Robert Fico: A Beneš-dekrétumok kérdésében alapvetően eltérő álláspontot képviselünk
Ugyan a leendő magyar és a szlovák miniszterelnök is a magyar–szlovák kapcsolatok erősítésén dolgozna, még nem látszik, miként indulhatna el ez a munka. Magyar Péter ugyanis telefonbeszélgetésük alkalmával közölte, hogy a magyar kormány számára a „legfontosabb prioritás a magyar honfitársaink jogainak védelme”, amibe beletartozik a „kollektív bűnösségen alapuló Beneš-dekrétumok” felülvizsgálata is.
Robert Fico Facebookon szintén posztolt a beszélgetésről, azonban ebben a kérdésben nem tűnik nyitottnak, azt írta:
„A beszélgetésből azonban egyértelműen kiderült, hogy Magyar Péter számára a szlovák–magyar kapcsolatokban a Beneš-dekrétumok jelentik és fogják jelenteni a prioritást, amely kérdésben alapvetően eltérő álláspontot képviselünk.”
Fico arról is írt, hogy gratulált Magyarnak, és meg is hívta hivatalos látogatásra Szlovákiába, mivel fontosnak tartja a szlovákok és a magyarok békés együttélését Szlovákiában. Továbbra is együttműködne Magyarországgal az energetikai biztonsággal kapcsolatban, ezért megismerné az új magyar politikai vezetés álláspontját a Barátság kőolajvezeték újraindításával és a RePowerEU rendelet elleni keresettel kapcsolatban, amelyet a szlovák és a magyar kormány az orosz gáz- és olajszállítás leállítása miatt indított az EU ellen.
Peter Pellegrini szlovák államfő decemberben írta alá a büntető törvénykönyvnek azt a több újítást tartalmazó módosítását, amely egyebek mellett büntethetővé teszi a választási kampány „idegen hatalom” általi befolyásolását, valamint a második világháború utáni rendezésből következő viszonyok nyilvános tagadását. Ez lényegében azt jelenti, hogy börtönt kaphat Szlovákiában, aki megkérdőjelezi a Beneš-dekrétumokat.
Szlovákiában decemberben a magyar közösséget különösen érzékenyen érintő vita zajlott a Beneš-dekrétumok kibeszélhetőségéről és az azok által teremtett jogalap alapján végrehajtott földelkobzásokról. A Telexen is részletesen foglalkoztunk a témával, amelynek lényege, hogy a második világháború után a csehszlovák állam a kollektív bűnösség elvét alkalmazta a területén élő magyar és német lakosokra, sok esetben megfosztva őket ingatlanjaiktól, ingóságaiktól, lakhelyüktől. A törvényerőre emelt dekrétumok a mai napig a cseh és a szlovák államrend kikezdhetetlen alapját jelentik, annak ellenére, hogy ma már nem állnák ki az emberi jogi próbát.
