„Vannak régi reflexeink, mint a felvidékezés” – új gumicsontot talált a szlovák kormány

„Most is zajlanak büntetőeljárások a Felvidék szó használata miatt” Szlovákiában – mondta a Telexnek Fiala-Butora János, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, aki ügyvédként már több, hasonló ügyben megvádolt embert védett. A jogász abszurdnak tartja ezeket a pereket, amik sok esetben szlovák szervezetek feljelentései nyomán indultak. A Felvidék, mint kifejezés, azután került a feszültté vált magyar–szlovák kapcsolatok fókuszába, hogy Magyar Péter használta a „felvidéki magyar” kifejezést, ami ellen élesen kikeltek szlovák politikusok.

„Nem születhetnek provokatív, a jogállam és a demokrácia alapjait kikezdő törvények, amelyeket a felvidéki magyarok nyílt fenyegetésként élnek meg” – írta Magyar Péter miniszterelnök, akkor még ellenzéki pártvezető, EP-képviselő január 6-án. A levelet Robert Fico szlovák kormányfőnek címezte, külön helyet hagyott rajta Orbán Viktor akkori miniszterelnök szignójának is. Az apropó a Beneš-dekrétumok alkalmazása volt szlovákiai földelkobzásos ügyekben, amiről itt írtunk bővebben.

A nyílt levélre először Peter Pellegrini szlovák köztársasági elnök reagált, aki sértésnek minősítette, hogy Magyar Péter Felvidéknek nevezte Szlovákiát. Pellegrini egy videóban azt mondta: „Nem hiszem, hogy ez hozzájárul ahhoz, hogy lenyugtassuk a kedélyeket, mert mi még mindig Szlovákia vagyunk. Szlovák Köztársaság, nem pedig Felvidék. Abban a levélben is megmutatják, hogy mennyire tisztelnek bennünket.”

A szlovákiai magyarokat tömörítő Magyar Szövetség elnöke, Gubík László a Facebookon reagált Pellegrini videójára január 12-én. Posztjában azt írta: „Felföld egy nagy közös közép-európai állam északi vármegyéit és azok népességét (ideértve Peter Pellegrini felmenőit is) védő végvárrendszert jelölő terület. Így ebben a formában tehát egyáltalán nem sértő Szlovákia mai területére a köznyelvben a Felvidék meghatározást használni, és teljesen indokolatlan a paranoia is, amit ez a regionális fogalom kivált. Jó lenne ezt is higgadtan kibeszélni, még mielőtt valamelyik okosnak eszébe jut, hogy fél év börtön járjon ezért is.”

Magyar Pétert nem rendítették meg a szlovák vezetés részéről érkező kritikák. A választás után, már megválasztott miniszterelnökként, április 21-én arról beszélt, telefonon tárgyalt Robert Ficóval. „Világosan elmondtam neki, hogy akkor tudunk bármilyen szakpolitikai kérdésről egyeztetni, ha garanciát kapunk arra, hogy a felvidéki magyarokat börtönnel fenyegető jogszabályt Szlovákia hatályon kívül helyezi, illetve ha rögzítik, hogy a jövőben nem kerül sor a felvidéki magyar honfitársaink földjeinek elkobzására a kollektív bűnösségre alapuló Beneš-dekrétumokra hivatkozva” – felvidékizett ismét egy sort. Ezzel látható volt, Magyar továbbra is hajlandó konfrontatív politikát vinni a magyarkártyát kijátszó Fico-kormány ellen, amiről itt írtunk bővebben.

Szlovák oldalról, kisebb pártok részéről beindult a riogatás. Rudolf Huliak, a Vidéki Párt nevű kis tömörülés politikusa, sportminiszter, április 30-án közölte, visszavezetné a sorkatonaságot, mert attól fél, hogy Magyar Péter kormánya elfoglalja országát. Abból következtetett erre, hogy Magyar rendszeresen használja a Felvidék szót. „Orbán után itt van egy újabb magyar nacionalista, aki nem fér a bőrébe. Úgy látszik, hogy Szlovákia déli területeinek Magyarországhoz való visszacsatolása még mindig a magyar politika elsődleges céljai közé tartozik” – fogalmazott Huliak, eltekintve attól, hogy a bírálatok szerint az Orbán-kormány pont, hogy túlzottan a bőrébe fért, nem tett semmit sem a Beneš-ügyekben. Huliak szerint a Magyar Péterék választási győzelmét üdvözlő fő ellenzéki erő, a Progresszív Szlovákia akár át is adná Dél-Szlovákiát Magyarországnak.

Andrej Danko, a szlovák parlament alelnöke április 29-én bejelentette, hogy határozatot terjeszt elő, amiben felszólítanák az új magyar miniszterelnököt, Magyart, hogy tartózkodjon a Szlovákia államiságát megkérdőjelező kifejezések használatától. A Szlovák Nemzeti Párt politikusa különösen a Felvidék szó használatát bírálta. Tibor Gašpar, a parlament másik alelnöke is támadta Magyar szóhasználatát, ami szerinte veszélyeztetheti Szlovákia szuverenitását.

„A legtöbb szlováknak ez nagyon szenzitív”

Csütörtök késő délután tartottak egy, A magyarok és szlovákok közötti megbékélés előfeltételei című beszélgetést a Budapesti Corvinus Egyetem pesti campusán, amin Michal Vašečka (Bratislava International School of Liberal Arts) és Kollai István (Budapesti Corvinus Egyetem) beszéltek a szlovák és magyar nép megbékélésének lehetőségeiről. Szóba került a felvidékezés is.

Vašečka az előadás előtt azt mondta a Telexnek, hogy a Felvidékhez hasonló a lengyel Kresy fogalma. Az első világháború után létrejött Lengyelország területe keletebbre terült el, mint most, a belarusz, ukrán, litván és egyéb népességek által lakott keleti határvidékre használták a Kresyt. Vašečka megfogalmazása szerint a Kresy fogalma voltaképp elválasztotta a „mi”-t az „ők”-től, a nyugati, katolikus Lengyelország és a keleti ortodox Oroszország közti átmeneti régió volt ez. A térséget az újabb világháború után a Szovjetunió magához csatolta.

„Vannak régi reflexeink, mint a felvidékezés” – mondta Kollai, aki szerint ennek viszont negatív kontextusa van a szlovákok között. A 19. századi asszimilációs törekvések ugranak be nekik ugyanis erről, a konfliktusnak kvázi spirituális jellege van számukra. Vašečka szerint a Felvidék bizonyíték rá, hogy ugyanannak a szónak a kontextustól függ a jelentése. „A legtöbb szlováknak ez nagyon szenzitív”, mert nem értik a magyar jelentést. A szlovák politikusok nem manipulálnak, hanem nem értik a kontextust, érvelt Vašečka.

Itt vissza is tért arra, hogy meg kell érteni a másik sérelmeit, empatikusnak kellene lenni. Felidézte, hogy amikor a diákjainak mesélt a Beneš-dekrétumok hatásairól a magyarokra, fogalmuk se volt erről, megdöbbentek rajta. Kölcsönösen meg kell érteni, hogy az Apponyi-féle asszimilációs törvények mit jelentettek a szlovákoknak, és a Beneš-dekrétumok jogfosztásai mit a magyaroknak. Vašečka és Kollai is egyetértettek egyébként a beszélgetés során abban, hogy az oktatás felől kéne megfogni a két nép közelítését.

Érdemes felhozni, hogy a szlovák nyelvben is van egy történelemföldrajzi megkülönböztetés. Míg a magyar nyelv Magyarország nevét használja az 1918-ig fennálló régi királyságra ugyanúgy, mint a mostani, a trianoni egyezmény által területének kétharmadát elvesztett országra, addig a szlovák két különböző szóval illeti ezeket. Uhorsko a Nagy-, Maďarsko a Kis-Magyarország neve. Vašečka szerint pont az „ungarus”, azaz egyfajta szűk közép-európai identitás lehetne közös a két népben – ami amúgy genetikailag, úgynevezett haplocsoportok szerint is rokon.

„Figyelembe kell vennem a sérelmeiket és a traumáikat”

„A szlovákoknak nagyon egyértelmű, hogy provokáció tud lenni a Felvidék szó”, hisz egyesek úgy képzelik, hogy Magyarországon mindenki vissza akarja csatolni a Felvidéket – mondta Gyenge Veroni szlovákiai magyar slammer a Telexnek. „Ezért meg kell gondolnom 36-szor, mikor használom ezt a szót” – folytatta a szlovák kulturális szcénában is mozgó művész. Szerinte még a szlovákok liberálisabb rétegének is „szitokszónak számít” a Felvidék. Ha kommunikálni szeretne a szlovákokkal, „figyelembe kell vennem a sérelmeiket és a traumáikat”. „Nagyon érzem azt, hogy ilyen kis identitásbizonytalanság van a szlovákoknál”, és ők egyenlőségjelet tesznek a Felvidék és a Szlovákia szavak közé, pedig nem ugyanazt jelenti a kettő.

Rengetegszer úgy érzi, mintha az összes mondandóját azzal kellene kezdenie, hogy ő ugyan magyar, de nem akar államhatárt módosítani.

Gyenge Veroni próbálja nyelvi régióként, nem területként leírni a Felvidéket a szlovákoknak: „Azt szoktam mondani, ez az a szó, ami összeköt egy magyarral, aki Rimaszombatban lakik, míg én Pozsonyban lakom.” A szlovák „felső vidékként” fordítja szó szerint a Felvidéket, ebből szerinte még inkább kihallatszik, hogy olyan, mintha Magyarország felső területe lenne.

Sok taktikája van már erre a témára, például mondta a szlovákoknak, hogy ők mondhatnák a magyarországi szlovákokra, hogy ők „alsóvidékiek”. De hiányos az erről való tudásuk közben, „ez brand new information tud lenni, hogy nekik is van kisebbségük” Magyarországon. A szlovákok tudása a magyarokról szintén minimális, Gyenge Veronitól is sokszor megkérdezték, mikor költözött Szlovákiába. Szerinte olyan az egész vita, mintha traumák ütköztetése lenne, sokan nem is akarnak párbeszédet, egyszerűen meg vannak sértődve a felek.

„Ezek abszurd dolgok szlovák mércével is”

Fiala-Butora János szerint a felvidéki egy „ártalmatlan-semleges néprajzi kifejezés”, mint az erdélyi vagy vajdasági magyaroké. Ugyanakkor a felvidékezés Fiala-Butora saját emlékei szerint sem volt elterjedt a szlovákiai magyarok között 1989 előtt. Később aztán a magyar jobboldallal azonosították a szlovákok ennek használatát.

„Mesterkélt dolognak tartom, hogy elterjedt az, hogy a Felvidék sértő”, mert megkérdőjelezi Szlovákia létét.

Ez nem organikusan jelent meg, inkább a politikusok kezdték szítani. Az ügyvéd-jogász szerint érdekes, hogy Orbán Viktor volt kormányfő korábban következetesen használta a felvidéki magyarok kifejezést, Robert Ficót ez viszont nem zavarta. Most, hogy Orbán már nem miniszterelnök, hirtelen elkezdte zavarni a koalíció pártjait a kifejezés. Fiala-Butora szerint a Felvidék kifejezésnek ugyanakkor a diplomáciai kapcsolattartásban nincs helye.

Persze léteznek szélsőséges, revizionista magyar szervezetek, amik következetesen Felvidékként hivatkoznak Szlovákiára. Szlovák szervezetek erre úgy reagáltak, hogy feljelentenek bárkit, aki felvidékezik. Dunaszerdahely polgármestere ellen is zajlott ilyen eljárás, de felmentették. A magyar képviselő, Orosz Örs ellen is indult egy eljárás, egy szlovák szerző által írt könyv fordítása miatt, amin a Felvidék történelmi emlékei cím szerepel. Oroszt meg akarják fosztani a mentelmi jogától „egy botrányosan pocsék” cseh szakértő szakvéleményére is támaszkodva, aki szerint a felvidékezés „szélsőséges vélemények keltésére alkalmas”. Fiala-Butora hozzátette: „Nem gondolnám hogy maga a büntetés elriasztana bárkit is, ezek abszurd dolgok szlovák mércével is.”

„Az a fajta reakció, amit adott a szlovák állam, az tervezett, nem egy spontán felháborodás eredménye” – mondta Fiala-Butora. Szerinte nem büntetőjogi eszközökkel, hanem konstruktívan kéne ezeket a vitákat lefolytatni. A viták miatt lehet változás abban, hogy milyen kontextusban használjuk a kifejezést. „Erre lehet kis hatása a szlovák állam hozzáállásának is”, de nem a büntetés fog elriasztani ettől embereket. A jogász úgy tudja, Danko parlamenti alelnök javaslatát a felvidékizés elítéléséről még nem szavazta meg a parlament, de annak amúgy sincs jelentősége. Ugyanis „nincs joghatósága a szlovák parlamentnek afelett, hogy Magyar Péter hogyan kommunikál”.