Magyar Péter világosan megmutatta, hogy beleáll abba a konfrontációba, amit Orbán nagyon próbált kikerülni

„Ez arra enged következtetni, hogy a szlovák kormány kész tovább élezni a kialakult helyzetet, és egy millimétert sem készülnek hátrálni” – mondta a Telexnek Szalay Zoltán, a Napunk szlovákiai magyar hírportál vezető szerkesztője Robert Kaliňák szlovák kormányfőhelyettes Beneš-dekrétumok ügyében tett nyilatkozatairól. Szerinte mindez előrevetíti, hogy a jövőre esedékes „választási kampány során is élni fognak a magyarellenes témával”.

A Robert Fico miniszterelnök Smer (Irány) pártjához tartozó Kaliňák csütörtökön előbb azt mondta a közszolgálati rádió műsorában, hogy nincs szó földelkobzásokról, csak a Szlovák Földalap jelentkezik azért a vagyonért, ami 1945 óta már megillette volna. Nem sokkal később a parlamentben már arról beszélt, a Szlovák Földalap semmit nem koboz el, csupán rögzíti az állam meglévő tulajdonjogát, és nem új tulajdont szerez a Beneš-dekrétumok alapján. Magyarázata szerint a probléma abból adódik, hogy a szocializmus évei alatt a nyilvántartások pontatlanok voltak, és sok állami tulajdonú terület nem lett megfelelően átvezetve. Majd 1989 után „visszaélésszerű” eljárásokkal sokan jogszerűtlenül tettek szert az államot illető földekre, amit a hivatalok nem mindig ellenőriztek kellően.

Miközben a más nemzetközi ügyekben rögtön hangosan tiltakozó Orbán-kormány próbálta kerülni a nyílt konfrontációt az európai színtéren szövetségesüknek tartott Ficóval, Magyar Péter már a kampány során azt ígérte, ha a Tisza Párt kormányra kerül, akkor a lehető legerősebb diplomáciai választ fogja adni a felvidéki magyarokat tavaly év vége óta börtönnel fenyegető új szlovák jogszabályra.

„Most tettem le a telefont Robert Fico szlovák miniszterelnökkel. Világosan elmondtam neki, hogy akkor tudunk bármilyen szakpolitikai kérdésről egyeztetni, ha garanciát kapunk arra, hogy a felvidéki magyarokat börtönnel fenyegető jogszabályt Szlovákia hatályon kívül helyezi, illetve ha rögzítik, hogy a jövőben nem kerül sor a felvidéki magyar honfitársaink földjeinek elkobzására a kollektív bűnösségre alapuló Beneš-dekrétumokra hivatkozva” – írta másfél héttel a Tisza elsöprő választási győzelme után első telefonbeszélgetéséről Ficóval. A kérdést az első EU-csúcsán személyesen is fel akarja majd hozni a szlovák kormányfőnek, aki azt mondta a telefonról, hogy a Beneš-dekrétumok kérdésében alapvetően eltérő álláspontot képviselnek.

Ugyan nyilatkozataik alapján a leendő magyar és a szlovák miniszterelnök is a magyar–szlovák kapcsolatok erősítésén dolgozna, még nem látszik, miként indulhatna el ez a munka, amíg nem lesz rendezve a Beneš-dekrétumok ügye. Orbán Anita leendő külügyminiszter és kormányfőhelyettes is ezt nevezte a legfontosabb feladatának a Tisza-kormány első száz napjában.

Súlyos helyzet

Szlovákiában tavaly év végén egyre felfokozottabb, a magyar közösséget különösen érzékenyen érintő politikai vita zajlott a Beneš-dekrétumok kibeszélhetőségéről és az azok által teremtett jogalap alapján végrehajtott földelkobzásokról. Ennek alapja a második világháború végi kollektív – németekre és magyarokra vonatkozó – felelősség elve. Egyes törvényerőre emelt dekrétumok ugyanis lehetővé tették az ezen etnikumokhoz tartozó, a világháborúért de jure felelősnek tartott emberek jog- és vagyonfosztását.

Az elkobzásos szabályok a Beneš-dekrétumokhoz nyúlnak vissza, de a dekrétumok alapján az emigráns Szlovák Nemzeti Tanács adott ki erre vonatkozó rendeleteket a háború végén. Több esetben nem vitték végig az elkobzásokat. A szlovák állam sok-sok évtized múltán ezt a gyakorlatot akarja folytatni arra hivatkozva, hogy korábbi adminisztratív hibák okán nem kobozták el minden érintett földjét. Erről itt írtunk részletesen.

A vita odáig jutott, hogy decemberben Fico kormánya olyan törvényt hozott, ami egyebek mellett börtönnel büntetné a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését. A dekrétumok alapján a németek és a magyarok kollektíven felelősek a második világháborúért. December 23-án Peter Pellegrini szlovák államfő aláírta a büntető törvénykönyv kapcsolódó módosítását, amely egyebek mellett büntethetővé teszi a választási kampány „idegen hatalom” általi befolyásolását, valamint a második világháború utáni rendezésből következő viszonyok nyilvános tagadását.

Orbán Viktor miniszterelnök határozottan elutasította a Beneš-dekrétumokat, a várható lépésekben viszont visszafogott volt. Annyit mondott, hogy szóba hozta már Ficónál, de még „tájékozódnia” kell a kérdésben. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig december végén arról beszélt, hogy a kormány elítéli a kollektív bűnösség elvét. Az új szlovák törvényről az volt az egyik álláspont, hogy még nem alkalmazták senki ellen, így nincs mi ellen tiltakozni. Gulyás később már azt mondta, a Beneš-dekrétumok esetében helytelen és rossz politikát folytat Szlovákia, és határátlépésről beszélt, „ahol még az európai emberjogi fórumokra is számíthatunk”. A kormány jogi segítséget ígért azoknak, akiket hátrány ér a dekrétumok miatt, és nyílt levélben fordultak az Európai Bizottság elnökéhez az ügyben.

Magyar kezdettől nagyon határozottan elítélte a törvényt, és azt mondta, hogy ilyen helyzetben kiutasítaná a szlovák nagykövetet. Végül pedig január első hetén nyílt levelet írt Ficónak, aminek az alján Orbán Viktor aláírásának is hagyott helyet a magáé mellett. A levélben arra kérte a szlovák kormányfőt, hogy vonja vissza a módosítást, és „nyisson teret a párbeszédnek, amely a békés együttélés alapja lehet”. Magyar még Peter Pellegrini szlovák államfővel is nyíltan vitába szállt. Közben pedig érzékeny ponton mutatott fel ellentmondást az Orbán-kormány retorikája és cselekedetei között: a kormány határon túli magyarsággal kapcsolatos nyilatkozatai általánosságban markánsak, ám a konkrét ügyben ehhez képest jóval passzívabbak voltak.

Szalay most azt mondta, hogy a szlovák alkotmánybíróság előtt van a dekrétumok megkérdőjelezéséről szóló btk-módosítás. Több beadvány is érkezett, az ellenzék és a főügyészség is az alkotmánybírósághoz fordult ez ügyben, ugyanakkor a törvény hatályosságát nem függesztették fel. Viszont nem tudni emiatt zajló aktuális büntetőeljárásról, aktivisták ugyan feljelentették magukat év elején, de a rendőrség leállította az eljárást. Az Európai Parlament többször is foglalkozott az üggyel, voltak bizottsági meghallgatások, a plenáris ülésen is vita alakult ki róla.

A földelkobzásos tulajdonjogi viták viszont zajlanak, sőt akadnak új ügyek is. Jogászok nemrég találtak olyan érintett telkeket Pozsony mellett, amelyekre uniós támogatásból épült kerékpárút. Felszólították ezért az Európai Bizottságot, hogy indítsanak eljárást Szlovákia ellen, hisz uniós pénz is érintett a visszás ügyben.

Szalay szerint a szlovákiai magyarok részéről nagyon pozitív reakciókat váltott ki, hogy Magyar Péter nem visszakozott a választások után Beneš-ügyben, sőt győzelme után is határozottan kiállt ellene.

Szerinte „az ügy nem fog leülni”, Magyar kiállása életben tarthatja. „Az a várakozás, hogy itt egymásnak feszülés lesz”, Fico ugyanis nem fog engedményeket tenni.

„Nehéz lenne engedni ebből a pozíciójából, a saját választóit bizonytalanítaná el” – mondta a szerkesztő. Nem látni, hogyan vehetné rá Magyar Ficót bármilyen engedményre, így fagyosabb lehet a viszony köztük, amire még egy lapáttal rátett Kaliňák többszöri nyilatkozata a dekrétumok alkalmazásáról.

Óvatos zavarba esés

„Zavarba ejtette a szlovák kormányoldalt Orbán Viktor veresége, úgy tűnt, nem erre voltak felkészülve” – mondta Szalay Zoltán a magyarországi választás fogadtatásáról. Szlovákiában senki sem vonta kétségbe az eredményeket, de a Robert Fico kormányfő körüli emberek próbálták úgy értelmezni, ahogy nekik megfelel. A fő kormánypárt, a Smer egyes képviselői azt állították, hogy

fölöslegesen örül a szlovák ellenzék Magyar Péterék győzelmének, mert Magyar nem liberális, „hanem egy fiatal Orbán”.

Az már most látható, hogy a környező országok közül Szlovákia lesz a legérdekesebb terepe az új, Magyar Péter-féle külpolitikának. Ugyanis Fico Orbán Viktor egyik legfontosabb szövetségese volt az Európai Unióban, dacára annak, hogy névleg szociáldemokrata pártja nem csatlakozott a Patrióták Európáért pártcsaládhoz. Fico szintén oroszbarát politikát vitt, járt Moszkvában, harcosan nyilatkozott Ukrajna energetikai-politikai kérdéseiről. Ficóval ráadásul már a magyarországi kampány során is összekülönbözött Magyar Péter, részben a Beneš-dekrétumok alkalmazása, részben Fico közelsége miatt Orbánhoz. A szlovák kormányfő végül gratulált Magyarnak, már telefonon is beszéltek, egyetértettek abban, hogy több dologban nem értenek egyet.

A magyar választásról vannak olyan kormánybarát vélemények is, miszerint Orbán Viktor távozása a hatalomból nem lesz kedvező Szlovákiára nézve. „De nagyon óvatosan kezelik ezeket a véleményeket a szlovák kormányoldalon”, nem álltak bele Magyar Péterbe Szalay szerint. A kampány során Ficónak voltak olyan megjegyzései, hogy Magyar egy brüsszeli politikus, de most ő is diplomatikusabb, „nem voltak kirohanásai”.

Szalay szerint volt még egy pengeváltás azután, hogy Magyar Péter egy Válasz Online-interjúban felidézte, mi történt, amikor Fico ellen zajlott egy eljárás, a parlament pedig hajszál híján nem függesztette fel a mentelmi jogát. Ekkor Magyar Péter szerint magyar kormányautók vártak Ficóra a határon, hogy kimenekítsék, ha a parlament mégis kiadná a mentelmi jogát. „Ez nagyot ment a szlovák nyilvánosságban”, emiatt Fico akkor kritizálta Magyart, akit Brüsszel-párti aktivistának nevezett.

„Óvatos reménykedés bontakozik ki” közben a szlovák ellenzék térfelén, de nagy vita is kialakult arról, mik a tanulságok Szlovákiára nézve a magyar választási eredmény miatt. A vita fő tárgya, hogy egyesülni kellene-e a szlovák ellenzéki pártoknak a 2027-ben esedékes parlamenti választások megnyeréséért. A felmérések átlagát vezető Progresszív Szlovákia erőlteti ezt, de a kisebb Szabadság és Szolidaritás (SaS) és a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) ellenzik ezt, ők külön akarnak indulni.

Szalay szerint az erősödő szlovák szélsőjobbon is bagatellizálni próbálták a magyar kormányváltást. Az a narratíva, hogy az egész nem nevezhető a konzervatív erők vereségének, mivel Magyar Péter is konzervatívnak tartja magát. A szélsőjobb fő ereje, az egyre erősödő Republika inkább a Mi Hazánkhoz áll közel a szerkesztő szerint, Milan Uhrík és Toroczkai László pártelnökök közt is élő a kapcsolat.

Eltört bot a küllők közt

Elemzők között nagyjából konszenzus van arról, hogy jelentősen megromolhatnak a szlovák–magyar kapcsolatok a jövőben – mondta Szalay Zoltán. Ami Orbán Viktor alatt volt, annak vége, ez a Beneš-ügyben is látszik. Hogy visszatér-e az a feszült viszony, ami a 2000-es években volt, nem biztos, mivel „nagyon szorosak a kapcsolatok a két ország közt gazdaságilag és kulturálisan”.

Azért is minőségi változás várható a kapcsolatokban, mert más Fico és Magyar mentalitása. Ficónak viszont ebben a helyzetben kézenfekvő lehetőség, hogy napirendre tűzze a magyarkérdést. Azzal, hogy elvesztette Orbánt mint egyik fő támaszát, „újra lehetővé válik, hogy a magyar kártyát használja a politikájában”. Mindez attól is függ, hogy bukása ellenére Orbán mennyire marad tényező a nemzetközi politikában.

„Fico valószínűleg megmarad az Unió leginkább oroszpárti politikusának”, bár a bolgár választási eredmény, az oroszbarátnak mondott Rumen Radev pártjának múlt vasárnapi győzelme módosíthatja ezt. Fico idén megint részt vesz a május 9-i moszkvai győzelem napi ünnepségen – habár a balti államok nem engedik át légterükön –, tavaly is ott volt Moszkvában, kapott is bőven kritikákat. Szalay szerint Orbán veresége után is megmarad Fico jó viszonya Putyinnal.

A szankciós listák és az energetikai kérdések esetében többször is egy platformra kerültek, de a szlovák kormányfő az EU-ban nem mindig támogatta Orbánt a vétók és blokkolások alkalmával, inkább szóban állt ki mellette, és sokszor tartott a maradék 26 tagországgal. Szalay szerint Fico sokkal pragmatikusabb ezekben a kérdésekben várhatóan. Sokszor visszakozott már amiatt, mert a Bizottság jelezte, baj lehet az uniós pénzekkel, ha beleáll a vitákba, viszont a szlovák gazdaság küszködik, szüksége van ezekre a forrásokra.

Együtt mozoghatnak majd a cseh miniszterelnök Andrej Babišsal olyan ügyekben, ahol el lehet valahogy hárítani a felelősséget, mint az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelnél, amiből a csehek, szlovákok és magyarok is kimaradnak, de a többi tagország kötelezettségvállalását jóváhagyták.

Megdöbbent felvidéki magyarok

Már tavaly év végén, a Beneš-ügy miatt elkezdődött a közeledés az ellenzéki Progresszív Szlovákia felé a Magyar Szövetség részéről. Gubík László pártelnök „nagyon közeli kapcsolatokat ápol a Fidesszel”, de nem állt bele a magyar kampányba. Pandy Péter, az országos tanács elnöke ott volt a Fidesz kampányrendezvényein, de ő nem befolyásos politikus Szalay szerint.

Gubík azt mondta, hogy nekik nincs semmilyen kapcsolatuk a Tiszával, pedig a választások előtti felmérésekből lehetett látni a magyarországi választói hangulat változását. A választások után a Napunknak elárulta, hogy ott volt a Fidesz eredményváróján a Bálnában. „Ez eléggé kiverte a biztosítékot a szlovák ellenzék körében” – mondta erre Szalay. Gubík nem bukhat a szerkesztő szerint, „annyira nem eszkalálódott még a helyzet” a párton belül.

Gubík várhatóan a napokban találkozik Magyar Péterrel. „Óvatos helyezkedés kezdődött”, Gubík jelezte, ahogy Magyar a Beneš-dekrétumokról kommunikál, az hasonló a Szövetség álláspontjához. A támogatások ügyében azt mondta Magyar, visszamenőleges hatállyal is megvizsgálják a határon túli támogatásokat és az esetleges visszaéléseket. „A Magyar Szövetség nyakig benne van ebben, előkerülhetnek csontvázak a szekrényből”. A Bethlen Gábor Alapot Szalay szerint totálisan átláthatatlanul kezelték, ez például érzékeny kérdéseket vethet fel.

Arra, hogy a felvidéki magyarság mit szólt a választási eredményhez, Szalay Zoltán egy szavazás előtt készített Napunk–Ipsos-féle közvélemény-kutatást hozott fel. A szlovákiai magyarok ez alapján többségben a Fidesz mellett álltak, de nem volt elhanyagolható a Tisza-párti tábor sem: 46-36 százalék volt az arány. A Magyar Szövetség támogatói között több volt a fideszes.

„Volt egy csalódott és egy zavarodott tábor”, az értelmiség és a fiatalok pedig üdvözölték a Tisza győzelmét.

„Nyilván vannak félelmek, főleg a támogatások kapcsán” – mondta Szalay arról, hogy tartanak-e a szlovákiai magyarok a Tisza győzelmétől. Vannak olyanok, akik arról beszélnek és írnak, a Tisza-kormány idején nem vonják meg egyből a támogatásokat. A Szövetség környékén lévő emberek és a holdudvar környékén azonban félnek páran. „A kitartottaknak is van egy ilyen köre”, a politikai lobbin keresztül nagy pénzeket kapott szervezetek is aggódnak a vélhetően átalakuló támogatási rendszer miatt. Voltak olyan szervezetek, amelyekkel kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy rejtett párttámogatásokat folyósítottak a Szövetségnek, korábban pedig az MKP-nak (Magyar Koalíció Pártja). Kérdés, mi lesz ezekkel a szervezetekkel e pénzek nélkül.