Orbán Anita, a leendő külügyminiszter lehorgonyozna a nyugati szövetségi rendszerben, és felszámolná az orosz függőséget
„Le fogunk horgonyozni a nyugati szövetségrendszerben” – jelentette ki Orbán Anita már az első, még Magyar Péter YouTube-csatornáján adott interjújában, miután a Tisza Párt külügyi vezetője lett, ezzel is jelezve egyértelmű nyugati, atlantista elköteleződését. Magyarország leendő külügyminisztere január 24-én csatlakozott a Tisza Párthoz, Magyar Péter egyből a párt külügyi vezetőjeként és a magyar diplomácia új arcaként mutatta be. „Orbán Anita vagyok, igazi belevaló vidéki lány” – mutatta be magát a Berettyóújfaluban született politikus. Pár héttel később már ő kísérte el Magyar Pétert a müncheni biztonsági konferenciára, ahol a leendő miniszterelnök leendő európai partnereivel is egyeztetett.
„Azt gondolom, hogy a diplomácia nem egy hangerőverseny. Nem az a sikeres, aki hangosabban tud beszólni másoknak, hanem az, aki úgy pozicionálja az országot a nemzetközi térben, hogy az lefordítható legyen a magyar vállalatok és a magyar emberek jólétére és biztonságára” – villantotta fel az RTL-nek adott interjújában, hogy miben lenne más, mint a jelenlegi külügyminiszter, Szijjártó Péter.
Az 1974-es születésű Orbán Anitát közgazdászként a magyar üzleti élet legbefolyásosabb szereplői között tartják számon. Mielőtt a Tisza leigazolta volna, a Vodafone Global kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője volt. Pályája elején az egyetem után a Matávnál pénzügyi kontrollerként dolgozott, majd akkori férjével, Orbán Krisztiánnal együtt az Egyesült Államokba költözött. Bostonban két master fokozatú diplomát szerzett történelemből és diplomáciából, majd pedig a nemzetközileg elismert Fletcher School of Law and Diplomacy posztgraduális iskolában doktorált 2007-ben.
A kétezres években a Heti Válasz rovatvezetőjeként, majd sok éven keresztül a hetilap állandó publicistájaként foglalkozott a közélettel, politikával. A Fideszen belül az első és a második Orbán-kormány idején (1998-2002 és 2010-2014 között) külügyminiszterként tevékenykedő Martonyi János köreihez sorolták.
A kétezres évek közepétől meglehetősen kritikus volt a Gyurcsány-kormány külpolitikájával, de az orosz energiafüggőséget is ellenezte a diverzifikációt sürgetve. Ezek a nézetei akkoriban egyébként teljesen összhangban álltak a fideszes főáramlattal: 2008-ban még Orbán Viktor is azt hangoztatta, hogy Magyarország nem válhat a Gazprom legvidámabb barakkjává. Akkori nyilatkozatai és írásai alapján Orbán Anita inkább a kiszámíthatatlanságot kifogásolta Gyurcsány Ferenc külpolitikájában.
Orbán Anita ekkoriban azon szakértők közé tartozott, akik tartottak attól, hogy Oroszország geopolitikai céljainak érvényesítése érdekében fegyverként fogja használni az energiát – erről is írt a 2008-ban angolul megjelent Hatalom, energia és az új orosz imperializmus című könyvében, amelyet annak idején Washingtonban mutattak be. Orbán Anita akkor arról írt, hogy Oroszország kihasználja az EU nyersolaj- és földgázfüggőségét.
A Fidesz 2010-es választási győzelme után a Külügyminisztériumban helyezkedett el, az energiabiztonságért felelős utazó nagykövet és a Duna-menti országok energetikai együttműködési bizottságának elnöke volt 2010-2015 között. Egy olyan időszakban töltötte be ezt a pozíciót, amikor az Orbán-kormány – legalábbis a nyilatkozatok szintjén mindenképpen – próbálta diverzifikálni az energiaforrásait az orosz gázfüggőség miatt.
Az Orbán-kormány végül nem a diverzifikáció felé indult meg, hanem 2017-től kezdve még szorosabbra fűzte a viszonyt Oroszországgal. Az akkori belső folyamatokat ismerő források szerint Orbán Viktor 2010 után már nem számolt a diverzifikációval, de az orosz energiafüggőség ellen dolgozó kormányzati szereplőknek ez csak 2014 elején lett világos, amikor a kormányfő bejelentette: Paks II.-t az oroszok építik. Aztán kiderült, hogy Paks ügyében már 2013-ban folytak tárgyalások az oroszokkal, titokban.
Ez egyben azt is jelentette, hogy az atlantistákra, akik közé Orbán Anita is tartozott, már legfeljebb a látszat fenntartása miatt volt szüksége a miniszterelnöknek. Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin kiegyezése után távozott a Külügyminisztérium éléről Martonyi János, Orbán Anita mentora is, ezért 2015-ben ő is elhagyta a kormányzatot.
A választási kampányban bírálta is Orbán kormányát a keleti elkötelezettsége miatt. A magyar diplomácia rendszeresen járt közben orosz állampolgárok érdekében, akiket szankciókkal akartak sújtani Európában, gyakran vétófenyegetésekkel megakadályozva a személyi szankciókat. „Nem nemzeti érdek, hanem oligarchikus vagy egy harmadik fél érdekében vétózunk. Ez be lesz fejezve. Nem bot szeretnénk lenni a küllők között, hanem küllő a keréken” – mondta első interjújában. „Ki kell mondanunk, hogy itt Oroszország az agresszor és Ukrajna az áldozat” – utalt a legnagyobb európai konfliktusra, amiben Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt Magyarország teljesen szembehelyezkedett az európai konszenzussal.
Arról is beszélt, hogy a magyar-orosz viszonyban nem két fél ül a tárgyalóasztal két oldalán, hanem a magyar kormány ül az orosz oldalán. „Az orosz–magyar relációt két szuverén ország egymás érdekeit kölcsönösen tiszteletben tartó, átlátható és háttéralkuktól mentes viszonyává fogjuk formálni. Ez az összes többi európai uniós országnak sikerült, nekünk is sikerülni fog” – mondta erről később az RTL-nek.
A kormány első száz napjában legfontosabb feladatának a Beneš-dekrétumok ügyének rendezését nevezte.
