Már csak a magyar kormány vár bizottsági jóváhagyásra a „nem kérünk belőle” uniós hitelnél
Az Európai Bizottság jóváhagyta Csehország és Franciaország kormányának kérelmét a SAFE nevű védelmi hitelre, közölte szerdán a testület. A döntés azt jelenti, hogy 19-ből már csak a magyar igényre nem mondott igent.
Az Európai Bizottság tavaly javasolt legfeljebb 150 milliárd eurónyi közös kölcsönt, hogy a tagállamok fejlesszék a védelmi képességeiket és iparukat. A SAFE-et a magyar kormány egyedüliként nem szavazta meg az EU miniszteri Tanácsában, az Országgyűlés többsége határozatban ment neki, Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója pedig kijelentette, hogy „nem kérünk belőle”. Tette mindezt annak ellenére, hogy Donald Trump követelésének megfelelően a kormány is vállalta a NATO-országok védelmi kiadásainak emelését, már előtte is igyekezett pörgetni a hadiipart, miközben kiugróan drágán sikerül finanszíroznia az adósságát, szemben egy közös kölcsön kedvezőbb kamatával.
A kormány mindezek után 20 milliárd eurós darabot (mostani árfolyamon 8000 milliárd forintot) a SAFE-ből. Az Európai Bizottság 16,2 milliárd eurós (nagyjából 6300 milliárd forintos) keretet biztosított, ami így is a harmadik legnagyobb szelet, holtversenyben az EU egyetlen atomhatalmával, Franciaországgal. A magyar kormány még ezt is túligényelte a 17,4 milliárdos (körülbelül 6700 milliárd forintos) tervével – ahogy Nagy Márton gazdasági miniszter fogalmazott, „a biztonság kedvéért”.
A terv nagyságára és az emiatti kétoldalú egyeztetésekre hivatkozva viszont az Európai Bizottság még az eddigi két körben sem engedte át a magyar tervet. A 19-ből korábban 16 kérelem kapott szabad utat, a két szerdai jóváhagyással így már csak a magyar kormány nem jutott túl az első akadályon.
A bizottsági zöld jelzés után a tagállami kormányok döntenek a Tanácsban (a 16 korábbi kérelem már ezen is túljutott). Elvben egy hónapjuk van erre, ráadásul utána még magát a hitelszerződést is meg kell kötni.
Az Európai Parlamentben külön vitáztak a magyar tervről, mert felvetették, hogy a magyar kormány ezzel kerülné meg az uniós támogatások egy részének befagyasztását. Piotr Serafin költségvetési biztos viszont hangsúlyozta, hogy a SAFE-re is érvényes a jogszabály, amellyel létrehozták a feltételességi eljárást. (Ilyen eddig egyedül a magyar kormány ellen indult, a tagállamok szinte egyhangú szavazatával eredetileg 6,3 milliárd eurónyi magyar felzárkóztatási forrást blokkoltak, ebből több mint kétmilliárd már elveszett.)
Uniós forrásból a Válasz Online-hoz hasonlóan úgy értesültünk, hogy a kölcsönszerződésbe tehetnek bele feltételeket, de nem kizárt, hogy csak a pénz egy részére, ahogy az sem, hogy korábbi példák alapján ez nem blokkolja majd a pénzből járó 15 százalékos előleget. (Ez a Magyarországnak elérhető legmagasabb, 16,2 milliárd euróval számolva több mint 2,4 milliárd eurót, azaz nagyjából 970 milliárd forintot jelentene.)
A tanácsi jóváhagyással és a hitelszerződéssel is számolva – az előzetes információkkal szemben – mostanra elhanyagolható esély maradt rá, hogy még az április 12-i választás előtt befusson az előleg. Arról, hogy milyen aranybánya lehet a hatalmas védelmi hitelfelvétel a NER gazdasági holdudvarának, itt írt bővebben a G7.
Raffaele Fitto regionális fejlesztési biztos szerdán jelentette be a hétéves uniós költségvetés félidejénél szokásos átcsoportosításokat is az EU felzárkóztatási (kohéziós) forrásaiból. A magyar kormány így 934 millió eurót, azaz nagyjából 360 milliárd forintot vihet át. Az öt célból itt is jelentős rész, 390 millió euró megy védelmi célokra, a legnagyobb szelet – 545 millió euró – a versenyképességnek jut, a másik háromra – lakhatás, energia, víz – nem csoportosítanak át pénzt. A hétből három programon változtattak.
Az Európai Bizottság közölte, hogy az átcsoportosításokkal „jobb pénzügyi feltételeket” biztosít, különösen az Oroszországgal, Belarusszal és Ukrajnával határos – köztük magyar – területeken. Az érintett térségek a szokásos fél helyett két, határtérségeknél akár 9,5 százalékos előlegre, valamint magasabb uniós társfinanszírozásra számíthatnak az új céloknál.
Korábban Bóka János EU-ügyi miniszter elismerte, hogy „bizonyos átcsoportosítások” lehetővé teszik az elérhető források növelését, ami nem kevés, százmilliós nagyságrendű, de „ez nem nagyságrendi változás”. Az Európai Bizottság szóvivői szolgálatát megkérdeztük, hogy a változtatások érintik-e a befagyasztásokat, és ha igen, hogyan. Cikkünk megjelenéséig még nem kaptunk választ.
