Továbbléptetik az embercsempészek elengedése miatti uniós eljárást a magyar kormány ellen

Az Európai Bizottság csütörtökön indokolással ellátott véleményt adott ki, amiért szerinte a magyar törvényhozás és hatóságok

• nem hozták összhangba a nemzeti jogszabályait az „elősegítésről” szóló uniós jogszabálycsomaggal;
• nem szabtak ki hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat a „migránscsempészés”, azaz a segítségnyújtás ellen, hogy valaki jogellenesen az EU-ba utazzon és ott legyen;
• továbbá elmulasztották az e bűncselekményekre vonatkozó büntetőjogi szankciókat meghatározó kötelezettségeiket is, amelyeket egy uniós jogszabály előír.

Az uniós testület a döntéssel továbbléptette azt a kötelezettségszegési eljárást, amit a jogszabály miatt korábban indított. Abban a szakaszban általában két hónapig várnak a válaszra, de itt az Európai Bizottság több mint egy évig nem lépett tovább vagy szüntette meg az eljárást.

2023 áprilisában a magyar kormány rendelettel minősítette át a migránsok csempészése miatti szabadságvesztés-büntetéseket reintegrációs őrizetté. Ez az Európai Bizottság közleménye szerint azt jelenti, hogy az elítélteket szabadon bocsátják, még akkor is, ha a büntetésüknek csak egy kis részét töltötték le. Nekik ezután 72 órán belül el kell hagyniuk Magyarország területét, hogy a korábbi szokásos tartózkodási helyük szerinti vagy az állampolgárságuk szerinti országban letöltsék reintegrációs őrizetüket.

Az Európai Bizottság szerint

a kormányrendelet nem ad megfelelő garanciákat a Magyarországon kívüli reintegrációs őrizet feltételeire, ellenőrzésére és végrehajtására.

(Magyarul semmi nem biztosítja, hogy ezt az őrizetet ténylegesen be is tartják azok, akiket kiengedtek.) Arról, hogy a magyar börtönökből több száz embercsempészt engedtek el, többek között itt írtunk korábban, ebben a cikkünkben pedig arról, hogy a rendőrség nem igazán tudja nyomon követni a szabadon engedett külföldi embercsempészeket.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára korábban arról beszélt, hogy a kormánynak azért kellett meghoznia az intézkedést, mert „Brüsszel” nem járul hozzá a határvédelem költségeihez, viszont megbünteti hazánkat, ha túlzsúfoltak a börtönök. Utóbbi miatt nem az EU, hanem a szinte minden európai ország által aláírt európai emberi jogi egyezmény bírósága szokott kártérítést ítélni. Az intézmény nem Brüsszelben, hanem Strasbourgban található.

A kormánynak két hónapja van, hogy kimagyarázza magát vagy összhangba hozza a magyar és az uniós jogot, különben az ügy az EU bírósága elé kerül. (Ebbe a következő szakaszba jutott egy szintén csütörtöki döntéssel a szuverenitási törvény.) Az eljárás vége pénzbüntetés lehet, amit levonhatnak az uniós támogatásokból.