Uniós eljárás indult a külföldi embercsempészek kiengedése miatt

Az Európai Bizottság pénteken döntött a kötelezettségszegési eljárásokról. Az uniós kvázikormány akkor indít ilyet, ha úgy látja, hogy egy tagállam rosszul vagy késve alkalmaz valamilyen uniós jogszabályt. Először oda-vissza levelezni kezd az érintett kormánnyal. Ha nem sikerül megegyezniük, pert indít, az eljárás vége pénzbüntetés lehet.

Uniós irányelvet sérthet a „reintegrációs őrizet”

Az Európai Bizottság új kötelezettségszegési eljárást indított, mert szerinte Magyarország megszegi az embercsempészet elleni uniós irányelvet és a büntetéseket meghatározó kerethatározatot.

Egy 2023 áprilisában elfogadott kormányrendelet az embercsempészet miatt kiszabott szabadságvesztést „reintegrációs őrizetté” alakítja át. Ez azt jelenti, hogy az elítélteket szabadon bocsátják, még akkor is, ha a büntetésüknek csak egy kis részét töltötték volna le. Ezután 72 órán belül el kell hagyniuk Magyarország területét, hogy a korábbi szokásos lakóhelyük vagy az állampolgárságuk szerinti országban töltsék le a „reintegrációs őrizetet”. Arra, hogy ezt hogyan kövessék nyomon vagy hajtsák végre, az Európai Bizottság szerint a kormányrendelet nem tartalmaz további szabályokat. A testület úgy látja, hogy

az embercsempészek ellen így lerövidített szankciók „nem hatékonyak és nem is visszatartó erejűek, és nem veszik figyelembe a szóban forgó esetek körülményeit”.

Ahogy arról korábban írtunk, a szabályozás miatt a külföldi embercsempészeket gyakorlatilag elengedik: elviszik őket egy vasútállomásra, és megígértetik velük, hogy elhagyják az országot. Ezt egy telefonos alkalmazással „ellenőrzik”, de a 24.hu-nak egy névtelenséget kérő, az alkalmazást ismerő forrás azt mondta, hogy az app teljesen alkalmatlan nyomon követésre. Egy androidos alkalmazásról van szó, amivel be lehet olvasni rendszámokat, igazolványszámokat, valamint képes magyar állampolgárok arcának felismerésére is.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára korábban arról beszélt, hogy Magyarországnak azért kellett meghoznia az intézkedést, mert „Brüsszel” nem járul hozzá a határvédelem költségeihez, viszont megbünteti hazánkat, ha túlzsúfoltak a börtönök. Utóbbi miatt nem az EU, hanem a szinte minden európai ország által aláírt európai emberi jogi egyezmény bírósága szokott kártérítést ítélni. Az intézmény nem Brüsszelben, hanem Strasbourgban található.

„Az embercsempészet legnagyobb támogatója maga Brüsszel” – jelentette ki a kötelezettségszegési eljárás hírére Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter pénteken úgy vélte, hogy a bűnözők üzleti modellje éppen az Európai Unió „bevándorláspárti politikája” miatt működik, így különösen hiteltelen a jogsértési eljárás. (A magyar menekültügyi rendszerről viszont pont nemrég mondták ki, hogy nem felel meg az uniós jognak.) „Az embercsempészeket kiutasítjuk, mert jobb, ha kívül vannak az országon”, főleg úgy, „hogy majd utána mennek az európai bíróságokhoz, és pénzt kérnek azért, mert nem voltak itt jól ellátva” – mosta össze ismét, bár Rétvárinál finomabban az EU-t egy nem uniós intézménnyel.

A közös piacot sérthetik a tüzelő- és építőanyag-szabályok

Az Európai Bizottság több olyan korlátozással is elégedetlen volt, amelyek szerinte az uniós közös piac szabályait sértik. Indokolással ellátott véleményt küldött a fa- és szénalapú energiahordozók miatt, ami a per előtti lépcsőfok az eljárásban. A tüzelőanyagok kivitelét előre be kellene jelenteni és a hatóságok megakadályozhatnák a kivitelüket. Az áruk szabad áramlása az uniós közös piac egyik alapja, így nem túl meglepő, hogy ez az Európai Bizottság szerint EU-jogot sért. Az uniós testület úgy látja, hogy az intézkedés mennyiségi korlátozás, ráadásul a kormány a kötelező egyeztetést is elmulasztotta.

Az Európai Bizottság pert indít az építőanyagoknál bevezetett rögzített árak és az ennek megsértésére bevezetett büntetőadók, valamint a termelési kötelezettségek miatt. A testület úgy véli, hogy ezek a nemzeti intézkedések nem indokoltak és nem is arányosak, ezzel az EU kvázialkotmányában rögzített letelepedési szabadságot sértik. A kormány ezt az intézkedést sem jelentette be az EU-nak, holott köteles lett volna.