A második körben se hagyták jóvá a 6700 milliárdos vitatott magyar hiteltervet, már csak három országét nem a 19-ből

Az Európai Bizottság hétfőn újabb nyolc ország tervét hagyta jóvá az Európai Unió 150 milliárd eurós védelmi hitelkeretére, közölte a testület. Így már 16 tagállam juthat kedvezményes kölcsönhöz a SAFE-programban a 19 kérelmező közül – Magyarország egyelőre nincs köztük.

Ahogy arról korábban is írtunk, a SAFE-et a magyar kormánypártok először országgyűlési határozatban támadták, kommunikációs igazgatójuk, Menczer Tamás kijelentette, hogy „nem kérünk belőle”, a magyar kormány pedig egyedüliként nem szavazott az uniós jogszabályra igennel. Mindezek után akkora, húszmilliárd eurós igényt adott be, hogy ugyan csak legfeljebb 16,2 milliárd eurót ítéltek meg belőle, az így is a harmadik legnagyobb szelet, holtversenyben az EU egyetlen atomhatalmával, Franciaországgal. A biztonság kedvéért még ezt is túligényelte egy 17,4 milliárd eurós (jelenlegi árfolyamon több mint 6700 milliárd forintos) tervvel.

A kérelem már decemberben téma lett az Európai Parlamentben (EP-ben). Akkor a költségvetési ellenőrzésért felelős szaktestületében az Európai Bizottságtól jelezték, hogy a SAFE-re is érvényes a jogállamisági feltételesség. A rendelet alapján eddig egyedül a magyar kormány ellen indítottak eljárást, ami 2022 óta még mindig tart. Múlt héten már a teljes EP ülésén vitáztak kifejezetten a magyar kérelemről.

Ott az Európai Bizottság külügyekért felelős tagja, Kaja Kallas hangsúlyozta: azokat a terveket hagyták jóvá, amelyeket a legjobban előkészítették, és amelyeket a legegyszerűbben tudták ellenőrizni. Vizsgálják, hogy a kérelmek megfelelnek-e a SAFE céljainak, de azt is figyelik, milyen tagállami hatóságok fogják ellenőrizni a kiadásokat és hogyan. Fel kell mutatni intézkedéseket a szabálytalanságok, csalások, korrupció és összeférhetetlenségek megelőzésére. A főképviselő tisztázta: minden rendelkezésükre álló eszközt bevetnek a SAFE folyamatos megvédésére, de csak a többi után jöhet a feltételességi eljárás.

Az első körben jellemzően kisebb értékű, összesen csak 38 milliárd euró értékű terveket értékeltek, ami arra utalt, hogy valóban előre vették az egyszerűbbeket. A másodikban már ugyanannyi, nyolc kérelemre már 74 milliárd eurót fizetnek az Európai Bizottság közleménye alapján.

A most jóváhagyott nyolc kérelem között van Görögországé, amelyre korábban hallottunk panaszokat, de nincs ott a magyarhoz hasonló nagyságú, 16,2 milliárd eurós kerettel gazdálkodó Franciaország.

A kérelmekkel jár egy 15 százalékos előleg, ami a maximális magyar összeggel számolva nagyjából 2,4 milliárd euró (több mint 900 milliárd forint). A bizottsági közlemény szerint a testület jóváhagyása után a tagállami kormányok Tanácsa négy héten belül fogadhatja el a végrehajtási döntéseit, utána véglegesítik a kölcsönmegállapodásokat, az első kifizetések pedig márciusban várhatók. Nem mondta ki a közlemény, de ez az első körös országok előlegét jelentheti, a második kört hozzájuk képest fél hónappal értékelték később.

Amíg decemberben elég magabiztosan beszéltek uniós forrásból arról, hogy az előleg még az áprilisi választás előtt befuthat, a közelmúltban már óvatosabb várakozást is hallottunk. Azt is lehetségesnek tartották, hogy csak a terv egy részére érvényes a feltételességi eljárás.

Az Európai Parlament (EP) költségvetésért és az ellenőrzéséért felelős szaktestületeinek ülésén Piotr Serafin költségvetési biztos leszögezte: a feltételességi rendelet és maga a magyar eljárás két külön dolog. Amikor utóbbit megindították a tagállami kormányok 2022-ben, a döntésben nem volt benne a 2025-ös hitelkérelem, mert a SAFE még nem is létezett. Kallashoz hasonlóan hangsúlyozta, hogy a tagállami hatóságoknak biztosítaniuk kell a SAFE megfelelő felügyeletét és irányítását, és így betartassák az uniós közbeszerzési szabályokat. Kifejezetten Magyarországról elmondta: mostanra – részben a tagállami kormányok 2022-ben indított eljárása miatt -

„elég jól ismerjük a magyar rendszer különböző oldalainak gyengeségeit”, különösen a közbeszerzéseknél, de az összeférhetetlenségnél és a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál is.

A magyar terv ugyan nem volt a hétfőn jóváhagyottak között, de folytatják az értékelést, különösen az „EU pénzügyi érdekeinek védelménél releváns” részekét. Még ha jóvá is hagyják, még mindig megállapodást kell kötni a kölcsönről, és ha odáig eljutnak, még mindig vizsgálhatják, hogyan védi a magyar kormány az uniós forrásokat például a közbeszerzési szabályoknál vagy az összeférhetetlenségeknél – figyelmeztetett.

Deutsch Tamás, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője és mindkét szaktestület tagja szerint folyamatosak a politikai támadások és a „jogállamiságinak füllentett hercehurca”. Az okát abban látta, hogy a baloldaliaknak nem tetszik a magyar választók sorozatos döntése a választásokon, de jobboldali többség van Magyarországon. Emiatt az EP baloldala bünteti a magyar embereket, a mai vita pedig az Európai Bizottság támadását is jelenti – közölte a testület két biztosával, Serafinnal az Európai Néppártból és a konzervatív-euroszkeptikus Raffaele Fittóval. Most a SAFE és egy, a befagyasztott támogatásokat érintő átcsoportosítás miatt a baloldaliak zsarolják az Európai Bizottságot. Utóbbi szerinte más kormányt akar, ezért támadja Magyarországot az „állítólagos jogállamisági problémákat illető” durva kritikával a választás előtt, bár úgyse lesz kormányváltás.

Cikkünket frissítettük az EP-meghallgatással.