Cikkünk folyamatosan frissül!
Túl gyakran voltunk a küllők között, és túl ritkán a kerék küllője – mondta Orbán Anita külügyminiszter-jelölt az Európai Ügyek bizottságában a jelölti meghallgatásán. Szerinte ennek az ára elveszett nemzetközi befolyás és bizalomvesztés. Magyarország nem lesz néma, de újra megbízható tárgyalópartner lesz. A vétó létező eszköz, nem lesz öncél, zsarolási vagy „belpolitikai kampányeszköz”. Túl gyakran használták „politikai színházként”, de ha kell, az új kormány is használni fogja, amikor valódi magyar érdek forog kockán, Magyarország nem lesz gyenge. „Ez a különbség az elszigetelődés és az érdekérvényesítés között.”
Hétfő reggel Orbán Anita kezdte a miniszterjelöltek parlamenti meghallgatásait. Elsőként az Európai Ügyek Bizottságában ismertette terveit, a testületben ülő országgyűlési képviselők is kérdezhették.
Az ülés kezdete előtt külön odament a Fidesz és a KDNP képviselőihez, köztük Bóka János leköszönő EU-ügyi miniszterhez, velük is külön beszélt egy percet. (A Mi Hazánknak nincs képviselője a testületben, de kijelölhettek felszólalót.)
Az uniós pénzek hazahozása nem bürokratikus vagy pártpolitikai kérdés, ez számít az önkormányzatoknak, családoknak, jelentette ki rögtön első témaként. Súlyos árat fizettünk azért, mert nem az Orbán-kormánynak nem sikerült teljesítenie a feltételeket, de az EU nem olyat vár, ami rossz a magyaroknak, nem automatikus bólogatást vagy érdekfeladást. Független igazságszolgáltatást, az uniós pénzeket újra átláthatóan, ne korruptan használják, ezek a magyarok érdekei, és erre szavaztak a magyarok április 12-én. Félrevezeti az országot, aki szerint nem így van, de nem lehet politikai nyilatkozatokkal hazahozni, hanem konkrét lépések kellenek. Meg kell erősíteni az igazságszolgáltatást, fel kell lépni a korrupció ellen, és átláthatóbbá kell tenni az elköltésüket. „Jelentős jogalkotási folyamat” előtt állunk – lengette be, hogy sokat kell dolgoznia az Országgyűlésnek.
Az ukrán csatlakozásnak érdemalapúnak kell lennie, Magyarország fegyvert és katonákat sem küld. A magyar kormánynak az az érdeke, hogy erős legyen a határvédelem, jelentette ki a migrációról.
Bóka János kapott tanácskozási jogot, akinek egy szombati jogszabály miatt megszűnik a tárcája. Sajnálta, hogy a testület nem tudta meghallgatni a Miniszterelnökséget, amelyhez kerülhet a terület. Többek között arról kérdezte Orbán Anitát, hogy hajlandó lenne-e az uniós alapszerződés gyorsabb módosítására alkalmas áthidaló klauzula alkalmazására, amellyel egyhangúról minősített többségre térhetnének át. Arra is kíváncsi volt, mi a kormány álláspontja a következő hétéves költségvetésről. Alapvetően politikai okokat látott a felfüggesztések mögött, szerinte ezek elhárultak, ezért támogat minden szükséges döntést. Kérte, hogy „a magyar diákokat” (valójában 21 modellváltó magyar és egy osztrák egyetem nemzetiségre tekintet nélkül) Erasmus diákcserékből kizáró „diszkriminatív” döntés elleni eljárások folytatását kérte. (Arról, hogy az „Erasmus-ügyként” emlegetett, közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló eljárásban miről van szó, kik és miről döntöttek, és hogyan maradt tucatnyi probléma, itt írtunk bővebben.)
Orbán Anita megerősítette, hogy a Miniszterelnökséghez, a miniszterelnök közvetlen felügyelete alá fog tartozni az uniós pénzek hazahozatala. Az egyhangú döntéshozatal fontos eszköz, hogy a beleszólásunk mindig biztosított legyen. A magyar kormány nem száll be a 90 milliárd eurós ukrán hitelbe, erősítette meg Bóka kérdésére, de más célból nem zárta ki a közös hitelfelvételt. A felzárkóztatási és agrárpolitika kiemelten fontos, de a 2028-ban induló költségvetés tárgyalásaiba még csak most szálltak be. Ambiciózus ütemtervvel és jogalkotással oldanák meg a közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügyét.
Áttekintik a 16,2 milliárd eurós védelmi hitelre, a SAFE-re beadott tervet, de ezt még nem látták. Elsősorban Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter tekinti majd ezt át.
A külügyminisztérium diplomáciai eszközeivel igyekeznek elősegíteni, hogy a lehető legolcsóbb energiát szerezzék be, és ne legyünk kiszolgáltatva egyetlen országnak sem. Kőolajnál „áttekintik” a horvát alternatívát az orosz forrásból Ukrajnán át szállító Barátság vezeték mellett, kiszámítható, stabil, olcsó energiát akarnak itt is – közölte az orosz energia – 2022-ben egyhangúlag, Orbán Viktor által is kimondott – kivezetését firtató fideszes képviselőknek.
Fellépnek minden illegális migráció ellen, ígérte. A magyar kormány lemondott arról, hogy a kerítés fizikai megerősítése mellett még erősebbé tegye a határt, szinte egyedüliként nem tett lépéseket a menekültügyi csomagnál, jelentette ki. A végrehajtásánál a menedékkérők átvétele és a pénzfizetés helyett a technikai segítségnyújtást választanák (a csomagról, a magyar kormány lépéseinek hiányáról és a lehetőségekről bővebben itt írtunk).
Tiszás kérdésre elfogadhatatlannak nevezte a szlovák lépéseket a Beneš-dekrátumoknál, ezekről Magyar Péter az első, júniusi uniós csúcstalálkozójának margóján tervez egyeztetést Robert Fico szlovák miniszterelnökkel.
Végül hat igennel, két tartózkodás mellett a szakbizottság támogatta Orbán Anita kinevezését.
Két másik meghallgatás is várja Orbán Anitát
Vannak olyan jelöltek, akiknek csak egy bizottság előtt kell megjelenniük, de akad, akiknek két-három bizottság előtt is meg kell jelenniük. A csúcstartó épp Orbán Anita, akit az Európai Ügyekért Felelős-, a Külügyi- és a Nemzetbiztonsági Bizottság is meghallgat.
„Le fogunk horgonyozni a nyugati szövetségrendszerben” – jelentette ki Orbán Anita már az első, még Magyar Péter YouTube-csatornáján adott interjújában, miután a Tisza Párt külügyi vezetője lett, ezzel is jelezve egyértelmű nyugati, atlantista elköteleződését. Magyarország leendő külügyminisztere január 24-én csatlakozott a Tisza Párthoz, Magyar Péter egyből a párt külügyi vezetőjeként és a magyar diplomácia új arcaként mutatta be. Az 1974-es születésű Orbán Anitát közgazdászként a magyar üzleti életben is dolgozott, a kétezres években a Heti Válasz rovatvezetőjeként, majd sok éven keresztül a hetilap állandó publicistájaként foglalkozott a közélettel, politikával. A Fideszen belül az első és a második Orbán-kormány idején (1998-2002 és 2010-2014 között) külügyminiszterként tevékenykedő Martonyi János köreihez sorolták. A róla írt portrénk itt olvasható.
