Bajban lehet a kormány több mint 6000 milliárdos hitelkérelme jogállamisági okokból

Az a hitel is a feltétességi eljárás alá eshet, amelyre a magyar kormány több mint 17,4 milliárd eurós (6600 milliárd forintos) tervet adott be, figyelt fel az Európai Bizottság költségvetési és csalás elleni biztosának kijelentésére az EUrologus. A blog Piotr Serafin felszólalását vette észre, akit az Európai Parlament (EP) költségvetési ellenőrző szakbizottsága hétfőn hallgatott meg. Eddig csak a magyar kormány ellen indítottak feltételességi eljárást.

Az EP hétfői közvetítésében Daniel Freund arra hívta fel Serafin figyelmét, hogy a teljes képviselő-testület legutóbbi ülésén elfogadott jelentés szerint Magyarországon romlott a jogállamisági helyzet. Közben a pénzügyi nyomás lépésről lépésre enyhül, mert részben feloldották a befagyasztást, a források egy része pedig elveszett, december végén újabb egymilliárd euró jár így. A magyar kormány ráadásul a védelmi ipar fejlesztésére szánt hitelekből a harmadik legnagyobb, 16,2 milliárd eurós (mostani árfolyamon nagyjából 6400 milliárd forintos) darabot kaphatja. Az egyik fő haszonélvező a 4iG lehet, amelynek októberben adták el az addig állami N7 többségi tulajdonát, és a cég Freund szerint Orbán Viktorhoz közelinek tartható. Lát-e itt gondot az EU pénzügyi érdekeinek védelmével, kérdezte a zöldpárti képviselő.

A befagyasztásoknál nem lehet az uniós jog bármilyen megsértésére hivatkozni, csak olyanra, amely közvetlenül hat az EU költségvetésére, ezt egy uniós bírósági ítélet mondta ki, emlékeztette Serafin Freundot. (A magyar és a lengyel kormány perére célozhatott, amely 2022 februárjában bukott el a jogállamisági feltételességi eljárást létrehozó rendelet ellen.) Az ítéletnek megfelelően fognak viselkedni, hangoztatta Serafin.

Elkötelezettek a párbeszédre a magyar hatóságokkal, amire a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) ügyét látta bizonyítéknak decemberről. A magyarok szerették volna világosan látni a feltételeket. Ezeket egy múlt decemberi bizottsági döntésbe beletették, de a kormány nem valósította meg, értelmezte Serafin sajátosan, hogy mi történt tavaly.

A kekvákkal és az ilyen hátterű intézményekkel, köztük 21 magyar és egy osztrák egyetemmel az uniós kormányok 2022 decemberi döntése miatt semmilyen uniós pénzügyi kötelezettségvállalást sem köthetnek az úgynevezett feltételességi eljárás miatt. A kormány tavaly januárban jelentette be, hogy megrekedtek a tárgyalások, utána egy saját törvényjavaslatot adott be, amely bevallottan nem kezelt minden bizottsági elvárást. Így a testület elutasította a próbálkozást, de nyilvánosan felsorolta a problémákat.

Az eljárás a felzárkóztatási támogatások eredetileg 6,4 milliárd eurós részét is befagyasztotta, a kekvák ügyével együtt összesen 17 feltétele van, Ez okozta azt az eddig nagyjából egymilliárdos, december végén pedig várhatóan újabb több mint egymilliárdos forrásvesztést is, amelyről Freund beszélt. Ilyen eljárás eddig csak a magyar kormány ellen indult.

A több mint 6000 milliárdos hitelre is kiterjedhet a feltétességi eljárás – kérdés, hogy hogyan

„A SAFE is a feltételességi eljárás alanya lehet” – fogalmazott Serafin az EU 150 milliárd eurós védelmi hiteléről. Másodjára egyértelműbben kimondta a „tényeket vagy jogi realitást”:

„a SAFE-re is kiterjed a feltételességi rendelet”.

A magyar kormány egyedüliként nem szavazta meg a védelmi ipar fejlesztésére igényelhető, SAFE nevű kölcsönt az EU miniszteri Tanácsában. A Parlament többsége határozatban ment neki, Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója pedig kijelentette, hogy „nem kérünk belőle”. A kormány ezután akkora, 20 milliárd eurós darabot kért belőle, hogy ugyan csak körülbelül ötödével kisebb összeget szánt neki az Európai Bizottság, ez így is a harmadik legnagyobb szelet, holtversenyben az EU egyetlen atomhatalmával, Franciaországgal.

Nagy Márton a múlt héten megerősítette, hogy beadták az igényléshez szükséges tervet 17,4 milliárd euróra (ez mostani árfolyamon nagyjából 6670 milliárd forint). A megítélt 16,2 milliárd eurónál a „biztonság kedvéért” magasabb az összeg, mert az uniós hatóságok dönthetnek úgy, hogy „bizonyos szerződéseket nem fogadnak be”. Elismerte, hogy ennek a kamata alacsonyabb, mint a piaci. Így Nagy Márton szerint lehet, hogy nem is kell devizában kötvényt kibocsátani a következő években, „hiszen itt van egy sokkal olcsóbb finanszírozás, jelentősen csökkenti a kamatkiadásokat, és növeli Magyarország mozgásterét”. A SAFE-et nem arra használnák, hogy hiányt és adósságot növeljenek, hanem „a meglévő devizafinanszírozást kiváltsuk egy olcsóbb” lehetőséggel.

Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő azóta utalt rá, hogy a SAFE-et nem egyszerűen kötvények kiváltására találták ki, hanem feltételei is vannak. Kallas nem fejtette ki pontosan, hogy ez mit jelentene, de úgy tűnt, nincsenek benne jogállamisági elvárások, Serafin hétfői meghallgatása viszont az ellenkezőjére utalt. Serafin nem ment bele, hogy a feltételességi eljárás mit jelentene a SAFE-nél, a kérelem elutasítását, részleges vagy teljes befagyasztást (esetleg fokozatos forrásvesztéssel). Azt sem taglalta, hogy ez külön döntést igényelne-e a tagállami kormányoktól, mint 2022 decemberében.

A költségvetési biztos közölte: egyelőre elemzik a terveket, jövő januárra bemutathatják az értékeléseket.

A magyar kormány bevallottan a következő többéves költségvetéssel akar zsarolni az uniós pénzekért, mert álláspontja szerint minden feltételt teljesített, hiába cáfolta ezt a tucatnyi kekvás probléma mellett a feltételességi eljárás 2023 decemberében kiadott bizottsági értékelése is.