét. Ugyanakkor az, hogy az Interag bűneit egy 1987-ben a cégnél pályakezdő fiatalnak róják fel, némileg erőltetett inszinuációnak tűnik.

A shelles karrierekre visszatérve: forrásaink szerint Shell-vezetőnek lenni Magyarországon „biztonságosabb”, mint egy magyar tulajdonú céget vezetni. Egy Shell-vezetőnek nem kell fociba fektetnie, a CÖF-öt támogatnia akkor sem, ha érkezik ilyen kérés a kormány irányából. Mindenki elfogadja, hogy ezt nem lehet – az ilyen kaliberű cégek leányvállalatai a központnak inkább játszanak, mint a helyi politikai vezetésnek.

Magyarországon amúgy eddig nem jelentett akadályt, ha valaki a Shellből indult, sőt, többen is magasra jutottak a cég egykori dolgozói közül. Talán ma már kevesen emlékeznek rá, de Bajnai Gordon kormányának nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztere, Varga István a Shell országmenedzsere volt korábban, ahogyan Mosonyi György is, a Mol Nyrt. egykori társvezérigazgatója.

Az olajvállalati háttérre utalva Kapitány István maga úgy mutatkozott be önironikusan friss videójában, hogy ő „a magyar Jockey Ewing”, miközben az őt ismerők szerint egyáltalán nem olyan típus, mint a Dallas főszereplő főgonosza. „Tényleg kedves ember, nem így képzelsz el egy olajipari csúcsmenedzsert, ahhoz túlságosan is emberszabású” – mondták róla, miközben a szakmabeliek azért biztosak abban, hogy kell legyen a személyiségének egy másik, keményebb oldala is, hiszen nem egyszerű egy ilyen cégnél ennyire tartósan jól szerepelni. Nagyon fontos a csapatmunka, de a karizmatikusság is. Mint hallottuk, Kapitány István is remekül prezentált, és imádta az őt figyelő csillogó szemeket.

„Én azt hiszem, hogy ez hiányzott neki, azóta is adott elő, de biztosan tudom, hogy neki egyfajta drog az állandó elismerés. Szeret rocksztár lenni, és szeretne is rocksztár maradni”

– mondta róla egy pályatársa.