Semjén szerint az Orbán-kormány sem hibátlan, de a magyar élet éléséhez a Fidesznek kell győznie

„Mi harcolunk a Beneš-dekrétumok ellen, minden alkalommal szóvá tesszük azt” – válaszolta Semjén Zsolt a Patriótával beszélgetve a a Szlovákiában elfogadott, a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését börtönbüntetéssel sújtó új törvényre vonatkozóan. Semjén szerint alapvető dolog, hogy kollektív bűnösség nem létezik, és bár direkt analógiát nem vonna, de szerinte ez a törvény olyan, mintha ma is élne a Numerus Clausus vagy más zsidótörvények. Ha ilyen történne, az Semjén szerint „teljes mértékben elképzelhetetlen és vérlázító botrány lenne”.

Egy napja írta alá szlovák köztársasági elnök azt a törvényt, amely hat hónapos börtönbüntetéssel sújtja azt, aki megkérdőjelezi a Beneš-dekrétumokat. A második világháború után a csehszlovák állam a kollektív bűnösség elvét alkalmazta a területén élő magyar és német lakosokra, sok esetben megfosztva őket ingatlanjaiktól, ingóságaiktól, lakhelyüktől. A törvényerőre emelt dekrétumok a mai napig a cseh és a szlovák államrend kikezdhetetlen alapját jelentik, dacára annak, hogy ma már nem állnák ki az emberi jogi próbát. Az utóbbi időszakban azért került elő a téma, mert az autópálya-építéseket megelőzően kisajátítások zajlottak a 2010-es években, erről ebben a cikkben írtunk bővebben.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök korábban azt nyilatkozta, hogy „tisztázó megbeszéléseket folytatnak” a szlovák kormánnyal arról, miről szól pontosan ez a törvény. Hozzátette: majd meglátják, kell-e lépni az ügyben. A Tisza Párt elnöke, Magyar Péter erre azt reagálta, hogy „Orbán Viktor miközben patriótát játszik, most éppen a Szlovákiában élő magyar honfitársainkat hagyta magára.”

Semjén a dekrétumok ügyéről azt mondta, hogy „bonyolult a felvidéki helyzet”, a magyarok pedig áldozatai ennek. Azt mondta, a magyar-szlovák kapcsolat fontos, és ezt kétségkívül beárnyékolják a Beneš-dekrétumok, de Szerbiával is tudták rendezni anno a kapcsolatot, itt is menni fog – Semjén emellett többek között azzal érvelt, hogy elmondta, neki is vannak szlovák barátai. Végül azt állította, a magyar kormány minden helyzetben a külhoni képviseletek döntése szerint helyezkedik. Idén ez egyébként nem volt teljesen így, a román elnökválasztáson például nem amellett a jelölt mellett állt ki Orbán Viktor, akit a Semjén által említett RMDSZ is támogatott, helyette a magyarellenes ellenjelöltet méltatta.

Semjén a beszélgetés harmadánál eljutott az oroszok ellen harcoló Hitlerig és a mostani háború atomháborús eszkalációjáig, majd elismételte a Vlagyimir Putyin orosz elnöktől ismert narratívát, miszerint a háború egyik oka az Ukrajnában élő orosz kisebbségek helyzete volt. „Mi a tétje 2026-nak a megmaradásunkat és a szuverenitásunkat nézve?” – kérdezte a Patrióta munkatársa, mire Semjén Gyurcsányt és az IMF-et emlegette, majd migránskvótákról beszélt, illetve arról, hogyha bejön ide az iszlám, akkor „senki ne gondolja, hogy azoktól meg lehet szabadulni”.

Történelmi kitekintésként Semjén azt is elmondta, hogy 1941-ben nem a szovjetek bombázták Kassát, mert „miért akarták volna, hogy a magyarok hadba lépjenek ellenük?”. Semjén szerint Horthyék háborúpárti okokból sodródtak a háborúba, és most is háborús fenyegetettség van. Kitért arra is, hogy nem mondaná, hogy az Orbán-kormány hiba nélküli, mert „amíg ember van a Földön, mindig vannak hibák, de nagyszerűbb dolgokat tettünk, mint előttük bármelyik kormány”, és ezért lesz értékválasztás szerinte 2026, mert „a magyar élet éléséhez” a Fidesznek kell győznie.

Semjén végül azt is elmondta, hogy a keresztény ember meg tudja különböztetni a tévedést és a bűnt attól az embertől, aki azt elköveti, ez igaz szerinte az ellenzéki politikusokra is. Semjén a kormányközeli média lejáratókampányainak fényében meglepő kijelentést is tett: arról beszélt, hogy az embert tisztelni és becsülni kell, sosem szabad megsérteni senkit emberi méltóságában. A KDNP vezetője végül elmondta, hogyha a Tisza jön, akkor háború lesz, majd áldott szép karácsonyt kívánt mindenkinek.