Két pert is indít az Európai Bizottság a magyar kormány ellen az uniós jog megsértésének gyanúja miatt
Több új kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság a magyar kormány ellen, köztük egyet az üzemanyagár-szabályok miatt, két ügy pedig már a perig jutott – derül ki az uniós testület közleményéből.
Kereset a kiskereskedelmiadó-rendszer és az európai elfogatóparancs miatt
Az Európai Bizottság keresetet indít a magyar kormány ellen az Európai Unió Bíróságán, mert az nem szüntette meg a kiskereskedelmi adó rendszerét, amely a testület véleménye szerint a letelepedési szabadság korlátozásának minősül. A magyar rendszer nem engedi meg a külföldi irányítású kiskereskedelmi vállalkozásoknak, hogy a hazai kiskereskedelmi vállalatok mintájára átstrukturálják üzleti tevékenységeiket.
Az Európai Bizottság 2024 októberében felszólító levelet, majd 2025 júniusában indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak. Mivel Magyarország vitatja a jogsértést, a Bizottság az Európai Unió Bíróságán keresetet indít az ügyben.
A cseh mellett a magyar kormány az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat be nem tartása miatt is az uniós bíróságra járhat. Az uniós testület először 2021-ben küldött felszólító levelet az ügyben. A közleményében azt írta: „a magyar jog helytelenül ülteti át a megtagadás okaira vonatkozó rendelkezéseket azáltal, hogy arra kötelezi az igazságügyi hatóságokat, hogy utasítsák el az európai elfogatóparanccsal kapcsolatos megkeresések teljesítését bizonyos, Magyarországon nem büntetendő bűncselekmények esetében”. Az eddigi erőfeszítéseket nem találta elégségesnek, ezért ment perre.
Ha a magyar kormány elbukja a bírósági eljárásokat vagy közben nem változtat a problémás szabályokon, és nem fogadtatja el az álláspontját az Európai Bizottsággal, büntetést kaphat, amelyeket közvetlenül levonhatnak az uniós támogatásokból.
Új eljárások a migránscsempészet elleni elégtelen fellépés és a külföldiek kizárása miatt az üzemanyag-ársapkából
Az uniós jogot betartató kötelezettségszegési eljárások felszólító levéllel indulnak. A magyar kormány két ilyet is kapott a mostani döntéscsomagban a szerdai közlemény alapján:
- az egyiket azért, mert az embercsempészetért elítélt külföldi állampolgárokat szabadon engedik büntetésük egy részének letöltése után;
- a másikat azért, mert a külföldi gépjárművek vezetőivel szemben diszkriminatív üzemanyagárakat alkalmaznak.
A magyar hatóságok nem teljesítették a kötelezettségeiket, hogy hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetéseket szabjanak ki a migránscsempészet ellen, állapítják meg. Az Európai Bizottság szerint a magyar szabályozás összeegyeztethetetlen a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségnek az Unión belüli magas szintű biztonság garantálására irányuló célkitűzéseivel.
Aláássa továbbá a közös bevándorlási és határellenőrzési politikát, és súlyosan sérti a (hivatalosan lojálisnak fordított) őszinte, jóhiszemű együttműködés elvét.
A magyar kormány 2023 áprilisában rendelettel minősítette át a migránsok csempészése miatti szabadságvesztés-büntetéseket reintegrációs őrizetté. Ez azt jelenti, hogy a külföldi állampolgárságú elítélteket szabadon bocsátják még akkor is, ha a büntetésüknek csak egy kis részét töltötték le. Nekik ezután 72 órán belül el kell hagyniuk Magyarország területét, hogy a korábbi szokásos tartózkodási helyük szerinti vagy az állampolgárságuk szerinti országban letöltsék reintegrációs őrizetüket. Emiatt az Európai Bizottság már 2023-ban eljárást indított a magyar kormány ellen, majd oda-vissza levelezés után 2024 októberében elindította a következő szakaszt, és 2025 májusában bíróság elé vitte az ügyet.
A 2023-as kormányrendeletet egy 2025. június 19-i törvény hatályon kívül helyezte. Ez a törvény módosította a büntetőeljárási törvényt is, lehetővé téve az embercsempészés bűncselekményének elkövetésével gyanúsított személyekkel szembeni eljárások feltételes felfüggesztését. A bizottsági álláspont szerint
ezek a rendelkezések a rendszerszintű büntetlenség kockázatát hordozzák magukban, és hatástalanná teszik az uniós jogszabályokban előírt, bűncselekménnyé nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket.
Az Európai Bizottság ezért felszólító levelet küld Magyarországnak, amelynek kivételesen egy hónapja van arra, hogy válaszoljon a levélre, és orvosolja a Bizottság által feltárt hiányosságokat.
A külföldön nyilvántartásba vett gépjárművek vezetőivel szemben alkalmazott diszkriminatív üzemanyagárak miatt is kötelezettségszegési eljárás indul a szlovák mellett a magyar kormány ellen. A magyar esetnél azt kifogásolják, hogy a „védett” rögzített árak csak a magyar rendszámú járművek vezetőire vonatkoznak, míg a külföldön nyilvántartásba vett járművek sofőrjeinek magasabb piaci árat kell fizetniük. Ez az Európai Bizottság szerint az egységes piac alappilléreit: az áruk, szolgáltatások és munkavállalók szabad mozgását, valamint a velük szembeni egyenlő bánásmódot, a közúti fuvarozási szolgáltatások szabad mozgását és a letelepedés szabadságát is.
Két második körös levél is befutott
A felszólító levelekre két hónap van válaszolni, különben – a per előtt – indoklással ellátott vélemény jön. Ilyet kapott többek között a magyar kormány, mert nem jelentette be a vállalati vezetőtestületekben a nemek közötti egyensúlyról szóló uniós irányelv átültetését.
Amiatt is indokolással ellátott vélemény jött, hogy a magyar hatóságok nem léptek fel az EU-n belüli beruházó és állam közötti választottbírósági eljárásra vonatkozó, az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában megállapított tilalom megsértése ellen.
Az érintett jogsértések a magyar állam ellenőrzése alatt álló Mol Nyrt., valamint a Mol által ellenőrzött vállalatok olyan intézkedéseiből erednek, amelyek sértik az EU-n belüli, beruházó és állam közötti választottbírósági eljárás tilalmát – írja az Európai Bizottság.
Az indoklással ellátott véleményre két hónapon belül kell választ adnia Magyarországnak, és meg kell hoznia a szükséges intézkedéseket. Kielégítő válasz hiányában a Bizottság ezt az ügyet is az EU bírósága elé terjesztheti.
